Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

80 ezer forint tűnt el a bukszánkból

A magyarok többsége anyagi bizonytalanságban él: a családok háromnegyede képtelen lenne fedezni egy 66 ezer forintos hirtelen jött kiadást. Az egy főre jutó nettó jövedelem pedig 2006 óta 80 ezer forinttal csökkent.

Kedvezőtlen képet fest a magyar családok anyagi helyzetéről a Központi Statisztikai Hivatal friss - A jóllét magyarországi indikátorrendszere című -összeállítása.

Fotó: Szabó Balázs/Origo

A terjedelmes (58 oldalas) anyag szerint a magyar családok többsége pénzügyi bizonytalanságban él. A statisztikusok azt mérték, hogy a magyar családok körében mekkora azoknak az aránya, akik képesek fedezni egy, jövőben elképzelt, hirtelen jött nagyobb összegű - 66 ezer forintos - kiadást. Az eredmény pedig azt mutatja, hogy a családok háromnegyede ezt nem tudta volna kifizetni 2013-ban.

0 Tovább

Az ország harmadának húsra sincs elég pénze

Bár a statiszikák szerint a bérek növekednek, a lakosság jövedelmi helyzete közel sem fest jó képet. Az emberek harmadának például nincs pénze arra, hogy kétnaponta húst egyen. Kétharmaduk pedig képtelen elmenni egy hétre üdülni. 

A múlt évben a nettó fizetések 2 százalékkal növekedtek, s azóta is fizetésemelkedést mutatnak a KSH statisztikái. Ugyanakkor a lakosság jövedelmi helyzetét más szempontból bemutató elemzések szerint romlott a helyzet. A KSH legfrissebb kiadványából kiderül, hogy az úgynevezett "anyagi deprivációs ráta" és a "súlyos anyagi deprivációs ráta" az utóbbi években emelkedett.

A mutatókat kilenc, az anyagi helyzetet jellemző paraméter alapján számítja a KSH. A kilenc probléma (paraméter) a következő: lakással vagy hiteltörlesztéssel összefüggő fizetési késedelem; nincs pénz a váratlan kiadásokra; anyagi okokból nincs telefon, mosógép, tévé vagy autó; nincs pénz egyhetes üdülésre; kétnaponta nincs pénz húsra; valamint a lakás megfelelő fűtését képtelen megoldani. Ha a kilenc paraméterből három igaz egy háztartásra, akkor anyagilag depriváltnak, ha pedig négy, akkor anyagilag súlyosan depriváltnak számít. 

Az anyagi deprivációs ráta 2010-ben közel 40, tavaly már 44 százalékos volt, a súlyos anyagi deprivációs ráta ezzel párhuzamosan 21,6 százalékról 25 százalék fölé emelkedett. A tavalyi adatok szerint a legtöbb háztartásnak (74,3 százalék) a váratlan kiadásokra nem volt fedezete, évente egy hét üdülés a háztartások kétharmadának nem fért bele, 32 százaléknak pedig kétnaponta nem futotta húsra. Közel 15 százalékos azok aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat. 

Ezekről is írt a Buksza: 

Mennyivel lehet olcsóbb a párizsi? 

Átlépte a küszöböt a liszt

Cigimacera fél áron

Amiben jobbak a kicsik

A Pennny is beállt a sorba

Csak pénzpocsékolásra kell a csodavíz?

Egymással csatáztak a joghurtok

Fej-fej mellett dinnyéznek

Máris drágult az új slágertermék

Megjöttek az ezerforintos cigaretták


2 Tovább

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek