A 2011 őszén elhatalmasodó pénzpiaci pánik arra kényszerítette a magyar kormányt, hogy a forint és a magyar kötvénypiac védelme érdekében ismét az IMF-hez forduljon segítségér - pont, mint 2008 október-novemberben. Az IMF megjelenése egy válság során gyakran fordulópontot jelent, és amellett hogy ismét megerősíti az adott ország iránti befektetői bizalmat, elejét veheti a további pániknak, és stabilizálhatja a kötvény- és devizaárfolyamokat.
A magyar megtakarítók számára ez elsősorban azért lehet érdekes, mert 2008-ban, amikor elindult az első IMF-program, akkor a magyar banki betéti kamatok és állampapír hozamok már 12 százalék közelében jártak, valóságos kánaánt teremtve ezzel a készpénzzel rendelkezőknek. Az MNB-alapkamat épp ekkor, azaz 2008. októberében régen látott szintre, 11,50 százalékra ugrott, amit aztán ütemes kamatcsökkentés követett. Az alapráta egy évvel később, 2009 októberében már csak 7,00 százalék volt, ennél sokkal többet pedig már a bankok sem kínáltak a betéteseknek. 2008-ban akkor kellett bankbetétbe „tenni a pénzt” vagy állampapírt vásárolni, amikor az IMF-programmal kapcsolatos első hírek megérkeztek. Aki így tett, az zsebre vághatott 10-12 százalékos éves kamatot, miközben a pénzromlás üteme – azaz az infláció - csak mindössze 3-4 százalék volt.
Magyarországon most a gazdasági helyzet kevésbé sem annyira drámai, mint volt 2008 októbere és 2009 márciusa között, az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos kormányzati ígéret azonban 2011 novemberében is látványosan megnyugtatta az ország fizetőképessége miatt aggódó befektetőket. Az euró árfolyama a novemberi 320 forinthoz közeli csúcsról december elejére 310 forint alá süllyedt, az állampapírhozamok pedig eltávolodtak a 10 százalékhoz közeli csúcsoktól.
Bár a kormány és az IMF közötti tárgyalások a hírek szerint csak január-februárban zárulhatnak, a befektetőknek a jelek szerint már egy ígéret is elég volt ahhoz, hogy újra bizalmat szavazzanak Magyarországnak. Ez a bizalom egyelőre természetesen rendkívül törékeny és könnyen szétrombolható, a hazai megtakarítóknak azonban ezzel együtt is érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi 7,5-8,0 százalékos banki akciók mellett betétbe, vagy esetleg 8-9 százalék közötti hozam mellett magyar államkötvénybe tegyék pénzüket...
Utolsó kommentek