Bár a közfoglalkoztatást az EU szakértői és a kutatók is bírálják, a munkanélküliségi rátát nagyban javító programra jövőre még többet költ a kormány. Közfoglalkoztatottanként ez havi 120 ezer forintjába kerül az államnak, azaz az adófizetőknek. Naponta pedig közel 1 milliárdba. A kormány is tisztában van a közmunkaprogram torzító hatásával, pár éven belül beszüntetné a programot.
A múlt héten megjelent a jövő évi költségvetés tervezete, amely szerint a kormány munkaerő-piaci adatokat javító közmunkaprogramra jóval többet áldoz, mint az idén. Teszi ezt annak ellenére, hogy az Európai Unió jövő évi büdzséről megfogalmazott kritikájában többek között a közmunkaprogram lefaragását látja szükségesnek, arról nem beszélve, hogy a kutatók szerint sem hatékony a rendszer.
Igen tekintélyes összegekről van szó: a kormány az idén 270 milliárd forintot költ a programra, jövőre pedig 70 milliárddal többet, összesen 340 milliárdot szán erre a célra, és ettől azt várja, hogy 240 ezerre emelkedik a közmunkások száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly havonta 146-239 ezer között szóródott a közfoglalkoztatottak száma, nyolc olyan hónap volt, amikor 200 ezer főnél többen tartoztak ebbe a táborba, átlagosan pedig 200 ezer fő adódik. Azaz durván 40 ezer fővel emelkedik a közmunkások száma 70 milliárd forintból.
A 340 milliárdos éves költségből, és a 240 ezer fős táborból pedig adódik, hogy egyetlen közmunkás 2016-ban összesen több mint 1,4 millió forintba, havonta átlagosan 118 ezer forintba kerül majd az államnak, vagyis az adófizetőknek.
Statisztikajavító
Az egyik leglogikusabb válasz arra, miért költ ennyit az állam a közmunkaprogramra, az, hogy számottevően javítja a statisztikákat. A korábbi évek két számjegyű rátájához képest jóval alacsonyabb - 8 százalék alatti - munkanélküliségi rátának javulásában a Buksza kalkulációi szerint kulcsszerepet kap a közmunkaprogram: enélkül két számjegyű - 11-12 százalékos - lenne a ráta.
Hasonló eredményre jutott a Portfólió.hu is. Az online gazdaság lap számításai szerint az elmúlt két negyedévben mért 7,7, illetve 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatással korrigálva bőven 11 százalék feletti eredményt mutat. (A pontos adatokat azért nehéz megmondani, mert a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, valamint a közmunkaprogram adatai más-más adatforrásra támaszkodnak, de az adatok összefésülésével a nagyságrendek jól látszódnak.) Tény az is, hogy a foglalkoztatás a közmunkaprogram nélkül is javulást mutat. A hivatalos adatok szerint a közmunkásokat és külföldön dolgozókat leszámítva 70 ezerrel nőtt 2014 és 2015 első negyedéve között.
Tisztában vannak a torzító hatással
Arra, hogy a közmunkaprogram torzítja a statisztikát egy hivatalos kormányzati anyag is utal. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban szerepel az alábbi - a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült - beszédes ábra, amely szerint a közmunkaprogram nélkül kalkulált munkanélküliségi ráta a múlt év végén 9 százalékos volt, vagyis jóval magasabb a 8 százalék alatti hivatalos adatnál.
Bár az EU a közmunkaprogram leépítését szeretné, és azt javasolja, hogy a közmunkára fordított költségvetési forrásokat a kormány irányítsa át az aktív munkaerőpiaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.
A kutatók véleménye szerint is inkább más típusú lépésekkel kellene javítani a helyzeten. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) tavaly publikált elemzéséből kiderült, a munkaerőpiacra való kilépést nézve a közfoglalkoztatás tűnik a legkevésbé hatékony programnak. A kutatók is inkább az aktív lépésekre tennék a hangsúlyt.
Úgy fest, tisztában vannak a problémákkal
Bár az elmúlt hónapokban napvilágot látott kormányzati nyilatkozatok a foglalkoztatás bővülését, a munkanélküliségi ráta csökkenését és a közmunkaprogramot is dicsérték, a kormány tisztában van azzal, hogy a közmunkaprogram nem jelent megoldást.
Egy héttel ezelőtt Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Inforádiónak azt mondta, nem cél a közfoglalkoztatási program hosszú évekig fenntartása, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükség van rá.
"Az nagy probléma lenne, ha 2018-19 környékén is arról kellene vitatkoznunk, hogy négyszáz- vagy ötszázezer embernek kell-e közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítani, mert ez azt jelentené, hogy a versenyszféra nincs abban az állapotban, hogy képes legyen tömegesen munkahelyeket teremteni, tehát kétélű fegyver a közfoglalkoztatás" - mondta akkor Czomba Sándor.
Utolsó kommentek