Bár a bankok a hitelbírálat során eddig is figyelembe vették, hogy kinek mennyi jut a hitel törlesztésére, de most szabály is lesz rá. A szabály mindössze annyi, hogy az igazolt jövedelem 50 százaléka -magas jövedelműeknél a 60 százaléka- mehet hitelre. A családoknak azonban ételre, rezsire, egyebekre is kell költeniük. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor leszűkül a hitelképes kör. A Buksza kiszámolta, hogy a jövedelmek és a fogyasztás alapján körülbelül mekkora hitelt kaphatnak a családok.
A devizahitelesek problémájának lassan célegyenesbe kerülő megoldása mellett a kormányzat további intézkedéseivel a fair bankolás jogszabályi környezetének megteremtését is célul tűzte ki. Ennek jegyében született egy új MNB-rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról. A 2015. január 1-jén hatályba lépő rendelet három eszközt vet be a túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében: a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) alkalmazását, ennek számításában az igazolt havi jövedelem figyelembevételét, és a hitelfedezeti mutató (HFM) alkalmazását.
Fotó: Origo
Az eddigi elemzésekből kiderül, hogy - bár van olyan várakozás is, hogy ez a hitelezést vissza fogja vetni -, nagy változás nem várható. A bankok ugyanis a hitelek elbírálása során eddig is vizsgálták az ügyfél jövedelemi és kiadási viszonyait, és természetesen a fedezeti ingatlan értékét, annak a hitelösszeghez viszonyított arányát. Ezen eljárásokra minden banknak megvoltak/vannak a maga módszerei, belső szabályai. A rendelet most 2015. január 1-től ezeket egységes keretek közé szorítja.
A bankok korábban sem gyakran nyújtottak hitelt a jövedelem 50 százalékát meghaladó törlesztőrészlettel, még kevésbé az ingatlan értékének 80 százalékát meghaladó összegben. Természetesen ez a folyósítás pillanatára vonatkozik. (A devizahitelek esetében ez mindkét mutatót tekintve jelentősen megnőtt, de ezzel most nem foglalkozunk.)
Utolsó kommentek