Az elefántok sokat esznek, de olcsó takarmányból, míg a tarvarjak és oroszlánfókák etetése igen drága műfaj. A Fővárosi Állatkert lakói naponta 600 ezer forintért esznek, de számos egyéb tétel növeli a tartási kiadásokat. Előfordult például, hogy egy mérgeskígyó-marás kórházi kezeléséhez az Állatkerttől kértek 1 millió forintos életmentő szérumot.
Közel 150 év után a Fővárosi Állatkert végre nem rosszul, hanem jól jár. A kormány a napokban jelentette be, hogy múzeumi negyedet hoz létre a Városligetben és a fejlesztéssel párhuzamosan megkezdődhet a Fővárosi Állatkert bővítése is. Így a mostaninál több látogatóval számolhat az Állatkert, amelynek főszereplőiről kevés szó esik, főként arról, mennyibe is kerül a fenntartásuk.
Forrás: Origo
A Buksza arra volt kíváncsi, melyik állat tartása a legköltségesebb, és melyiké a legolcsóbb. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője azonban azt mondta, hogy erre nincs egzakt válasz, mivel nem mérik külön-külön az egyes állatfajokra vagy állatokra eső kiadást.
"Nagyon nehéz különválasztani, hogy mi az, ami az állatok tartásával kapcsolatban merül fel, és mi az, ami kevésbé. Az állatok etetése nyilván szorosan kapcsolódik ide, de a villanyszámla, a vízdíj, vagy akár a gázolajra költött pénz is összefügg a dologgal. Mondjuk egy olyan egyszerű művelet, mint az elefánt etetése, számos műveleten alapul, s ezekhez mindegyikéhez tartozik kiadás" - mondta a Bukszának Hanga Zoltán.
A Fővárosi Állatkert 2012-ben 1,9 milliárd forintból gazdálkodott, a fenntartó Fővárosi Önkormányzat 489 millióval szállt be, vagyis a kiadások negyedét adta. A többit az Állatkertnek kellett megteremtenie. Az úgynevezett szakmai anyagok beszerzése 274 millió forintra rúgott, ebből durván 220 millió forint volt konkrétan takarmány.
Forrás: Origo
Ez pedig azt jelenti, hogy naponta átlagosan csak az állatok etetése 603 ezer forintba került. Mivel a Fővárosi Állatkertben 1050 faj él, fajonként napi átlagban 6 ezer forint a kiadás. (Ehhez jönnek a félmilliárd forintot meghaladó bérköltségek, valamint a gáz 100, az áram 84, a távhő- és melegvíz-szolgáltatás 8, valamint a csatornaszolgáltatás 37,5 millió forintos díja.)
Visszatérve az állatokhoz, az elefántok sokat esznek, de olcsó takarmányokból. "Ugyanakkor meglehetősen költséges például a tarvarjak etetése, nekik ugyanis sok egér kell, amelyek nagyon drága takarmánynak számítanak. Az oroszlánfókák tengeri halat, heringet, makrélát, valamint tintahalat fogyasztanak, ezek beszerzése sem olcsó mulatság. Szintén drága a tengervízben élő állatfajok fenntartása. A tengervíz önmagában költséges dolog, arról nem beszélve, hogy az akvarisztikai gépészet is sok energiát fogyaszt, és nagyon nagy a karbantartási igénye, ráadásul a tengervíz egyébként gépészetileg sok problémát okozó, korrozív anyag" - fogalmazott Hanga Zoltán.
|
Többször elvettek belőle
Az Állatkert területét pont 150 évvel ezelőtt, 1864-ben jelölték ki, majd két évvel később nyitotta meg kapuit. Akkor 18 hektáros területen működött, később fokozatosan elvettek belőle, az 1950-es években már csak 10,7 hektáron terült el.
Helyszínrajz 1913-ból - Forrás: Zoobudapest.com
A megalapítás óta most először fordul elő, hogy nem szűkül, hanem bővül a terület, összesen 6,5 hektárral.
|
Az állattartási költségeket megfejelik például a szérumok. A jogszabályok szerint például mérgeskígyót csak az tarthat, akinek van széruma, utóbbi pedig drágább, mint a kigyó maga. Nem beszélve arról, hogy idővel lejár a szavatossága, és akkor újat kell venni.
"Ezért van az, hogy sokan feketén tartanak mérgeskígyót, mert a kígyót még meg tudják venni, de a szérumot már nem. Az Állatkertben ez persze nem engedhető meg. Zacher doktoréknak sokszor mi adunk kölcsön szérumot életmentés céljából; persze ajándékba nem tudjuk osztogatni, egy marás kezelésekor megesik, hogy egymillió forint értékű szérumot kell felhasználni" - fogalmazott Hanga és hozzátette: az Állatkertben eddig nem volt ilyesmire példa, de a szérumról akkor is gondoskodni kell. (A szóvivő Zacher Gábor, ismert toxikológusra utalt, aki Honvédórház Sürgősségi Betegellátási Cetrumának vezetője.)
Forrás: Origo A legolcsóbban tartható állatok általánosságban azok, amelyeknek nem kell sok, vagy drága takarmány, nem igényelnek fűtést vagy hűtést, valamint könnyen kezelhetők és nem veszélyesek. Ilyenek például az állatsimogatóban lakó kecskék vagy az alpakák. Bár logikus lenne, hogy rovarok is az alacsony költségű állatok közé tartozzanak, ám ez nincs így.
"Ugyan a nagy kolóniában tartott rovaroknál a sokaság miatt az egy egyedre jutó költség alacsony, de a rovarok gondozása pepecs munka, roppant időigényes. Ráadásul a legtöbbre nemcsak fűteni kell, hanem meghatározott hőmérsékletű és páratartalmú közeget igényelnek, méghozzá üzembiztosan" - fogalmazott Hanga, hozzátéve: a madarak sem esznek sokat, ám velük is sokat kell foglalkozni. Legtöbbjüknek ráadásul változatos és osztályon felüli minőségű takarmányt kell adni, a forró égövi madarak pedig a fűtésszámlát is növelik.
Forrás: Origo
Utolsó kommentek