Buksza blog

Kedden kezdték forgalmazni a 2012-es évszámmal ellátott tízezer forintos bankjegyeket, amelyek most kerültek ki a nyomdából. 

A szakmai zsargonban hajtatlannak, bankfrissnek nevezett, alacsony sorszámú bankók 17 300 forintba kerülnek. Ennyi.

A hivatalos statisztika szerint 6 százalékos inflációval indult az év, de sok vásárló úgy érzi, hogy ennél is többet kell fizetnie az ennivalóért. Mi mennyivel lett drágább? Az árak feltérképezésére a héten az [origo] felkereste azokat az áruházakat (Spar, Tesco, Auchan), amelyekben ősszel is készítettünk árkörképet.

"Nem érdekel, mit mutat a statisztika. Többe kerül minden, ez egyre jobban idegesít. Emiatt anyámék telkén már ültettem is például borsót, de a jövőben bővül a paletta, krumplival, hagymával. Remélem, a jövőben nem kell annyit vásárolnom" - mondta az egyik nagy hipermarket előtt egy fiatal, Budán lakó nő, aki az élettársával él.

Benzin, áfa 

A nő dühétől függetlenül a statisztika is azt mutatja, hogy egyre drágább a bevásárlás Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos statisztikája szerint az élelmiszerek ára januárban 5,5, februárban már 6 százalékkal emelkedett. Az inflációt a drága benzin (szállítania mindenkinek kell) és a magasabb áfa is hajtja, igaz, az utóbbi csak lassan szivárgott be az árakba.

A drága benzin a spórolást is nehezíti. A szüleinél veteményest gondozó nő arra is panaszkodott, hogy „míg a budapesti piacokon vagy áruházakban - hosszas utánajárással - tudok szerezni 120 forintért egy kiló jobb minőségű krumplit, addig alig harminc kilométerre 33-ért is megkaphatom kilóját. Vagyis megkaphatnám, ha a benzin drágulása miatt nem gondolnám meg kétszer is, hogy mikor használom az autót."

Az alsó kategória árai jobban emelkedtek

"Nem tudom pontosan mennyivel hagyok többet a pénztárakban, de érezhető, hogy nőtt a kiadásom" - mondta egy családapa az egyik bolt előtt . Ezzel összhangban nyilatkozott egy másik férfi, aki azt mondta, hogy 5-10 százalékkal többet költ nagyjából ugyanazokra a termékekre. Hozzátette: pontos kimutatást nem vezet, és nem ugyanazokba a boltokba jár.

A nagyításért kattintson a képre!

A különböző áruházakban eltérően alakultak az árak novemberhez viszonyítva, de összességében emelkedtek: a három áruházban összeállított kosarak átlagértéke tavaly november óta 5 százalékkal nőtt.

A legjelentősebb mértékben a mélyalmos tojás ára emelkedett, közel 60 százalékkal, a másik véglet a csirkemellfilé, amely közel 10 százalékkal lett olcsóbb. Jelentősebb drágulást mutat még a friss tej és az ásványvíz, mindkettő ára 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Csökkent viszont a cukor, a margarin és a liszt ára. A spagetti is olcsóbb lett, ami azért érdekes, mert egyik alapanyaga a legjelentősebb drágulást elérő tojás, ám az ipari felhasználású tojásnál csak később jelentkezik majd az áremelkedés. Az összeállított bevásárlókosár alapján az jár legrosszabbul, aki az Auchanban vásárol, ott 10 százalékkal emelkedtek az árak, míg a Tescóban szinte változatlanok maradtak (Az, hogy ki hol jár jól, nagyban függ természetesen attól is, hogy mit vesz.)

A nagyításért kattintson a képre!

Az olcsóbb termékek árai jobban emelkedtek, mint a márkásoké. Igaz, nem ugyanazok a termékek szerepelnek a kosarakban, ez pedig torzítja a képet, de az arányok ennek ellenére beszédesek. Az olcsó kosárban is a tojás viszi a prímet, 70 százalékos áremelkedéssel. Jókora, több mint 20 százalékos drágulást produkált a párizsi, a hagyma és a krumpli. A vizsgált termékek közül mindössze kettőnek ment lejjebb az átlagos ára, a kenyér 18, a liszt 9 százalékkal lett olcsóbb. A vizsgált áruházak közül a Sparban emelkedett leginkább a legolcsóbb termékek ára. Aki ott csak ilyet vásárol, több mint 16 százalékkal fizet többet most, mint tavaly novemberben.

Vasárnap tartott árfelmérést a Buksza a szokott helyeken: a budaörsi Tescóban és Auchanban, valamint az Allee bevásárlóközpont aljában lévő Intersparban. A tojás volt a főszereplő, amely jelentősen drágult az elmúlt hetekben. 

A Tescóban ugyanis napon belül jelentősen emelkedett az ára. Kora délután a friss mélyalmos, 15 darabos Farm tojás árcímkéjén 569 forint állt, jóval olcsóbb volt, mint a többi áruházban.

Kora este visszamentem ellenőrizni, hogy elnéztem-e valamit: az árkijelzőre egy címke volt ragasztva, amely az alatta lévő polcon lévő, kevésbé jó minőségű tojásra vonatkozott. A kódleolvasó segítségével kiderült, hogy 999 forintba került a szóban forgó tojáscsomag. Ha csak az árcímkét nézzük, akkor napon belül 70 százalékkal emelkedett az ár, bár jó eséllyel a délutáni címkézés volt hibás. 

A mostani versenyt a Tesco nyerte, minimálisan megelőzve az Auchant. Az Interspar azonban lemaradt. A legolcsóbb kosárnál kevesebb mint 10 százalékkal került többe a legdrágább. 

A márciusi kosárértékeket összevetettük a tavaly novemberivel. A tejfölt a most vasárnapi felmérésben másik márka képviselte, ezért kiszedtem, a mosópor és a leveskocka pedig most nem kapott helyet a kosárban. A kristálycukorból vasárnap nem volt Koronás, ezért másikat kellett választani.

A korrigált kosár átlagos ára tavaly november végén közel 5 ezer forintba került, vasárnap pedig közel 5300 forintba, ami 6 százalékos áremelkedésnek felel meg. Az árváltozások között azonban igen nagy a szórás. Utcahosszal vezeti a mezőnyt a már említett tojás, amelynek átlagára több mint 50 százalékkal emelkedett azóta. (Tavaly novemberben mélyalmos tojás szerepelt a kosárban, de nem ugyanaz a márka volt, mint most vasárnap.) Drágább lett a sör, a kóla, a tej és az ásványvíz. Kevesebbe került a kenyér, a spagetti és a a liszt, igaz abból a vasárnapi felmérés során a kétkilós kiszerelés szerepelt. 

A Pénzverő megkezdte az új, Magyarország felirattal ellátott húszforintos érmék előállítását. Egy húszast bruttó 22-24 forintból lehet legyártani: a lapka ára 12-13 forint, a verés pedig 10-11 forintba kerül. A jelenleg forgalomban lévő húszasokat 28 forintért állították elő, tehát ezeknél olcsóbbak az újak, alacsonyabbak lettek ugyanis a gyártási költségek, elsősorban az alapanyag, vagyis a lapkáért kell kevesebbet fizetni. 

Idén tízmillió darab húszforintost gyártanak, hogy ebből mennyi kerül forgalomba, az a készpénzigényektől függ. Tavaly körülbelül 8 millió darab húszforintos érmét igényelt a gazdaság, ehhez hasonló kiáramlással számol az MNB 2012-re is.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell olyan pénzt forgalomban tartani, amelynek előállítása drágább, mint a névértéke. "Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a húszforintos nap mint nap használják az emberek, tehát a pénzforgalomnak fontos részét képezik. A jegybank folyamatosan szondázza a pénzforgalmat, ha úgy látja, hogy egy-egy érme vásárlóértéke jelentősen lecsökken vagy nem használják az emberek, akkor dönt az esetleges kivonásról. Így történt ez 2008-ban az 1 és 2 forintosokkal” - közölte a Buksza kérdésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya. 

Az új érmékre azért van szükség, mert az ország hivatalos elnevezése új alaptörvény értelmében Magyar Köztársaságról Magyarországra változott január 1-jétől. A névváltás a már forgalomban lévő érméket nem érinti, azokat a jegybank nem vonja be, a Magyar Köztársaság feliratú érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak - a lépés nem jár a 2012-ig kibocsátott érmék bevonásával. Az MNB 2012-ben csak a három legkisebb címletből az öt-, a tíz- és a húszforintosokból tervez viszonylag alacsony volumenű, 10 millió darabos kibocsátást, így a lakosság elvben e címletekből találkozhat majd a forgalomban az új érmékkel. Az új érmék azonban csak lassan vehetik át az uralmat, mert ezekből a címletekből eleve sok van forgalomban.

Egy Budapest külvárosában - Nagytétényben - és egy Brüsszel belvárosában lévő Lidl csapott össze egymással. A játékosok az alapvető élelmiszerek, mindegyikből a legolcsóbb. 

A brüsszeli üzlet árai a keddi 295 forint körüli euróárfolyamon lettek számolva, így az ottani kosár alig egy százassal lett drágább. A tojás és a kristálycukor pedig ott olcsóbb.

Eredetileg párizsi is szerepelt a kosárban, de azt nem talált a brüsszeli árfelmérő. A felvágott ára jóval magasabb a brüsszeli Lidlben: a legolcsóbb sertéshúsból készült termékből  egy kiló 5,95 euró volt, ami 1755 forintnak felel meg. Budapesten egy kiló sertéspárizsiért 572 forintot kértek. 

Engem meglepett az eredmény...

Köszönöm Krisztiánnak a brüsszeli árakat.

Ha észrevétel van, ne kímélje a kommentmotort vagy a bukszalada@freemail.hu postaládát! 

Mostantól naponta lehet turkálni a világ leggazdagabb embereinek zsebében, a Bloomberg hírügynökség ugyanis a hétvégén elindította a milliárdosok indexét, amely naponta követi, mennyivel változott a vagyonuk. 

Bill Gates Micorsoft-alapító 335 millió dollárral lett szegényebb Forrás: AFP

Hétfőn rosszul jártak összességében. A világ húsz leggazdagabb embere közül tíz 2,5 milliárd dollárt bukott a részvénymozgások miatt. Azaz csak hétfőn több mint 550 milliárd forint értékű vagyon veszett el, ez pedig megközelíti a magyar költségvetés idei teljes hiányát. Persze voltak, akik jól jártak: a listán szereplő másik tíz ember 2,1 milliárd dolláros pluszt ért el. A hétfői mérleg tehát 400 millió dolláros veszteség, ez a jelenlegi árfolyamon közel 90 milliárd forintnak felel meg.  

A bukás azonban csak virtuális, mert részvénydrágulás esetén eltűnhet a deficit. Amúgy sem kell félteni őket: csak január óta mindegyikük vagyona 0,1-23,7 százalékkal gyarapodott. A lista első helyén Carlos Slim a telekommunikációs szektorban érdekelt mexikói üzletember áll 68,4 milliárd dollárral, utána Bill Gates és Warren Buffett befektetési guru következik 62,1, illetve 44,3 milliárddal.