Bár az országos adatok javulnak, a részletes fizetési adatok alapján nagyon durva különbségek vannak. Budapest utcahosszal vezet, de az átlagot kevesen érik el. Sok megyében egyenesen elkeserítő a helyzet.

A makroadatok a magyar gazdaság helyzetének javulását jelzik. Nő a GDP, kezd lábra állni az építőipar, és az összesített álláspiaci és bérstatisztikák is javulást mutatnak.

Fotó: Origo

Utóbbiak részletes vizsgálata azonban felemás képet fest, országszerte ugyanis óriásiak a különbségek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái - nagyon leegyszerűsítve a helyzetet – azt mutatják, hogy a jövedelmeket (ezzel összefüggésben az munkaerőpiacot) nézve teljesen szétszakadt az ország.

A kivételes Budapest

Nem meglepő módon Budapest áll a legjobban az NFSZ tavalyi évre vonatkozó - közfoglalkoztatottak adatait nem tartalmazó - kereseti statisztikája szerint. Az azonban már érdekes, hogy egyedül a budapesti havi átlagkereset haladta meg az országos átlagot. A különbség óriási: a 240 ezer forintos országos átlagnál a budapesti átlag 70 ezerrel volt magasabb, és 310 ezer forintot tett ki.

Fotó: Origo

Az országos átlagot mindössze három megye - Pest, Fejér és Komárom-Esztergom - közelítette meg 231-238 ezer forintos eredményével. Hat megyében - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Békés, Somogy, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok - azonban a 200 ezer forintot sem érte el a havi átlagkereset.

Csökkenő bérek

Kevésbé éles, de még mindig jelentős eltéréseket mutatnak a KSH idei első negyedévre vonatkozó statisztikái is. A családi kedvezmény nélkül számolt nettó havi bér az első negyedévben Budapesten volt a legmagasabb, 194 ezer forintot tett ki, szemben a 151 ezer forintos országos átlaggal. A sort Nógrád zárja, ahol 107 ezer forint volt az átlag havi nettó.

A területi különbségeket még látványosabban mutatja, ha a negyedéves nettó béreket összevetjük a tavalyi értékekkel. Így pedig kiderül, hogy csak 12 megyében emelkedtek a nettó bérek az első negyedévben, két megyében pedig 1 százalék alatti volt a növekedés. Hét megyében - Csongrád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Heves - pedig 0,3-5 százalékkal csökkentek a keresetek.

A részletes statisztikák tehát nagyon jelentős területi különbségekre utalnak, egyben az is látszik, hogy a kedvezőbb budapesti adatok durván felfelé húzzák az országos átlagot. Budapest nélkül számolva az országos átlagbérek is alacsonyabbak lennének.

Egyértelmű trend

A területi különbségek egyértelműen tükröződnek a hivatalos statisztikákból, de több tanulmány is utal erre. Pénzes János Phd., a Debreceni Egyetem, Társadalom-földrajzi és Területfejlesztési Tanszékén írt, "A területi jövedelemegyenlőtlenségek tendenciái és meghatározó tényezői Magyarország fejlett és elmaradott régióiban" című - 2012-ben ismertetett - elemzése is foglalkozik a témával, a tanulmány szerint a jövedelemegyenlőtlenségek országos trendje egyértelműnek tűnik.

"Az egyes régiók egyenlőtlenségi pályái meglehetősen eltérnek egymástól – bár a rendszerváltás utáni  divergencia, illetve az elmúlt években tapasztalható konvergencia mindegyik régióban tetten érhető. A legnagyobb belső egyenlőtlenségekkel az Észak-alföldi régió jellemezhető, melyet Észak-Magyarország követ" - írja Pénzes János.

Az úgynevezett foglalkoztatási vonzásközpontok, leegyszerűsítve azok a városok, ahol van igény a munkaerőre - Északnyugat-Magyarországon ilyen többek között Győr, Székesfehérvár vagy Szombathely; Északkelet-Magyarországon pedig Nyíregyháza, Debrecen vagy éppen Eger - fontos elemei a jövedelmi térszerkezetnek, melyek szerepe elsősorban az ingázáson keresztül jelentkezik. Az említett központoktól távolabb lévő településeken pedig alacsonyabb a jövedelemszint.

Mi marad?

Bár az említett bérkülönbségek önmagukban is beszédesek, a Buksza havi kiadásokat is számolt, így még jobban érzékeltethető a helyzet. A háztartások fogyasztásáról egyelőre nincs a 2013-as adatoknál frissebb megyére bontott KSH-statisztika, de a régiók szerinti bontás is jól mutatja a területi eltéréseket.


Ezek szerint a Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megyét magában foglaló észak-alföldi régióban az egy főre jutó kiadás 55 ezer forint volt tavaly, a Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét felölelő észak-magyarországi régióban pedig 57 ezer forintra rúgott. Ez bőven elmarad a 67 ezer forintos országos átlagtól, míg a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régióban mért kiadás fejenként 82 ezer forint volt. Összességében a közép-magyarországi régióban élőknek a kiadások levonása után körülbelül 100 ezer forintja lesz. Ezzel szemben az észak-alföldi és észak-magyarországi régióban kevesebb mint 70 ezer forintjuk marad.

(A számítások a hivatalos adatok alapján készültek, és az országos különbségek bemutatását célozzák. Természetesen egy-egy konkrét család, háztartás esetében ettől eltérő adatok is lehetnek. Az NFSZ és a KSH adatai közötti különbségeket az eltérő módszertan magyarázhatja.  Az infografikákon az oszlopokra, csíkokra kattintva jelennek meg a részletes adatok.)

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon  

Korábbi Buksza-posztok: 

Átverés a benzinkúton? Van megoldás

Hogyan kerüljük el a büntetést?

Melyik a világ legeredményesebb filmje? 

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Mi kell a kutyának?