Buksza blog

Az áruházak tavalyi forgalmáról készült lista borul, ha az egy üzletre vetített átlagos forgalmat nézzük. Ebben az összevetésben az abszolútban a CBA-t és Coopot megelőző Tesco lemaradt, csak a második lett. Az Auchan lett az első, a Spar meg a harmadik. Három rangsor, három gráfon. 

A teljesség kedvéért, ugyanez pontos számokkal (ABC-sorrendben)

Aldi: 85 egység, 87 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 977 millió forintos átlagos boltonkénti forgalom

Auchan: 19 egység, 258 milliárdos tavalyi összforgalom, 13,5 milliárdos átlagos boltonkénti forgalom 

CBA: 3357 egység, 578 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 172 millió forintos átlagos boltonkénti forgalom

Coop:  3000 egység, 530 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 177 millió forintos átlagos boltonkénti forgalom

Lidl: 156 egység, 291 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 1,96 milliárd forintos átlagos boltonkénti forgalom

Penny Market: 191 egység, 187  milliárd forintos tavalyi összforgalom, 983 millió forintos átlagos boltonkénti forgalom

Reál: 2240 egység, 370 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 166 millió forintos átlagos boltonkénti átlagos forgalom

Spar:  171 egység, 421 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 2,46 milliárd forintos átlagos boltonkénti forgalom 

Tesco: "több mint 200 egység" (forrás: Tesco-honlap), 709 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 3,54 milliárd forintos átlagos boltonkénti forgalom

Az adótörvényekhez benyújtott módosítók egyike átírja a regisztrációsadó-táblát, így - ha elfogadják a javaslatot - minden hibrid autó után 76 ezer forintot kell majd fizetni függetlenül attól, mekkora a motorja, mikor és hol gyártották. A luxushibridek esetében ez több százezer, a kisebb motorral járó hibriodeknél több tízezer forintos spórolást jelenthet.

Az adótörvényekhez a kormány által benyújtott módosítókat tartalmazó terjedelmes javaslat egyik eleme átírná a jelenleg érvényben lévő regisztrációsadó-táblát. A leglényegesebb változás, hogy újból kedvezményes regisztrációs adó vonatkozik majd minden hibrid autóra. A most érvényes szabály elsősorban az új full hibridekre nézve kedvezőtlen, mert bár a fogyasztásuk jóval alacsonyabb, mint a kis teljesítményű villanymotorjuk miatt hibridek közé sorolt autók,  mégis ugyananyit kell utánuk fizetni. 

A regisztrációs adóról szóló törvény táblázatában az szerepel, hogy jelenleg csak a hibridek egy bizonyos körére érvényes a 76 ezer forintos kedvezményes adó. A regadót olcsón megúszók körét leíró rendelet szerint a 2012. június 20-a után forgalomba helyezett Euro-3-as vagy annál jobb, tehát újabb környezetvédelmi előírásnak megfelelő benzin- vagy dízelmotorral hajtott hibridekre nem vonatkozik a kedvezmény, így ezeknél a motor mérete alapján kell kifizetni az adót. A több mint kétliteres motorral hajtott legjobb besorolású autóknál ez 190-330 ezer forintos többletet jelent a kedvezményes adóhoz képest. Vagyis, aki hibrid autó vásárlását tervezi, érdemes megvárnia, hogy a parlament elfogadja a módosítást. (Feltéve, hogy a javaslatot addig nem írják át.)

A kedvezményes kör szűkítésének eltörlése a luxushibrideket hozza előnybe. Sok luxusmárka azért szerel kiegészítésként villanymotort a modelljeibe, hogy ezzel kihasználja az különböző országokban más-más mértékű, hibrid autókra vonatkozó kedvezményt. Például a kilométereként 87 gramm szén-dioxid-kibocsátású Lexus CT200h-t nagyságrendekkel környezetbarátabb, mint a 231 grammal közlekedő BMW X6 Activehybridje.

A 30 millió forintos alapárú 465 lóerős BMW Activehybrid 7, és a 31,7 milliós, 445 lóerős Lexus LS600h esetében a villanymotor ráadásul inkább a teljesítmény növelését, mintsem a fogyasztás csökkentését szolgálja. A másik csoportba vehetjük takarékosságra optimalizált hibrideket, amelyek ára nagyjából 26 millió forinttól indul. Ide tartozik a Mercedes-Benz S 400 Hybrid, amelynél a rendszer összteljesítménye "csak" 279 lóerő, és 245 lóerős Audi A8 Hybrid is. Ha elfogadják a módosítást, akkor mindegyik hibridre ugyanannyi, 76 ezer forint lesz a regadó, függetlenül attól, hogy hol, mikor, mekkora motorral gyártották és milyen környezetvédelmi osztályba tartozik a benzin- vagy dízelmotorja.

Melyik hibrid, milyen hibrid?

A hibrideket osztályozhatjuk a villanymotor teljesítménye, vagyis a hibridizáció foka szerint.

1. A fullhibrid autók legfontosabb jellemzője, hogy tisztán a villanymotor is képes az autó mozgatására, rövid szakaszok pl. 20-30 km megtételére. Komoly számítógépes szabályozásra van szükség a két motor összehangolásához, illetve a maximális energiatakarékosság érdekében, a megfelelő hajtás kiválasztásához. Érezhetően, akár 25-30 százalékkal kevesebb üzemanyagot kell tankolnunk, ha ilyen rendszerű az autónk.

2. Nagyobb villanymotorral felszerelt, de önmagában a járművet meghajtani képtelen az úgynevezett mildhibrid rendszer. Itt a villanymotor, a hagyományos autókhoz közelebb álló belsőégésű motor kiegészítője, de hegymenetben, előzésnél vagy indításnál rásegít, fékezésnél pedig visszanyeri az energiát. 10-15 százalék üzemanyagot spórolhatunk vele.

3. Egy túlméretezett indítómotor csupán a mikrohibrid villanymotorja, amely a jármű elektromos hálózatát is ellátja az indításon felül. A teljes értékű belsőégésű motort tehermentesíti az elektromos berendezések, pl. légkondi használata miatt szükséges túlzott igénybevételtől. Start-stop funkció megvalósítására már ez a megoldás is alkalmas. Okos trükkjeinek köszönhetően szintén 5-10 százalék üzemanyag takarítható meg.

Meglehetősen borús képet festettek a jövőről kereskedelmi vezetők a héten egy szakmai rendezvényen: a Tesco illetékese, a kereskedelmi szövetség szakemberei, a Coop Hungary vezetője szerint ahhoz, hogy 3 százaléknál nagyobb mértékben emelkedjen a kiskereskedelmi forgalom, egyszerűbben a boltok forgalma, legalább három évet kell várni. 

Forrás: AFP

Ez sajnos a gazdaságnak rossz, de nekünk, vásárlóknak egy oldalról biztosan jó, az árak várhatóan nem fognak jelentősen emelkedni - leszámítva persze az áfaemelésből adódó többletet. Kérdés persze, hogy a gyenge kereslet miatt a cégek mennyivel emelnek majd árat.

A kereskedők magukat is reklámozták, egy szakmai elemzésre, illetve számításra hivatkozva közölték, ha az elmúlt években az inflációt érvényesítik a tej árában, akkor ma több mint 600 forintba kerülne egy liter tej. El lehet képzelni, mennyi tej fogyna ilyen ár mellett - semennyi, szinte. 

Egy szó mint száz, az valószínűsíthető, hogy boltok lent tartják majd az árakat a szűkre szabott bukszák és a verseny miatt. Másként: a 600 forintot tejnek nincs itt az ideje. 

Októbertől húsz százalékkal emeli árait a cukorgyártással foglalkozó osztrák Agrana-csoport - közölte szerdán a cég vezérigazgatója Johann Marihart, aki a cukor világpiaci árának emelkedésével és az európai cukorpiac egyensúlytalanságaival magyarázta a döntést. (Marihart azt mondta, az uniós cukorpiaci szabályok évi 13,3 millió tonna cukor megtermelését engedik, miközben a fogyasztás meghaladja a 17 millió tonnát. )

A magyar vásárlók számára a bejelentés azért érdekes, mert az Agrana az egyetlen magyar cukorgyárat működtető Magyar Cukor Zrt. tulajdonosa. Bár a cégvezető külön nem tért ki arra, hogy Magyarországon is emelik-e az árat, ha a teljes cégcsoportra vonatkozik a döntés, akkor jó eséllyel itthon is nő majd az ár. (Magyarországon az uniós rendszer szerint valamivel több mint százezer tonna cukrot lehet előállítani cukorrépából, miközben az éves fogyasztás háromszázezer tonnára rúg.)

Forrás: [origo] - Magócsi Márton

Bár az árak mozgását lehetetlen előre megjósolni, a cukorpiaci feszültségek nyilvánvalóak, ezt jelzi, hogy az év elején is elszabadultak a cukorárak, februárban tizenöt, márciusban pedig közel harmincszázalékos volt a drágulás; a Magyar Cukor augusztusban Dél-Amerikából importált nádcukor finomításába kezdett. Az árcsökkenésre ezek alapján kisebb az esély, mint a drágulásra. 

Ha az Agrana-vezér bejelentéséből indulunk ki, akkor a jövő hónaptól a cukor akár 50-60 forinttal drágulhat kilónként, ezért szeptember következő heteiben a cukor lehet a slágertermék a boltokban. Mivel a cukor korlátlan ideig megőrzi a minőségét, akár nagyobb mennyiséget is érdemes bezsákolni - akár karácsonyi sütiszezonra.

A korábbi tapasztalatok alapján érdemes korán kapcsolni: az év elején ugyanis a cukorláz miatt a kereskedők ceruzája is vastagabban fogott. A márciusi harmincszázalékos cukordrágulást a KSH szakértője furcsállotta, mondván az áremelkedésre nem adtak magyarázatot a világpiaci és a termelői árak. Szerinte a drágulásnak pszichológiai oka volt, a felvásárlási lázat meglovagolva a kereskedők egyre jobban megemelték az áraikat. 

Ha észrevétele van, hozzászólna, ne habozzon kommentelni vagy írni a bukszalada@freemail.hu címre.