Buksza blog

A háztartási gép vásárlásánál a gép árára számoljunk rá legalább 10-20 ezer forintot, és kutassunk fel több szerelőt és versenyeztessük őket. Arra pedig, hogy a beszerelés díját feltüntessék az gép ára mellett, még várni kell.

A Buksza pár napja kesergett azon, hogy macerás lehet egy új tűzhely vagy más, komolyabb szerelést igénylő háztartási gép vásárlása az új készülék beszerelése, a régi leszerelése és elszállítása miatt. A vonatkozó pontos jogszabályokról a Buksza megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, amely most válaszolt a kérdésekre.

Felesleges kacatnak tűnik, de a háztartásban sok helyen hadra fogható a szilikagél, és lényegében ingyen jutunk hozzá.

Számos termék dobozában van szilikagél, valójában szilikagranulátummal töltött kis zacskó, amely rendkívül jó nedvszívó képessége miatt meggátolja, hogy a pára, víz kárt tegyen a portékában. Sokan a kicsomagolás után a kukába dobják a kis csomagot, pedig jó szolgálatot tehet a háztartásban.

Bár a statiszikák szerint a bérek növekednek, a lakosság jövedelmi helyzete közel sem fest jó képet. Az emberek harmadának például nincs pénze arra, hogy kétnaponta húst egyen. Kétharmaduk pedig képtelen elmenni egy hétre üdülni. 

A múlt évben a nettó fizetések 2 százalékkal növekedtek, s azóta is fizetésemelkedést mutatnak a KSH statisztikái. Ugyanakkor a lakosság jövedelmi helyzetét más szempontból bemutató elemzések szerint romlott a helyzet. A KSH legfrissebb kiadványából kiderül, hogy az úgynevezett "anyagi deprivációs ráta" és a "súlyos anyagi deprivációs ráta" az utóbbi években emelkedett.

A mutatókat kilenc, az anyagi helyzetet jellemző paraméter alapján számítja a KSH. A kilenc probléma (paraméter) a következő: lakással vagy hiteltörlesztéssel összefüggő fizetési késedelem; nincs pénz a váratlan kiadásokra; anyagi okokból nincs telefon, mosógép, tévé vagy autó; nincs pénz egyhetes üdülésre; kétnaponta nincs pénz húsra; valamint a lakás megfelelő fűtését képtelen megoldani. Ha a kilenc paraméterből három igaz egy háztartásra, akkor anyagilag depriváltnak, ha pedig négy, akkor anyagilag súlyosan depriváltnak számít. 

Az anyagi deprivációs ráta 2010-ben közel 40, tavaly már 44 százalékos volt, a súlyos anyagi deprivációs ráta ezzel párhuzamosan 21,6 százalékról 25 százalék fölé emelkedett. A tavalyi adatok szerint a legtöbb háztartásnak (74,3 százalék) a váratlan kiadásokra nem volt fedezete, évente egy hét üdülés a háztartások kétharmadának nem fért bele, 32 százaléknak pedig kétnaponta nem futotta húsra. Közel 15 százalékos azok aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat. 

Ezekről is írt a Buksza: 

Mennyivel lehet olcsóbb a párizsi? 

Átlépte a küszöböt a liszt

Cigimacera fél áron

Amiben jobbak a kicsik

A Pennny is beállt a sorba

Csak pénzpocsékolásra kell a csodavíz?

Egymással csatáztak a joghurtok

Fej-fej mellett dinnyéznek

Máris drágult az új slágertermék

Megjöttek az ezerforintos cigaretták