Buksza blog

A bejglivel folytatjuk a sorozatot. A hozzávalókat lehetőleg márkás termékekból állítottuk össze, nem volt mindenhol ömlesztett kiszerelésben dió és mák, ezért a zacskós kiszerelések kerültek a kosárba. (Az Auchan volt a kivétel, ott az ömlesztett dió árát néztük.)

Kattintás után nagyobb lesz

Dél-Budán volt a verseny, egymáshoz viszonylag közel lévő boltokban: a Savoya Parkban lévő Auchan, a Kondorosi úti CBA Príma, az Újbuda Centerben található Tesco és az Interspar az Alleeban. 

Kattintás után nagyobb lesz

Bár az összesítés szerint a Tesco nyert, az igazsághoz hozzátartozik, hogy kedden este több termék nem volt a polcon, hiányzott az élesztő és a kiválasztott márkájú csomagolt mák. A CBA-ban és a Tescóban sajnos csak cukrozott dió volt.

A kész bejglik árait is összehasonlítottuk, három áruház közel járt egymáshoz, ebben a kategóriában győztes üzlet százalékos arányban jóval felülmúlta a versenytársakat. (Az persze elképzelhető, hogy a termékek minősége eltérő.)

Köszönöm Eszternek a segítséget.  

Ha észrevétel van, lehet kommentelni vagy írni ide: bukszalada@freemail.hu! 

Már január első napjaiban drágulással találkozhatnak az autósok, főleg, ha sztrádán mennek. Jövőre megszűnik a legnépszerűbb termék, a négynapos matrica, a legolcsóbb sztrádabérlet ezentúl a heti matrica lesz, amely tíz napig használató és közel kétszer annyiba fog kerülni. 

A másik: szerdától a benzin átlagára 396, a gázolajé 420 forint körül lesz. Ha ez az ár marad, akkor az 2 százalékpontos áfaemelést érvényesítő kutakon 6-7 forint lesz a literenkénti drágulás. A benzin- és gázolajárak a forint árfolyamától és az olaj világpiaci árától függnek - ezek változása persze kompenzálhatja az emelkedést.

A kutak között is érdemes keresgélni, a sokak számára talán unalmasnak tartott - de igaz - figyelmeztetés miatt, a különböző kutak árai között ugyanis 20-30 forintos különbség is lehet. A sztrádán lévő kutak sok esetben drágábbak. 

Az autópálya díja, ha csak hétvégi kirándulásról van szó, akkor az eddigi 1650 forintos négynapos helyett a heti matricára lesz szükség 2975 forintért. A matrica- és üzemanyag-drágulás miatt egy száz, kétszáz, háromszáz kilométeres út közel 1400-1500 forinttal lesz drágább, ha a sztrádát választjuk. 

Az éves sztrádamatricát akkor érdemes megvenni, ha több mint 15 heti matricát szeretnénk megvenni 2012-ben, a havi matricából meg nyolcat érdemes csak megvenni, akkor maradunk az éves ár alatt. 

A Buksza blog pár héttel tett egy kísérletet arra, hogy a környező országokban működő Hard Rock Cafék árai alapján megsaccolja a budapesti egység árfekvését. Nem jártunk messze a valóságtól: a Vörösmarty tér sarkán lévő étteremben 3-4 ezer forintba kerülnek a burgerek a kiakasztott árlap szerint. 

A Legendary 10 oz nevű hamburger, amelyben egy méretes hús van, 2900, a többi burger 3600-3900 forint. A szendvicsekért 2500-3100 kérnek, a főételek ára 2600-6500 forint között mozog. Egy korsó Dreher 800, a HB weissbier 1200 forintba kerül. Négy deci kóláért 800 forintot kell fizetni, egy sima kávé pedig 4 darab százasért fogyasztható. 

A Hard Rock Caféról szóló előző bejegyzés itt olvasható.

Köszönjük Marfi segítségét.

A cukor viszi a prímet az élemiszerdrágulásban. A KSH kedden közzétett adatai szerint a cukor 42 százalékkal drágult tavaly novemberhez képest. A második a margarin, a harmadik a sertészsír, előbbi 25, utóbbi pedig közel 20 százalékkal lett drágább.  

A sertészsír a havi versenyben is az élbolyban végzett, októberhez képest 7 százalékkal emelkedett az ára, ezzel a második lett a 17 százalékkal dráguló friss zöldségek mögött. A harmadik hely ötszázalékos drágulással a zöldségek, gyümölcsök, krumpli alkotta trióé.

Fotó: Pályi Zsófia [origo] 

Az élelmiszereken kívül az üzemanyagok nyerték az éves versenyt, amelyek a jövedékiadó-emelés miatt több mint ötödével drágultak. Októberhez képest a virágoké lett az első hely, ezek 5 százalékkal kerültek többe. 

"Ágyúdörgésnél venni, hárfaszónál eladni kell!" - így szól a magyar származású legendás spekuláns, André Kostolany - egyik - örökzöld életbölcsessége, amely arra utal, hogy a tőzsdén hosszú távon az a befektető is jól járhat, aki az aktuális piaci hangulattal ellentétesen cselekszik. Azaz részvény vesz, mikor pesszimizmus; elad, amikor optimizmus van a piacokon. 

Az eurózónában pedig az elmúlt hónapokban igencsak dörögtek az ágyúk, a befektetők Olaszország csődje és az eurózóna széthullása miatt rettegtek, az újságokban pedig több cikk jelent meg az elkerülhetetlen összeomlásról. 

A részvények a szinte határtalan pesszimizmusnak köszönhetően veszítettek értékükből. A Budapesti Értéktőzsde két vezető részvényétől, az OTP-től és a Moltól például megközelítőleg 600 és 2500 forintos egy részvényre jutó eredményt várnak az elemzők 2012-ben, miközben a részvényekért "mindössze" 3200-3400 illetve 18-19 ezer forintot kell fizetni a tőzsdén. Elemzők hangsúlyozzák, hogy békeidőben ezek az értékpapírok ilyen szintű nyereségek mellett akár a dupláját is érhetnék, a gond csak az, hogy jelenleg a felértékelődés útjában áll az európai adósságválság, valamint az a tény, hogy Magyarországnak a bizonytalan kilátások miatt rossz volt a megítélése.  

Mindkét visszatartó tényező esetében van azonban ok az optimizmusra, az eurózóna adósságválságának rendezését ugyanis épp erre a hétvégére (december 9-10) ígérik az eurózóna vezetői; a magyar kormány pedig az elmúlt hetekben tett nyilatkozatok alapján békejobbot nyújt az eddig kritizált Nemzetközi Valutaalapnak. 

A "vegyünk-e részvényt karácsonyra" kérdésre abban az esetben lehet igennel felelni, ha hiszünk abban, hogy az európai vezetők a hétvégén valóban egymás kezébe csapnak, azaz kikecmereg az adósságválságból Európa, legalábbis elindul az emelkedőn. Ehhez persze az is kell, hogy Magyarország se kerüljön rosszabb helyzetbe. 

Ellenkező esetben, ha Európának nem sikerül úrrá lennie az adósságválságon, vagy a világ más pontjáról - például az Egyesült Államokból vagy esetleg Kínából - rossz hírek érkeznek, amelyek elrontják a hangulatot, akkor könnyen rossz ajándék lehet a részvényből. 

Jövőre, az eddigi Magyar Köztársaság helyett Magyarország felirattal ellátott forintérméket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az [origo] cikke szerint a lépés egyszeri költsége ötmillió forint, és első körben csak kevés új érme jelenik majd meg a forgalomban. 

Így fognak kinézni:

Forrás: Magyar Közlöny, [origo]

Meg így: 

Forrás: Magyar Közlöny, [origo]

A 2011 őszén elhatalmasodó pénzpiaci pánik arra kényszerítette a magyar kormányt, hogy a forint és a magyar kötvénypiac védelme érdekében ismét az IMF-hez forduljon segítségér - pont, mint 2008 október-novemberben. Az IMF megjelenése egy válság során gyakran fordulópontot jelent, és amellett hogy ismét megerősíti az adott ország iránti befektetői bizalmat, elejét veheti a további pániknak, és stabilizálhatja a kötvény- és devizaárfolyamokat.

A magyar megtakarítók számára ez elsősorban azért lehet érdekes, mert 2008-ban, amikor elindult az első IMF-program, akkor a magyar banki betéti kamatok és állampapír hozamok már 12 százalék közelében jártak, valóságos kánaánt teremtve ezzel a készpénzzel rendelkezőknek. Az MNB-alapkamat épp ekkor, azaz 2008. októberében régen látott szintre, 11,50 százalékra ugrott, amit aztán ütemes kamatcsökkentés követett. Az alapráta egy évvel később, 2009 októberében már csak 7,00 százalék volt, ennél sokkal többet pedig már a bankok sem kínáltak a betéteseknek. 2008-ban akkor kellett bankbetétbe „tenni a pénzt” vagy állampapírt vásárolni, amikor az IMF-programmal kapcsolatos első hírek megérkeztek. Aki így tett, az zsebre vághatott 10-12 százalékos éves kamatot, miközben a pénzromlás üteme – azaz az infláció - csak mindössze 3-4 százalék volt.

Magyarországon most a gazdasági helyzet kevésbé sem annyira drámai, mint volt 2008 októbere és 2009 márciusa között, az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos kormányzati ígéret azonban 2011 novemberében is látványosan megnyugtatta az ország fizetőképessége miatt aggódó befektetőket. Az euró árfolyama a novemberi 320 forinthoz közeli csúcsról december elejére 310 forint alá süllyedt, az állampapírhozamok pedig eltávolodtak a 10 százalékhoz közeli csúcsoktól.

Bár a kormány és az IMF közötti tárgyalások a hírek szerint csak január-februárban zárulhatnak, a befektetőknek a jelek szerint már egy ígéret is elég volt ahhoz, hogy újra bizalmat szavazzanak Magyarországnak. Ez a bizalom egyelőre természetesen rendkívül törékeny és könnyen szétrombolható, a hazai megtakarítóknak azonban ezzel együtt is érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi 7,5-8,0 százalékos banki akciók mellett betétbe, vagy esetleg 8-9 százalék közötti hozam mellett magyar államkötvénybe tegyék pénzüket...

A jegybank kedden megemelte az alapkamatot, ami várhatóan hatással lesz a forinthitelekre is. A cikkből kiderül, hogy a jegybank statisztikái alapján egy kamatemelést követően a lakáscélú forinthitelekért többet kellett fizetni. 

Bár a bankok nem minden esetben emelik meg ugyanolyan mértékben a hitelek kamatait, mint a jegybank, ha azonban továbbra sem javul Magyarország megítélése a nemzetközi piacon, akkor újabb kamatemelésre lehet szükség. 

Egy 5 millió forintos, 180 hónap futamidejű, lakáscélú forinthitelnek a havi terhe a PSZÁF kalkulátora szerint 10 százalékos éves kamatnál - 10,46 százalékos thm-nél - 53 730 forint. Fél százalékpontos kamatemelés után a thm 11 százalékra, a havi teher pedig 55 270 forintra emelkedik. Ha egy bank érvényesíti a kamatemelést, akkor 2,8 százalékkal emelkedhet a havi teher, amíg nem mérséklődik a kamat. Egyszázalékos kamatemelés esetén a havi teher már 56 830 forintra emelkedne, ami már 5,7 százalékos többletet jelentene. 

A tervek szerint a Dacia Logan alapárának feléért-harmadáért, dobna piacra új autót a Renault.  A La Tribune című francia gazdasági napilap úgy tudja, hogy az alapár 2500 euró lesz, vagyis mai árfolyamon nagyjából 770-780 ezer forintot jelentene. Ez annak fényében különösen impozáns ajánlat, hogy az olcsó autók kategóriáját Európában szinte szimbolizáló Dacia Logan jelenleg 7700 euróba, 2,4 millió forintba kerül Franciaországban.

A nagyon olcsó autó fejlesztésével megbízott csapat egyébként januárban áll fel. A La Tribune szerint a projektnek nincs köze az indiai Bajaj céggel való korábbi együttműködéshez. A lap kiemeli: az olcsó autót jó eséllyel a szegényebb feltörekvő piacokra szánja a francia gyártó, de az sem kizárt, hogy az európai piacon is megjelennek. 

A bejegyzést köszönjük az első Buksza-beszállítónak, Marci Benőnek. 

Ha észrevétel van, tessék kommentelni vagy írni ide: bukszalada@freemail.hu!

Eszterrel a mindennapi élelmiszereket vizsgáltuk vasárnap délután/este, illetve hétfő reggel az ismerősök körében legnépszerűbb áruházakban. A versenytársak: az Allee bevásárlóközpontban lévő Interspar, a budaörsi Tesco és Auchan, valamint a törökbálinti Cora. 

A végeredmény szerint a kosár a Sparban volt a legdrágább. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a Spar egysége Budapest legtöbb részéről tömegközlekedéssel a többinél sokkal könnyebben elérhető. Az Alleetól a Google térképe szerint a budaörsi áruházak közel 10, a törökbálinti áruház pedig 16 kilométerre van, így az autó fogyasztása alapján érdemes kalkulálni, hogy megéri-e kimenni a városból. Ha kizárólag a fogyasztási kiadást nézzük, akkor a jelenlegi átlagárak mellett tíz kilométer megtétele egy nyolcliteres átlagfogyasztású autóval közel 350 forint, benzinesnél pedig 320 forint. Az árkörképnél fontos szempont továbbá, hogy minőségben is lehet különbség a különböző termékek között. 

Most a jellemzően a legolcsóbb termékek voltak a főszereplők, de lesz olyan körkép, amelyekben ugyanazokat a márkás termékeket hasonlítjuk össze, azoknál elviekben nincs minőségbeli különbség. 

Pénteken megnyílt a Vörösmarty téri karácsonyi vásár, kettesben szétnéztünk.

A Váci utcából jövet egyből nekimegyünk egy büfének, ott rendeltünk forralt bort, kétszer három deci 1200 forintba került. (A korábbi években több helyen vékony műanyag poharat adtak, gyakorlatilag nem lehetett megfogni a forró bor miatt. Itt spéci, hungarocellhez hasonló anyagból készült - eldobható - pohárba kaptuk a terméket, így fogyasztható volt.)

Főszerepben a hurkák (Forrás: [origo] - a kép tavaly készült)

A tér másik oldalán van egy kis udvar, ott egy kétdecis és egy háromdecis - vékonypoharas - forralt borért összesen 900 forintot kértek. (Két poharat raktak egybe, így ezeket is egyből  lehetett fogyasztani.) Egy, 1,1 liter borral megtett kör tehát 2100 forint volt. Nem ettünk, de az árakat megnéztük.

Teljesség igénye nélkül:  

- 1 deci forralt bor 180-200 forint

- 10 deka csülök 500 forint

- 1 darab sült kolbász 1100 forint

- 10 deka hurka 400 forint 

- 1 - a büfések szerint nagy - adag sztrapacska 1500 forint

- 1 darab kenyérlángos 800 forint 

3100 forint. Ennyibe fog kerülni a közeljövőben megjelenő új BKV-jegy.  A Budapesti Közlekedési Központ Facebook-oldala szerint "a német városokból ismert kedvezményes autópótló napijegyet bevezetjük, melyet az együtt utazó 2-5 fős ocsoportok használhatnak majd". (A BKK ezt azt követően közölte, hogy a budapesti főpolgármester bejelentette, jövőre nem drágulnak a BKV-jegyek és -bérletek.) Az új termékért két napijegy árát kell kifizetni a tervek szerint, ezért a pénzért 2-5 fő utazhat együtt 24 órán keresztül bármely BKV-járaton.

Vagyis elsőúsorban az egymáshoz közel lakó, azonos időben, azonos irányba/helyre közlekedő emberek használhatják. Visszafele is együtt kell utazniuk, tehát pontosan meg kell szervezniük az utazást ahhoz, hogy kihasználhassák a jegyet. Itt azonban könnyen elbukhat a dolog. 

Forrás: [origo] 

Az új jegy azonban nem a mindennapi munkába járásra van kitalálva: négy embernél húsz munkanappal számolva 62 ezer forint lesz a havi költség, tehát fejenként 15,5 ezer forintba kerül a közlekedés, öt embernél pedig 12,4 ezerbe. A bérlet ezzel szemben pedig csak 9800 forintba kerül jelenleg - tehát, ha nem drágul, akkor érdemesebb azt megvenni, már csak azért is, mert utóbbival hétvégén is lehet közlekedni. Ellentétben az autópótló jeggyel. 

Ezt a Budapesti Közlekedési Központ is elismeri, a szervezet Facebook-oldalán ez áll: "Mint ahogy autózni is jóval olcsóbb csoportban, mint egyedül, ez a napijegy-típusú jegynél a tömegközlekedésre is átültethető. Aki ezáltal rendszeresen tömegközlekedésre csábítható, úgyis bérletet vesz, ott pedig a kedvezmény még mindig nagyobb egy hónapra vetítve, mint ezzel a jeggyel lesz".

Mindezekből adódik, hogy az új jegy eseti használatra való, mondjuk azoknak a város szélén lakó szomszédoknak, akik egy helyre járnak kocsmázni a városba. Ebben az esetben a taxi versenytársa lesz a jegy. De ez csak egy példa a sok közül. 

Meglehetősen borús képet festettek a jövőről kereskedelmi vezetők a héten egy szakmai rendezvényen: a Tesco illetékese, a kereskedelmi szövetség szakemberei, a Coop Hungary vezetője szerint ahhoz, hogy 3 százaléknál nagyobb mértékben emelkedjen a kiskereskedelmi forgalom, egyszerűbben a boltok forgalma, legalább három évet kell várni. 

Forrás: AFP

Ez sajnos a gazdaságnak rossz, de nekünk, vásárlóknak egy oldalról biztosan jó, az árak várhatóan nem fognak jelentősen emelkedni - leszámítva persze az áfaemelésből adódó többletet. Kérdés persze, hogy a gyenge kereslet miatt a cégek mennyivel emelnek majd árat.

A kereskedők magukat is reklámozták, egy szakmai elemzésre, illetve számításra hivatkozva közölték, ha az elmúlt években az inflációt érvényesítik a tej árában, akkor ma több mint 600 forintba kerülne egy liter tej. El lehet képzelni, mennyi tej fogyna ilyen ár mellett - semennyi, szinte. 

Egy szó mint száz, az valószínűsíthető, hogy boltok lent tartják majd az árakat a szűkre szabott bukszák és a verseny miatt. Másként: a 600 forintot tejnek nincs itt az ideje. 

Aggasztó képest fest a középiskolások pénzügyi ismereteiről az Állami Számvevőszék szerdai rendezvényén bemutatott friss felmérés, amely többek között két nagyon érdekes eredményt mutat. Mindkettő azt jelzi, szükség van arra, hogy a fiatalok képbe kerüljenek a pénzügyekben.

Most ugyanis nincsenek: a megkérdezett diákok közel fele a Magyar Nemzeti Bankba menne lakáshitelért, valamivel több mint ötven százalék ment volna akármelyik kereskedelmi bankba. A másik beszédes dolog, hogy a megkérdezett diákok harmada szerint a családjuk túlköltekezett, öt százalékuknak pedig fogalma sincs arról, hogy mi történik a családi kasszával. 

A jegybank hétfői elemzésében arra jut, hogy "középtávon illúzió azt vélelmezni, hogy a jelentős magyar pénzügyi integráltság és külföldi devizában fennálló kitettség mellett az önálló monetáris politika fenntartása tartós megoldás lehet Magyarországnak". A forint búcsúja számtalan változást hoz, például le kell cserélni a készpénzeket. De addig is elképzelhető, hogy új pénzzel kell megismerkednünk. 

A kétszázas bankót a jegybank már kikukázta, mert sok bankjegy ment tönkre és jöttek helyette az érmék - ez milliárdos megtakarítást hozott. A következő jelölt az ötszázas, leváltását alátámasztaná, hogy világszerte egyre nagyobb címletű érmék kerülnek forgalomba.

Forrás: [origo]

Úgy fest ez azért nem holnap lesz. Ferenczi Barnabás, a jegybank készpénzlogisztikai vezetője a Bukszának azt mondta, egyelőre az ötszáz forintos olyan vásárlóértéket képvisel, hogy egyelőre nem indokolt a cseréje. Itt jön képbe viszont az euró, ha a bevezetés nagyon kitolódik, akkor viszont jöhetne a ötszázas érme, amelynek bevezetéséről a mindenkori monetáris tanács dönt. 

Ha észrevétele van, hozzászólna, ne habozzon kommentelni vagy írni a bukszalada@freemail.hu címre. 

A KSH kedden közölte az inflációs adatokat. Persze a gazdaság szempontjából a fő adat, a maginfláció és a nyugdíjas infláció a legfontosabb, de egy csomó érdekesség van a táblahalmazban. 

Számomra ez:

A vizsgált termékek versenyében az uborka lett a győztes, ha a júliushoz viszonyítjuk az árakat. Egy kiló uborkáért 219 forintot kellett fizetni júliusban a statisztika szerint, egy hónappal később azonban 13 százalékkal többet. A narancsé az ezüstérem 8,4 százalékos drágulással, a 95-ös benzin pedig  a harmadik lett 2,7 százalékos eredménnyel. 

A sor másik vége a zöldségeké: a paradicsom 29 százalékkal lett olcsóbb, az árcsökkenési versenyt ezzel megnyerte. Dobogós a krumpli és a fejeskáposzta, előbbi 25,5, utóbbi 18,5 százalékkal lett olcsóbb.

Az előző bejegyzésekben túlreprezentált cukor havi szinten jól szerepelt, 3 százalékkal olcsóbb lett. Az éves eredménye azonban még mindig kiábrándító, tavaly augusztushoz képest közel 50 százalékkal drágult. 

Csütörtökön azt írtam, hogy ideje feltankolni cukorból, mert az egyetlen magyarországi - a kaposvári cukorgyárat - működtető Magyar Cukor Zrt. tulajdonosa, az osztrák Agrana-csoport vezérigazgatója Johann Marihart azt nyilatkozta, a cég októbertől húsz százalékkal emeli a cukor árát a világpiaci árak emelkedése és az uniós piacon kialakult egyensúlytalanság miatt. A bejegyzés címét jobb lett volna felkiáltójel helyett kérdőjellel ellátni.

A cégvezér szavaiból nem derült ki, hogy a magyar piacon lesz-e áremelés és merre fognak menni az árak a jövőben. Azóta viszont többet tudunk. A Kapos Televízió online oldalán csütörtökön megjelent hír szerint a kaposvári cukorgyárat működtető osztrák cég, az Agrana a tévével közölte: Johann Marihart az osztrák médiában felhívta a figyelmet, hogy a több mint 20 százalékos áremelést kizárólag az osztrák piacon alkalmazzák. Az indok ugyanaz, cukor világpiaci ára és Európa cukorhiánya. Van egy fontos korábbi, a csütörtöki bejegyzésben nem szereplő hír, ami szintén befolyásolhatja a vásárlók döntését. Mégpedig az, hogy Fischer Béla, a Magyar Cukor Zrt. vezérigazgatója a Somogy Online-nak szeptember elején azt mondta, sikeres lesz az idei cukorkampány és a hazai piacon mostanában nem várható számottevő áremelkedés. Ezek alapján pedig mindegy, hogy mikor veszünk cukrot.

Mivel se jós, se cukoripari szakember nem vagyok, nem tudom merre fognak menni az árak. Annyit tudok tenni, hogy több budapesti és a környékén lévő boltban a napokban feljegyzem a cukorárakat, hogy a későbbiekben kétséget kizáró bizonyíték legyen az árak változásáról.

A segítőkész, napokban elsősorban cukrot vásárló olvasókat pedig kérem, ha tehetik, akkor árulják el, mennyiért vették a terméket, ha a számla fényképét is elküldenék az egyenesen szuper lenne. Az árakat kommentként vagy a bukszaládába, azaza a bukszalada@freemail.hu címen várom.

Októbertől húsz százalékkal emeli árait a cukorgyártással foglalkozó osztrák Agrana-csoport - közölte szerdán a cég vezérigazgatója Johann Marihart, aki a cukor világpiaci árának emelkedésével és az európai cukorpiac egyensúlytalanságaival magyarázta a döntést. (Marihart azt mondta, az uniós cukorpiaci szabályok évi 13,3 millió tonna cukor megtermelését engedik, miközben a fogyasztás meghaladja a 17 millió tonnát. )

A magyar vásárlók számára a bejelentés azért érdekes, mert az Agrana az egyetlen magyar cukorgyárat működtető Magyar Cukor Zrt. tulajdonosa. Bár a cégvezető külön nem tért ki arra, hogy Magyarországon is emelik-e az árat, ha a teljes cégcsoportra vonatkozik a döntés, akkor jó eséllyel itthon is nő majd az ár. (Magyarországon az uniós rendszer szerint valamivel több mint százezer tonna cukrot lehet előállítani cukorrépából, miközben az éves fogyasztás háromszázezer tonnára rúg.)

Forrás: [origo] - Magócsi Márton

Bár az árak mozgását lehetetlen előre megjósolni, a cukorpiaci feszültségek nyilvánvalóak, ezt jelzi, hogy az év elején is elszabadultak a cukorárak, februárban tizenöt, márciusban pedig közel harmincszázalékos volt a drágulás; a Magyar Cukor augusztusban Dél-Amerikából importált nádcukor finomításába kezdett. Az árcsökkenésre ezek alapján kisebb az esély, mint a drágulásra. 

Ha az Agrana-vezér bejelentéséből indulunk ki, akkor a jövő hónaptól a cukor akár 50-60 forinttal drágulhat kilónként, ezért szeptember következő heteiben a cukor lehet a slágertermék a boltokban. Mivel a cukor korlátlan ideig megőrzi a minőségét, akár nagyobb mennyiséget is érdemes bezsákolni - akár karácsonyi sütiszezonra.

A korábbi tapasztalatok alapján érdemes korán kapcsolni: az év elején ugyanis a cukorláz miatt a kereskedők ceruzája is vastagabban fogott. A márciusi harmincszázalékos cukordrágulást a KSH szakértője furcsállotta, mondván az áremelkedésre nem adtak magyarázatot a világpiaci és a termelői árak. Szerinte a drágulásnak pszichológiai oka volt, a felvásárlási lázat meglovagolva a kereskedők egyre jobban megemelték az áraikat. 

Ha észrevétele van, hozzászólna, ne habozzon kommentelni vagy írni a bukszalada@freemail.hu címre. 

Több ismerősöm, családtagom fejében is az él, hogy az egyik legdrágább piac Budapesten a Fővám téri, mert sok a külföldi, híres stbstb. Ez azonban nem igaz, legalábbis mostanság nem. 

 Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) rendszeres árfelmérése szerint a harmincnegyedik, vagyis a múlt héten a leggyakoribb zöldségek árában a Budán található Fény utcai piac viszi a prímet. (Az intézet a Fehérvári út, a Fény utcai, a Fővám téri, a Lehel úti piacon nézi az árakat). Bár a paradicsom kilója a másik vizsgált budai létesítményben a Fehérvári piacon drágább volt, a krumpliért, a fejes káposztáért és a sárgarépáért a Moszkva tér melletti piacon kellett a legtöbbet fizetni. A Fővám tér pedig nyerőben van.  

Forrás: [origo]

A különbségek százalékos mértéket nézve nem elhanyagolhatóak: a paradicsom kilója 200 forint volt a Fehérvárin, 160 felett a Lehel úton és a Fény utcában, a Fővám téren pedig 150 forintot kellett érte adni. Vagyis ugyanannyi pénzből negyed kilóval többet lehetett megvenni a Fővám téren, mint a négy megállóval arrébb lévő Fehérvári úti piacon. A másik három zöldség esetében is a Fővám tér kínálta a legalacsonyabb árakat, a káposzta kilója 80, a krumplié 100 forint alatt volt, a sárgarépáért pedig 170 forintért lehetett hozzájutni. Nem egyedi esetről van szó, mert az néhány héttel korábbi felmérése szerint szintén a Fővám tér az olcsóbbak között volt, igaz, akkor nagyjából fej-fej melletti versenyben volt három piac, kivéve a Fény utcát, ami a legdrágábban kínálta a szóban forgó zöldségeket. 

 Persze nem hiszem, hogy a különböző ennivalókért egyik piacról át kellene szambázni a  másikra a teli szatyrokkal, de az arányok mindenképpen figyelemre méltóak. A felmérés szerint mindenképpen pontot szerzett a Fővám tér a konkurensekkel szemben. 

Árkörkép, vásárlás, kereskedelem, áruház, boltlánc, termék, áru, fogyasztó, olcsó, drága, jó, rossz, ennivaló, tej, kenyér, infláció, forint, bankjegy, folyószámla – ez nem címkefelhő, hanem a blog fókuszpontjai, másként fogalmazva mindenről szó lehet, aminek ára van.

 A blog az olvasókra, vásárlókra is számít, aki érdekesnek találja a vele megtörtént vásárlási eseményt, ne habozzon írni, a legizgalmasabbakat publikálom. Ha lehet, a történethez a hitelesség kedvéért fényképet is kérek. Például arról van szó, ha a jövőben megjelenő árkörképekből kiderül, hogy X áruházban Y termék Z forintba kerül és az olvasó mást tapasztalt, akkor írjon és azzal bővítjük az adott árkörképet. Mivel az összes áruházat képtelenség lenne felkeresni, ezért az is segítség, ha mondjuk egy budapesti áruházban X forint, de ugyanannak az áruházláncnak, a győri, debreceni, szegedi, kaposvári, pécsi stb. egységében ugyanaz a termék esetleg olcsóbb vagy éppen drágább. (Az árkörképek múltja: az [origo] munkatársaként korábban három budaörsi áruházban fellelhető közel hetven termék árát hasonlítottam össze havonta, sajnos rengeteg időt vett el, ezért nem tudtam folytatni. A közeljövőben azonban kevesebb termékkel újraindul a projekt. A blog egyébként fogyasztóvédelmet is támogatja, tehát olyan történetek is megjelenhetnek majd, amelyeknél egy vásárló nem azt kapta a pénzéért, amit ígértek neki vagy amire számított.

 Ezzel letudva a kötelező bemutatkozás, indulok.

Az észrevételek, vélemények előtt nyitva áll bukszalada@freemail.hu.