Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Havi 120 ezer forintba kerül az adófizetőknek egy-egy közmunkás

Bár a közfoglalkoztatást az EU szakértői és a kutatók is bírálják, a munkanélküliségi rátát nagyban javító programra jövőre még többet költ a kormány. Közfoglalkoztatottanként ez havi 120 ezer forintjába kerül az államnak, azaz az adófizetőknek. Naponta pedig közel 1 milliárdba. A kormány is tisztában van a közmunkaprogram torzító hatásával, pár éven belül beszüntetné a programot.  

A múlt héten megjelent a jövő évi költségvetés tervezete, amely szerint a kormány munkaerő-piaci adatokat javító közmunkaprogramra jóval többet áldoz, mint az idén. Teszi ezt annak ellenére, hogy az Európai Unió jövő évi büdzséről megfogalmazott kritikájában többek között a közmunkaprogram lefaragását látja szükségesnek, arról nem beszélve, hogy a kutatók szerint sem hatékony a rendszer.

Naponta közel 1 milliárdot visz el a közmunka jövőre

Igen tekintélyes összegekről van szó: a kormány az idén 270 milliárd forintot költ a programra, jövőre pedig 70 milliárddal többet, összesen 340 milliárdot szán erre a célra, és ettől azt várja, hogy 240 ezerre emelkedik a közmunkások száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly havonta 146-239 ezer között szóródott a közfoglalkoztatottak száma, nyolc olyan hónap volt, amikor 200 ezer főnél többen tartoztak ebbe a táborba, átlagosan pedig 200 ezer fő adódik. Azaz durván 40 ezer fővel emelkedik a közmunkások száma 70 milliárd forintból.

A 340 milliárdos éves költségből, és a 240 ezer fős táborból pedig adódik, hogy egyetlen közmunkás 2016-ban összesen több mint 1,4 millió forintba, havonta átlagosan 118 ezer forintba kerül majd az államnak, vagyis az adófizetőknek. 

Statisztikajavító

Az egyik leglogikusabb válasz arra, miért költ ennyit az állam a közmunkaprogramra, az, hogy számottevően javítja a  statisztikákat. A korábbi évek két számjegyű rátájához képest jóval alacsonyabb - 8 százalék alatti -  munkanélküliségi rátának javulásában a Buksza kalkulációi szerint kulcsszerepet kap a közmunkaprogram: enélkül két számjegyű - 11-12 százalékos - lenne a ráta.

Hasonló eredményre jutott a Portfólió.hu is. Az online gazdaság lap számításai szerint az elmúlt két negyedévben mért 7,7, illetve 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatással korrigálva bőven 11 százalék feletti eredményt mutat. (A pontos adatokat azért nehéz megmondani, mert a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, valamint a közmunkaprogram adatai más-más adatforrásra támaszkodnak, de az adatok összefésülésével a nagyságrendek jól látszódnak.) Tény az is, hogy a foglalkoztatás a közmunkaprogram nélkül is javulást mutat. A hivatalos adatok szerint a közmunkásokat és külföldön dolgozókat leszámítva 70 ezerrel nőtt 2014 és 2015 első negyedéve között. 

Tisztában vannak a torzító hatással

Arra, hogy a közmunkaprogram torzítja a statisztikát egy hivatalos kormányzati anyag is utal. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban szerepel az alábbi - a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült - beszédes ábra, amely szerint a közmunkaprogram nélkül kalkulált munkanélküliségi ráta a múlt év végén 9 százalékos volt, vagyis jóval magasabb a 8 százalék alatti hivatalos adatnál.  

Bár az EU a közmunkaprogram leépítését szeretné, és azt javasolja, hogy a közmunkára fordított költségvetési forrásokat a kormány irányítsa át az aktív munkaerőpiaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

A kutatók véleménye szerint is inkább más típusú lépésekkel kellene javítani a helyzeten. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) tavaly publikált elemzéséből kiderült, a munkaerőpiacra való kilépést nézve a közfoglalkoztatás tűnik a legkevésbé hatékony programnak. A kutatók is inkább az aktív lépésekre tennék a hangsúlyt. 

Úgy fest, tisztában vannak a problémákkal

Bár az elmúlt hónapokban napvilágot látott kormányzati nyilatkozatok a foglalkoztatás bővülését, a munkanélküliségi ráta csökkenését és a közmunkaprogramot is dicsérték, a kormány tisztában van azzal, hogy a közmunkaprogram nem jelent megoldást. 

Egy héttel ezelőtt Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Inforádiónak azt mondta, nem cél a közfoglalkoztatási program hosszú évekig fenntartása, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükség van rá.

"Az nagy probléma lenne, ha 2018-19 környékén is arról kellene vitatkoznunk, hogy négyszáz- vagy ötszázezer embernek kell-e közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítani, mert ez azt jelentené, hogy a versenyszféra nincs abban az állapotban, hogy képes legyen tömegesen munkahelyeket teremteni, tehát kétélű fegyver a közfoglalkoztatás" - mondta akkor Czomba Sándor. 

0 Tovább

Az adók paradicsoma Magyarország

Összesen 60 adónem van érvényben ma Magyarországon. Bár öt éve még az adónemek számának csökkentéséről volt szó, ez eddig nem jött össze. Ahogy a korábban belengetett szja-csökkentés sem látszik az előrejelzésekből, pedig szükség lenne rá, mert a fizetések elvonásában a világ élvonalába tartozik Magyarország. 
 
Az Orbán-kormány a 2010-es választások után többször is ígéretet tett arra, hogy csökkenti az adónemek számát. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter-jelöltként egy tévéműsorban a 2010-es választások után azt mondta, 12-16 adónemet kell eltörölni, Cséfalvay Zoltán, az NGM akkori államtitkára 2012 májusában pedig azt, hogy nem lesznek új adók. 2012 májusában szintén Matolcsy György ígérte meg, hogy 2013-tól 51 adónem lesz.

Az elmúlt két évben a vezető kormányzati politikusok azonban már alig beszéltek az adók számának csökkentéséről. Ennek viszonylag egyszerű a magyarázata: a csökkentés nem jött össze, sőt.

Rosszabbul állunk, mint a korábbi években. A Nemzetgazdasági Minisztérium Bukszának adott válaszából kiderül, hogy jelenleg összesen 60 darab adónem vagy adójellegű közteher van érvényben, ami meghaladja a korábbi számokat. 
 
Előkelő hely az adózási ranglistákon

 
Az adónemek számának növelése is szerepet játszhat abban, hogy Magyarország előkelő helyen szerepel az összesített adóterhelést bemutató világranglistán. Az OECD tavaly decemberben közölte, a globális átlagos adóterhelés csúcsközeli szinten van. Legalábbis a 2013-as adatok szerint 34,1 százalékos volt átlagosan a járulék- és adóterhelés a világon, ami alig marad el a 2000-ben mért 34,3, illetve a 2007-es 34,2 százalékos szinttől.

Az OECD szerint Magyarország a tizedik a listán, 38,9 százalékos GDP-arányos terheléssel. A legmagasabb mutató Dániáé, ott 48,6 százalékos az adóterhelés. A legjobb mutató egyébként Mexikóé, ahol az elvonás mértéke 20 százalék alatti. (Az előbbi adatgrafikán látszik a világranglista.)
 
A fizetések fele megy az államnak

Ha csak a fizetéseket érintő elvonásokat nézzük, akkor még rosszabbul áll Magyarország. Az OECD szintén tavaly publikált elemzése szerint Belgiumban veszi el a legtöbbet a fizetésekből az állam, a bérek közel 56 százaléka landol az államkasszában. Magyarország - annak ellenére, hogy 2010-hez képest 5 százalékponttal csökkent a mutató - 49 százalékos elvonással a negyedik, Németország és Ausztria előzi csak meg 49,3, illetve 49,1 százalékos elvonási aránnyal. A legkevesebbet a chilei állam veszi el, ott a fizetés 7 százalékát kell befizetni, ez messze a legjobb érték az OECD által vizsgált országok közül, a második helyen álló Új-Zélandon közel 17 százalékos a terhelés. (Az alábbi adatgrafikán látszik a világranglista.)

Elméletileg van sansz arra, hogy a jövőben javuljon a helyzet Magyarországon, legalábbis a korábbi nyilatkozatok alapján a kormánynak van ilyen szándéka. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még 2013 végén a Figyelőnek adott interjújában utalt arra, hogy a kormány a személyi jövedelemadó mértékét 9 százalékra csökkentené, ami 500 milliárd forintos kiesést jelentene, de egyben jelezte, hogy erről leghamarabb az idén lehet beszélni.

Ugyanakkor az idei költségvetésben szereplő, az állami bevételekre 2018-ig készített technikai kivetítés nem számol ezzel (a linken szereplő pdf dokumentum 321. oldalán található a szóban forgó előrejelzés), az szja-bevételeknél ugyanis 2018-ig évről évre 4 százalékkal nagyobb összeg szerepel, így 2018-ban 1852 milliárd forintra számít ebből az állam.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Ennyit fizetünk a legjelentősebb adókra: fejenként 1 millió forintot

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

1 Tovább

Mekkora fizetésemelést szán nekünk a kormány?

2015-ben 3,4 százalékkal nőhet a bruttó átlagfizetés, 2018-ig pedig összesen 11 százalékkal emelkedhet. Azaz jövőre 242,6 ezer lesz a havi bruttó, négy év múlva pedig több mint 261 ezer forint lehet - többek között ez derül ki a költségvetésben szereplő középtávú prognózisból.

A Nemzetgazdasági Minisztérium jövő évi költségvetéshez fűzött középtávú kitekintésben konkrét becslést készített az átlagfizetésekre. (A prognózis a linken szereplő pdf 321-ik oldalán található.)

Fotó: Origo

A minisztériumi előrejelzés szerint 2015-ben 3,4 százalékkal emelkednek a bruttó átlagkeresetek, utána azonban lassulni fog a tempó. 2016-ra 2,3 százalékos átlagbérnövekedést jósol az anyag, 2017-ben 2,6, egy évvel később pedig 2,5 százalék lehet a növekedés.

0 Tovább

Mennyit buktak a gazdagok?

Mostantól naponta lehet turkálni a világ leggazdagabb embereinek zsebében, a Bloomberg hírügynökség ugyanis a hétvégén elindította a milliárdosok indexét, amely naponta követi, mennyivel változott a vagyonuk. 

Forrás: AFP

Bill Gates Micorsoft-alapító 335 millió dollárral lett szegényebb Forrás: AFP

Hétfőn rosszul jártak összességében. A világ húsz leggazdagabb embere közül tíz 2,5 milliárd dollárt bukott a részvénymozgások miatt. Azaz csak hétfőn több mint 550 milliárd forint értékű vagyon veszett el, ez pedig megközelíti a magyar költségvetés idei teljes hiányát. Persze voltak, akik jól jártak: a listán szereplő másik tíz ember 2,1 milliárd dolláros pluszt ért el. A hétfői mérleg tehát 400 millió dolláros veszteség, ez a jelenlegi árfolyamon közel 90 milliárd forintnak felel meg.  

A bukás azonban csak virtuális, mert részvénydrágulás esetén eltűnhet a deficit. Amúgy sem kell félteni őket: csak január óta mindegyikük vagyona 0,1-23,7 százalékkal gyarapodott. A lista első helyén Carlos Slim a telekommunikációs szektorban érdekelt mexikói üzletember áll 68,4 milliárd dollárral, utána Bill Gates és Warren Buffett befektetési guru következik 62,1, illetve 44,3 milliárddal. 

1 Tovább

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek