Ha a 2005-ös szinthez mérjük a energiaárak nélküli áremelkedést, akkor Magyarország eredménye a második leggyengébb az uniós országok listáján. Csak Romániának van rosszabb adata.
Az utóbbi időben hónapról hónapra nagyon alacsony inflációs adatokat közöl a KSH, sőt, 2014 őszén már mínuszba került a mutató, ami deflációt jelent, ami, ha tartóssá válik egy gazdaságban, akkor komoly problémákhoz (kereslet- és fogyasztáscsökkenés, termeléskiesés, elbocsátások stb.). Tartós deflációtól várhatóan nem kell tartani, ahogy komolyabb inflációtól sem.
Az évtizedes mélypontra süllyedő inflációban fontos szerepe van a rezsicsökkentésnek, amely az energiaárak mérséklésén keresztül lenyomta az inflációs mutatót, egyúttal torzította is azt, hiszen nem piaci tényezők, hanem hatósági lépés befolyásolta az inflációs adatot.
Tisztább képet kapunk, ha az Eurostat által az energiaárak - azaz Magyarország esetében többek között a rezsicsökkentés hatása - nélkül a 2005-ös szinthez mért inflációt nézzük, akkor kiderül, a utolsók között van Magyarország.
Az Eurostat adatai szerint az uniós országok között az energiaárak nélküli infláció Romániában volt a legmagasabb, utána következik Magyarország, a harmadik leggyengébb adat pedig Bulgáriáé. A legjobb eredményt Írország, Portugália és Svédország érte el. Ha az EU-n kívüli európai országokat és Törökországot is figyelembe vesszük, akkor Svájc lenne az élen, az utolsó két helyen pedig Törökország és Izland állna.
Az alábbi adatgrafikán látható az Eurostat listája alapján készült rangsor, amely megmutatja, hogy, ha a 2005-ös szintet vesszük alapul (100), ahhoz képest mennyi volt a százalékban bekövetkezett változás 2014. novemberéig az EU-s országokban. (Nagy-Britannia esetében az 2014. októberi adat szerepel a rangsorban.)
Utolsó kommentek