Európában pedig évente több mint 150 milliárd euró veszteséget jelent a fiatalok magas munkanélküliségi rátája. A ludas a "sem-sem nemzedék". 

A hónapról hónapra érkező munkanélküliségi adatok rendre javulást mutatnak, legfőképp éves összevetésben, ám figyelembe kell venni, hogy a számok a közmunkaprogram hatása miatt torz képet adnak. (Erről itt írt részletesen a Buksza.) A részletes munkanélküliségi adatokat vizsgálva kiderül, hogy a fiatalok kiábrándító, a legfrisebb - pénteken megjelent - KSH-adat szerint a 15-24 évesek közel 20 százaléka volt munka nélkül. (Az országos munkanélküliségi ráta egyébként 7,4 százalékos a pénteki számok szerint.)

Forrás. Origo

Fontos azonban, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája magában foglalja azokat is, akik tanulnak. Éppen ezért a fiatalok munkanélküliségét pontosabban mutató, úgynevezett NEET-mutatót kell nézni, amelyből kiderül, hogy az érintett korosztályban mekkora arányban vannak azok, akik nem tanulnak, például munkanélküliek, gyermeket vagy beteget gondoznak.

Arányuk jelentős, az Eurostat adatai szerint 2013-ban 19 százalékos volt, tehát majdnem minden ötödik fiatalnak nem volt munkája, és nem is járt iskolába. Ők a kutatók által használt szakzsargon szerint a „sem-sem nemzedék” tagjai. (Magyar rövidítésként a munkán, iskolán, képzésen kívüliek rövidítésére a MIKK betűszót használják a szakemberek.)

 

Nemzetközi probléma

Persze nem magyarpecifikus problémáról van szó, az európai döntéshozóknak is fejtörést okoz a fiatalok magas NEET-rátája, amely 2013-ban 16 százalék körül volt. Nemat Shafik, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatóhelyettese még 2012-ben azt mondta, ugyan sok szó esett a válságkezelés pénzügyi és gazdasági oldaláról, de az emberi oldal legalább ennyire fontos , és ebből a szempontból ki kell emelni a fiatal generációk elképesztően magas munkanélküliségi rátáját.

A helyzet Shafik szerint az elmúlt években olyannyira súlyossá vált, hogy reálisan kell számolni egy egész generáció "elvesztésével", ennek pedig beláthatatlan gazdasági, társadalmi és politikai következményei lennének. A  fiatalkori munkanélküliség, illetve a képzettségnek nem megfelelő elhelyezkedés azért különösen problémás, mivel a karriert és a jövőbeli életszínvonalat is alapvetően befolyásolja. Ráadásul a fiatalkori munkanélküliség a költségvetésnek terhet jelent, növelheti a bűnözést, és súlyos társadalmi feszültségeket geneárálhat.

Óriási veszteség

Ezeken túl persze számszerűsíthető is a probléma, és irdatlan pénzről van szó. "Az EU-ban az oktatáson-foglalkoztatottságon kívüli fiatalok miatt jelentkező gazdasági veszteség és költség 2008 és 2011 között 34 milliárd euróval nőtt, és elérte a GDP 1,2 százalékát, 153 milliárd eurót. Magyarországon ez az összeg a GDP 2,12 százalékára, 2,1 milliárd euróra tehető" - írja a Közgazdasági Szemlében - 2013 végén megjelent - elemzésében Artner Annamária, a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. A több mint 2 százalékos GDP-arányos érték forintosítva több mint 600 milliárd forintos összeget jelent. 

Forrás: Origo

Emiatt sem meglepő, hogy az Európai Unió 2014 és 2020 között 6 milliárd euróval igyekszik javítani a sem-sem nemzedék helyzetén, ebből Magyarországnak közel 50 millió euró, azaz 15 milliárd forint jut. Emellett a kormány is lépéseket tervez a probléma kezelése érdekében, Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára január végén a köztévében elmondta, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a fiatalok foglalkoztatásának javítására, több mint 200 milliárd forintot fordítanak, Azt is mondta, hogy az uniótól kapott 15 milliárdos támogatás, "csepp a tengerben, örülünk neki, fontos is", de ezzel nem lennénk ki a csávából, mert az csak néhány ezer fiatalt segítene. 

Lesz javulás? 

Artner Annamária mellett Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki Kojunktúrakutató Zrt. tudományos munkatársa is aggasztónak minősíti  tanulmányában (pdf) a fiatalok munkanélküliségét és az abból adódó negatív hatásokat. Mindkét szakértő részletesen ír arról, hogy az összetett problémáról van szó, és kulcsfontosságú az oktatás és a megfelelő programok kialakítása. Matheika például utal arra, hogy a magyar programok nagy többsége nem kifejezetten a fiatalok
foglalkoztatási problémáit veszi célba. "Az elmúlt fél évtized során egy olyan foglalkoztatáspolitikai eszköz – a közmunka – jutott egyre dominánsabb szerephez, amely az érintettek hosszabb távú munkapiaci esélyeit egyáltalán nem javítja" - írja a kutató. 

Forrás: Origo

Czomba Sándor, az említett janári nyilatkozatában beszélt a fiatalkori munkanélküliség kezelését célzó Ifjúsági Garancia Programról, amelynek keretében februártól már a pénzköltés is elindult. „Azt tervezzük, hogy a 2016 közepéig, elsősorban a 6 hónapon túli 25 év alatti fiatalokat fogjuk megszólítani, és 2018 végére tervezzük azt, hogy valamennyi, több mint százezer 4 hónapon belüli, regisztráción belüli fiatalnak valamilyen szolgáltatást, bértámogatást, képzést, valamilyen aktív elemet fogunk felajánlani” - fogalmazott a politikus. 

Jó példa

Európai szinten és Magyarországon is tehát vannak törekvések a fiatalkori munkanélküliség visszafogására, de van ország, ahol találtak megoldást. Svájcban az OECD-tagországok között az egyik legalacsonyabb a fiatalkori munkanélküliség. A svájci fiatalok ugyanis már 16 évesen a munkaerőpiacra lépnek, egy átmeneti, oktatást és munkaerőpiacot egymás mellett működtető, hibrid rendszerben - írta az ott működő rendszerről korábban a Pénzügyi Szemle blogja.

A fiatalok egy hároméves program keretében egy háromszintű rendszerben folytatják tanulmányaikat, melynek első szintje egy szakmai gyakorlat valamely svájci vállalat falain belül – a legkülönfélébb helyeken, például kórházban, bankban, áruházláncba -, a második lépcsőben egy, az adott iparág által fenntartott szakmai képzési program, a harmadik pedig a klasszikus iskolai oktatás, melynek keretében matematikát, történelmet, nyelveket, etikát és jogot tanulnak a fiatalok.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Vasárnaptól változtat a Lidl

A gatyája is rámehet a feledékenységre

Így adózik a cigi

Így néz ki az új 20 eurós

Munkanélküiség, ahogy még nem látta

Komplett falu kiadó