Buksza blog

Jön a fűtési szezon, amelynek egyik legtöbbet emlegetett, egyben legveszélyesebb szereplője, a szén-monoxid. De a szén-monoxid mellett egy rakás másik vegyület lehet a levegőben, amelytől rosszul lehetünk. Az új szigeteléssel is baj lehet. Levegőkisokos a Bukszától.

Míg élelmiszerből naponta 0,2-1 kilót, vízből (folyadékból) 2-3 litert fogyasztunk, levegőből 8-10 ezer litert lélegzünk be. Tekintve, hogy életünk 90 százalékát belterekben töltjük, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az a levegő ezekben a helyiségekben, például a munkahelyi irodákban - mondta Filep Zoltán, a független laboratóriumot műküdtető Wessling laboratóriumvezetője a Bukszának.

A levegő az a környezeti elem, amelyet az emberiség már az ősidők óta szennyez - mégpedig a tűzrakással, a talajt és a vizeket csak jóval később kezdtük el bepiszkolni. Volt tehát épp elég idő arra, hogy kellőképpen beavatkozzunk a környezetbe, elég csak a klímaváltozásra vagy az ózonrétegre gondolni, amely a legoptimistább jóslatok szerint is csak 2050-re éri el eredeti állapotát, feltéve persze, ha addig jól minden jól megy, és nem szennyezzük tovább a környezetünket.

Szén-monoxid és a többiek

A kültéri levegőt évtizedek óta vizsgálják a legkülönbözőbb módszerekkel, elég csak a szmogfigyelmeztetésekre, a szállópor-koncentrációról szóló hírekre gondolni.

Érdekes módon az ajtón belépve megváltozik a helyzet: a munkavállalókat ugyan védik a szigorú törvények a beltéri levegővel kapcsolatban, a középületekre, iskolákra, közlekedési eszközökre vonatkozóan már nem egyértelműek a jogszabályok. Pedig bizony nagyon sok olyan összetevő lehet a beltéri levegőben, amelyek ártalmasak a szervezetre, épp ezért érdemes rájuk figyelni.

Ilyen a szén-dioxid, a negatív sztárként számon tartott szén-monoxid, a kevésbé ismert, de szintén mérgező gáz: a nitrogén-dioxid. Továbbá a vírusok, baktériumok, penészgombák, poratkák, az illékony szerves szennyezők (angol rövidítéssel: VOC), melyek származhatnak illatszereinkből, kozmetikumainkból, illetve a poliaromás szénhidrogének (PAH-ok), melyek olyan egyszerű hétköznapi cselekedeteinkből adódhatnak mint a kenyérpirítás vagy a dohányzás, vagy a biocidok, melyek fertőtlenítőszereinkből vagy például rovarirtó szerekből származhatnak - és még hosszan lehetne sorolni.

Ezek sokszor egymással is reakcióba léphetnek, vagy akár ózonnal reagálva további szennyezők keletkezhetnek belőlük.

Az egyik szerelő azt mondta, kuka a kazán, venni kell másikat 150-200 ezerért. Telefonálgatás után jött egy másik - ugyanattól a cégtől - kicserélt egy néhány ezer forintos alkatrészt és megoldódott a probléma.  

A fűtési szezonra való felkészüléshez jön jól a következő történet. A közelmúltban leállt az egyik családtag gázkazánja, amivel egyébként már voltak gondok az elmúlt években, pedig mindössze 5 éves. A kazán nem adott magáról életjelet, nem égtek a ledlámpák, a termosztát kijelzőjéről pedig eltűnt minden, mint egy áramszünet esetén. 

Hétvége volt, telefon a cégnek, amely korábban is javította a készüléket. Az ügyeletes szerelő ki is jött, konstatálta, hogy a készüléken már volt egy elektromos panelcsere. Majd mindenféle szerelés nélkül azt mondta, hogy sajnos tönkrement megint a panel, azaz nincs vezérlés.

Vegyél olcsón másikat, 150-200 ezerért...

Két eset van - mondta - új panelt kell venni, 136 ezerért. (Egy évvel korábban ugyanez a panel 100 ezerből kijött.) De inkább azt javasolja, hogy vegyünk egy XY márkájú, sokkal megbízhatóbb kazánt, mert a meglévő mindig tönkre fog menni, mert valami csepegtetőről ráesik a víz. "Az a kazán nem is drága, 150-200 ezer forint" - tette hozzá.

Ekkor jeleztük, hogy ez igenis sok pénz. Ráadásul az egy évvel korábban megvett panelre 12 hónap a garanciát adtak, végső soron az ment tönkre, tehát ki kell cserélnie a cégnek. "Nem, ez nem lehetséges" - mondta a szerelő, ugyanis a panel nem magától ment tönkre, hanem azért, mert elázott.

"De ezt nekünk honnan kell tudnunk, nem értünk hozzá, nekünk működő kazán kell. És miért nem mondta a panelcserét egy éve elvégző kollégája, hogy el fog ázni" - kérdeztük, de erre nem tudott felelni. A szerelés beszélgetés során többször előjött azzal, hogy a másik márkájú kazán milyen jó lenne, az 10-15 évre megoldaná ezt a problémát. Azt is mondta, hogy a mostani kazán amúgy sem igazán jó a magyarországi klímában, ezt nem ide tervezték, hanem más országokba. Na ez végképp furcsa volt, hiszen egy ismert márkáról van szó, nem tűnik logikusnak, hogy teljesen más klímaviszonyokhoz tervezett gépet árulna hazánkban. 

Egyrészt az új panel miatti több mint 100 ezres kiadást nem fért bele, másrészt úgy éreztük, még érdemes futni egy-két kört. A következő hétköznap telefonáltunk a gázszerelő cégnek, hogy ez lenne a probléma, és kértünk egy vezetőt. Ő azt mondta, látatlanban nem tudja, mi a probléma, de az, hogy más országban jellemző klímaviszonyokra lenne tervezve a készülék, "egyszerűen hülyeség". Közölte, kiküld egy másik szerelőt, hogy megnézze, mi a probléma.

Hepiend

Ez a másik szerelő megnézte a készüléket, matatott a gépnél, majd kicserélt egy alkatrészt. "Ez néha tönkremegy, előfordul, 6 ezer forint lesz" - mondta. Azaz nem kell új panel 136 ezerért, vagy másik márkájú kazán 150-200 ezerért.  

A közeledő fűtési szezon miatt egyébként érdemes a kazánt kipróbálni. Ha rendellenesség van, és szerelőt kell hívni, akkor kezeljünk helyén az általa mondottakat. Ha cserét javasol, vagy méregdrága javítást, alkatrészcserét, akkor próbálkozzunk másik szakemberrel, hátha az tud jobb, leginkább olcsóbb megoldást. 

Ezekről is írta a Buksza: 

Az ország harmadának húsra sincs elég pénze

Mennyivel lehet olcsóbb a párizsi? 

Átlépte a küszöböt a liszt

Cigimacera fél áron

A Pennny is beállt a sorba

Csak pénzpocsékolásra kell a csodavíz?