Buksza blog

Az átalakulás előtt álló MTVA negyedévente több mint 3 milliárd forintot fizet bérköltségekre. A legmagasabb havi fizetés 2 millió, a legalacsonyabb pedig alig több mint 100 ezer forint. Az átlag pedig 400 ezer forint felett van.

Nagyszabású átalakítás folyik a közmédiumokat működtető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál: március közepétől ugyanis az M1-ből hírtévé lesz, jönnek új csatornák, emellett egy 177 embert érintő leépítésre is sor kerül.

A Buksza arra volt kíváncsi, hogy az átalakuló állami médiamamutnál eddig mekkorák a fizetések, és a márciusi bővítés után hogyan fest majd a bértábla. Valamint arra, hogy a leépítés nagyságrendileg mekkora megtakarítást eredményezhet.

Az idei bérköltségek és fizetések alakulására vonatkozó kérdésre az MTVA sajtóosztálya a Bukszának azt felelte: "A közmédia rendszerében számos változás történik az év első felében, az átalakítások még folyamatban vannak, melyek a munkavállalói állományt is érintik, ezáltal befolyásolva az éves bérköltség-tervezést is." Ezekre tekintettel a 2015-ös évre jelenleg még nem tudnak pontos adattal szolgálni. Az MTVA közölte továbbá. "Az év elején lezajlott bértárgyalások lezárultak és ennek eredményeként megkötött bérmegállapodás alapján a foglalkoztatottak jelentős részénél 1,5 százalákos béremelés lesz várható." Az MTVA arra a kérdésre, hogy milyen sávban szóródnak a fizetések azt válaszolta: a legalacsonyabb fizetés az aktív dolgozókat és a közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve havi bruttó 101,5 ezer forint, a legmagasabb fizetés pedig havi bruttó 2 millió forint.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb - szerdán kiadott -  jelentése szerint 2014-ben 7,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami 2,5 százalékpontos javulást jelent éves szinten. Emellett az utolsó negyedévben mért 7,1 százalékos ráta is 2 százalékpontos javulást jelent. A munkanélküliségi ráta mellett szintén javult a foglalkoztatottság, 2014 utolsó negyedévében 4,101 millió foglalkoztatott volt, ami 208 ezerrel (5 százalékkal) haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

A statisztika jelentős javulást mutat, nem csoda, hogy a kormány diadalmasan nyilatkozott a munkaerő-piaci adatok megjelenése után. A szerdán megjelent adatokat kommentálva Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a köztévének azt mondta: egészséges folyamat indult el a munkaerőpiacon, 1992 óta nem fordult elő, hogy a foglalkoztatottak száma 11 hónapon keresztül 4 millió fölött legyen. Az államtitkár szerint nagyon fontos, hogy a foglalkoztatás bővülésének motorja a versenyszféra, és nem a közfoglalkoztatás vagy a migráció. "Eddig a közfoglalkoztatottak 13-14 százaléka tudott tartósan, vagyis 180 napon túl is a versenyszférában elhelyezkedni, amit Czomba Sándor szerint lehet soknak és kevésnek is nevezni, de vannak térségek, ahol a közfoglalkoztatáson kívül csak a segélyezés maradna" - mondta Czomba Sándor.

Más kép

A részletes statisztikákat megnézve azért jóval árnyaltabb a kép, a közmunka ugyanis nagyban torzítja az összképet. Az tény, hogy a közmunkásokat leszámítva is nőtt a foglalkoztatottság a múlt évben. 2014 utolsó negyedévében 3,963 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami 115 ezerrel, közel 3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Ugyanakkor a közmunkások száma a múlt évben 160-178 ezer fő között mozgott a négy különböző negyedévben, ez pedig számottevően javítja a statisztikát. Ha az adatokat úgy korrigáljuk, hogy a valódi munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó közmunkásokat, vagyis az összes közmunkás 85 százalékát hozzáadjuk a munkanélküliek számához, akkor egész más munkanélküliségi ráta adódik a múlt évre. A közmunkások számával korrigálva nem 343 ezer, hanem több mint 480 ezer munkanélküli lett volna tavaly, ez pedig már nem 7,7 százalékos, hanem közel 10 százalékos munkanélküliségi mutatót jelentene.

Hasonló következtetésre jutott korábbi adatok feldolgozásával tavaly októberben publikált cikkében a Portfólió.hu. A gazdasági portál akkor azt írta (fizetős tartalom): "Ha a közmunkásokkal korrigált adatra tekintünk, látszik, hogy 1-3 százaléknyi eltérés is van a mutatók között. Ezek alapján úgy tűnik, hogy noha valóban elkezdett tavaly év végéhez képest csökkeni a munkanélküliek aránya, a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával azért még messze magasabb szinteken jár, mint a KSH által legutóbb publikált adat. Míg az augusztusi adat május-július időszakra 7,9 százalékon járt, a korrigált mutató ugyanakkorra 11,1 százalékot mutatott."

További bővülés?

Összességében az látszik, hogy a százmilliárd forintos nagyságrendű tételt jelentő közmunkaprogram fenntartásával a kormány lényegében javítja a statisztikákat. A közmunkások nagy része ugyanis nem találna munkát, és segélyre szorulna.

A közmunkaprogram keretében az amúgy is kifizetendő segély helyett kvázi fizetéshez jutnak, a kormány pedig javuló adatokat kap cserébe. Bár több tanulmány, köztük a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) elemzése azt mondja, hogy a közmunka nem igazán hatékony, a kormány várhatóan kitart mellette, sőt.
 

A Magyar Nemzeti Bank decemberben megjelent inflációs jelentésében azt írta, a versenyszférában mérsékelt foglalkoztatásbővülés várható, a nemzetgazdaság foglalkoztatásában pedig meghatározó lesz a közfoglalkoztatás. "Az erre vonatkozó kormányzati bejelentések alapján a közfoglalkoztatásban részt vevők száma 2016-ra 260 ezerre növekedhet" - írja a jegybanki elemzés.

Ebből pedig az is következik, hogy a kormány a gazdasági növekedés során valódi foglalkoztatásbővülés mellé a közmunkaprogram felduzzasztásával tovább javítja majd a statisztikát.

Pedig nem hatékony

Tehát a tervek szerint a kormány kitart a közmunkaprogram mellett, annak ellenére, hogy a kutatók szerint ez a megoldás egyáltalán nem hatékony. Az említett MTA KRTK KTI-s dolgozat szerint közmunkások alig több mint 10 százaléka talál munkát az elsődleges munkaerőpiacon fél évvel a közfoglalkoztatás befejezése után, és 2011 óta ez az arány folyamatosan csökken.

"Minél többször és minél hosszabb ideig közfoglalkoztatott valaki, annál kisebb az esélye, hogy elhelyezkedjen" - állítja a tanulmány, amely szerint nem a közfoglalkoztatás a megoldás, hanem a kiszámítható makrogazdasági környezet, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a bérköltségek (járulékok), csökkentése illetve a leghátrányosabb térségek komplex fejlesztése, tőkevonzó képességének erősítése. Emellett a munkaerőpiac kínálati oldalán is változtatásokat javasolnak a kutatók, szerintük az oktatás-és munkaerőpiac jobb összehangolása mellett a leginkább rászorulókat aktív munkaerő-piaci programokkal és az esetleges költözés-ingázás támogatásával lehetne segíteni.

A közmunk gyakorlati problémáiról beszélt a napokban Németh István, a Baranya megyében található Gyöngyfa polgármestere is. A település vezetője lemondott posztjáról, szerinte ugyanis a közmunkának semmi értelme, hiába költ rá százmilliárdos nagyságrendű összeget a kormány. A Népszabadságnak Németh István azt mondta: "Úgy éreztem, csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom, a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét."

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Íme az idei lomtalanítási naptár

Az adók paradicsoma Magyarország

Ennyit fizetünk a legjelentősebb adókra: fejenként 1 millió forintot

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

Február végén indul. Négy kerületben már kijelölték a dátumot.

Az V. kerületben, február 27-én kezdi az idei ingyenes lomtalanítási sorozatot a Főkefe. (Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.) A cég a Bukszával közölte, most tette közzé a naptárat, amely szerint az V. kerület után az I. kerület jön, ahol február 28-án kell kitenni a kacatokat. A Főkefe mindig másnap viszi el a lomokat.

A lomtalanítás március 1-10-e között lesz a III. kerületben, a XIII. kerületben pedig március 16-22-e között. Utóbbi két kerületben a pontos időpontot postán küldött levélben és a lépcsőházakba kitett plakátokon közli majd a Főkefe. A cég honlapján teszi majd közzé, hogy a többi kerületre mikor kerül sor.

Összesen 60 adónem van érvényben ma Magyarországon. Bár öt éve még az adónemek számának csökkentéséről volt szó, ez eddig nem jött össze. Ahogy a korábban belengetett szja-csökkentés sem látszik az előrejelzésekből, pedig szükség lenne rá, mert a fizetések elvonásában a világ élvonalába tartozik Magyarország. 
 
Az Orbán-kormány a 2010-es választások után többször is ígéretet tett arra, hogy csökkenti az adónemek számát. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter-jelöltként egy tévéműsorban a 2010-es választások után azt mondta, 12-16 adónemet kell eltörölni, Cséfalvay Zoltán, az NGM akkori államtitkára 2012 májusában pedig azt, hogy nem lesznek új adók. 2012 májusában szintén Matolcsy György ígérte meg, hogy 2013-tól 51 adónem lesz.

Az elmúlt két évben a vezető kormányzati politikusok azonban már alig beszéltek az adók számának csökkentéséről. Ennek viszonylag egyszerű a magyarázata: a csökkentés nem jött össze, sőt.

Rosszabbul állunk, mint a korábbi években. A Nemzetgazdasági Minisztérium Bukszának adott válaszából kiderül, hogy jelenleg összesen 60 darab adónem vagy adójellegű közteher van érvényben, ami meghaladja a korábbi számokat. 
 
Előkelő hely az adózási ranglistákon
 
Az adónemek számának növelése is szerepet játszhat abban, hogy Magyarország előkelő helyen szerepel az összesített adóterhelést bemutató világranglistán. Az OECD tavaly decemberben közölte, a globális átlagos adóterhelés csúcsközeli szinten van. Legalábbis a 2013-as adatok szerint 34,1 százalékos volt átlagosan a járulék- és adóterhelés a világon, ami alig marad el a 2000-ben mért 34,3, illetve a 2007-es 34,2 százalékos szinttől.

Az OECD szerint Magyarország a tizedik a listán, 38,9 százalékos GDP-arányos terheléssel. A legmagasabb mutató Dániáé, ott 48,6 százalékos az adóterhelés. A legjobb mutató egyébként Mexikóé, ahol az elvonás mértéke 20 százalék alatti. (Az előbbi adatgrafikán látszik a világranglista.)
 
A fizetések fele megy az államnak

Ha csak a fizetéseket érintő elvonásokat nézzük, akkor még rosszabbul áll Magyarország. Az OECD szintén tavaly publikált elemzése szerint Belgiumban veszi el a legtöbbet a fizetésekből az állam, a bérek közel 56 százaléka landol az államkasszában. Magyarország - annak ellenére, hogy 2010-hez képest 5 százalékponttal csökkent a mutató - 49 százalékos elvonással a negyedik, Németország és Ausztria előzi csak meg 49,3, illetve 49,1 százalékos elvonási aránnyal. A legkevesebbet a chilei állam veszi el, ott a fizetés 7 százalékát kell befizetni, ez messze a legjobb érték az OECD által vizsgált országok közül, a második helyen álló Új-Zélandon közel 17 százalékos a terhelés. (Az alábbi adatgrafikán látszik a világranglista.)

Elméletileg van sansz arra, hogy a jövőben javuljon a helyzet Magyarországon, legalábbis a korábbi nyilatkozatok alapján a kormánynak van ilyen szándéka. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még 2013 végén a Figyelőnek adott interjújában utalt arra, hogy a kormány a személyi jövedelemadó mértékét 9 százalékra csökkentené, ami 500 milliárd forintos kiesést jelentene, de egyben jelezte, hogy erről leghamarabb az idén lehet beszélni.

Ugyanakkor az idei költségvetésben szereplő, az állami bevételekre 2018-ig készített technikai kivetítés nem számol ezzel (a linken szereplő pdf dokumentum 321. oldalán található a szóban forgó előrejelzés), az szja-bevételeknél ugyanis 2018-ig évről évre 4 százalékkal nagyobb összeg szerepel, így 2018-ban 1852 milliárd forintra számít ebből az állam.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Ennyit fizetünk a legjelentősebb adókra: fejenként 1 millió forintot

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

Jack Russell terrier - 8,25 font (3410 forint)/hó

Yorkshire terrier - 9,19 font (3820 forint)/hó

Border terrier - 14,97 font (6230 forint)/hó

Si-cu (Shih tzu) - 9,19-15,86 font (3820-6600 forint)/hó

Csivava - 9,19-15,86 font (3820-6600 forint/hó

Az állam közel 11 ezer milliárd forint bevételt vár a tíz legnagyobb adóból az idén. Az áfa van az élen. Egy főre pedig 1,08 millió forint jut a tíz legnagyobb adóból.  

Adót mindennap fizetünk, például áfát, jövedékit és egyebeket természetesnek vesszük, de a pontos összegek ritkábban kerülnek terítékre. A Bukszát az érdekelte, melyik az a tíz adó, amely a legtöbb bevételt hajtja az államnak.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott válasz alaján a Buksza felsorolja a tíz legjelentősebb adót és adójellegű közterhet az idei bevételi tervekkel.

Az áfa ( 3172,4 milliárd forint) vezeti a sort, ami kézenfekvő, hiszen ez az adónemmel lényegében mindenki mindennap találkozik. Az talán meglepőbb, hogy a személyi jövedelmadó (1639,7 milliárd forint) csak a harmadik, a szociális hozzájárulási adó (2391,2 milliárd forint) mögött. (Az alábbi adatgrafikán látható a tíz legjelentősebb adónem. Az egeret a különböző téglákra irányítva felugranak az adatok. A felirat nélküli üres kék tégla a munkavállalói természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (639,4 milliárd forint), a felirat nélküli barna négyzet a társasági adót (341,4 milliárd forint), a felirat nélküli rózsaszín téglalap pedig a pénzügyi tranzakciós illetéket (206,4 milliárd forint) jelöli, de az egérrel is megjeleníthetőek a felirat nélküli negyzetek adatai.)

Az idei költségvetés szerint a tíz legjelentősebb adóból összesen 10 790 milliárd forint (10,79 billió forint) bevétel jön össze. Bár a tízes listán szereplő adókból nem mindegyiket az emberek (magánszemélyek)f fizetik közvetlenül, érdekes adat, hogy a teljes lakosságot nézve egy főre 1,085 millió forint jut egy év alatt. Ez havonta több mint 90 ezer forint.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

​

Csak a vámosok egy része kap szabadságot hétfőn, az adóval foglalkozó részleg normál fordulatszámon megy majd.

A Nemzetközi Vámnap miatt a NAV vám- és pénzügyi ágazata takaréklángon működik január 26-án hétfőn - közölte hétvégén a NAV. Ez azt jelenti, hogy a megyei és regionális vám- és pénzügyőri kirendeltségeken és a bűnügyi igazgatóságokon csökkentett létszámmal megy az ügyintézés. Akinek ezekben lenne dolga, az jobb, ha nem hétfőn megy.

A határátkelőkön azonban teljes lesz a létszám, és az ünnepség az adórészleget sem érinti, így az adóval foglalkozó NAV-egységek a szoksásos menetrend szerint működnek, így az ügyfélszolgálatok is. A adóügyes kirendeltségek listája - elérhetőségekkel, nyitva tartási idővel, várakozási időre vonatkozó adatokkal - itt található.

A budapesti, kecskeméti villarangsor után itt a szegedi toplista. 300 milliós villa vezeti a listát, de van belül üres kastély 165-180 millióért.

1. Családi ház - 438 négyzetméter, 299 millió forint

A legdrágább szegedi villa elhelyezkedéséről annyi derül ki, hogy Szeged-Tápén található a Tisza-part közelében. A 6 szobás házat szokásos, luxusra utaló jelzőkkel (az ingatlanpiac gyöngyszeme, igényesség stb.) illeti a hirdetés.

Fontosabb, izgalmasabb extrák: úszómedence, kerti pihenő.

A Lidl Albertfalvára tart, de még nincs meg minden engedélye. Ha megépül az egység, akkor a közvetlen közelben lévő CBA-nak kell felkészülnie a komolyabb versengésre, de a közeli Auchannak, az Aldinak és a Sparnak is konkurenciát jelenthet.

Újbuda albertfalvai részén eddig is erős versenyzők igyekeztek elcsábítani a vásárlókat, a Budafok szomszédjában lévő Savoya Parkban egy Auchan, vele szemben egy Aldi működik, két villamosmegállóval beljebb egy CBA Príma van, még egy megállóval arrébb van az az OMV-kút, amely elsőként adott helyet egy Sparnak.

A Lidl már régóta beszállna az albertfalvai harcba: évekkel ezelőtt megvásárolt egy területet a Fehérvári úton, amelyen újabb bolt megépítését tervezi, ám ehhez még nincs meg minden szükséges kellék.

Az ingatlanon korábban ugyanis egy festékgyár működött, ezért a Lidlnek - a cég újbudai önkormányzatnak tavaly decemberben írt levele szerint - már 2008-ban talajvíz-kutatásokat kellett végeztetnie a Közép-­Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség kérésére. Utóbbi szervezet azonban újabb fúrásokat írt elő, az Újbudai Önkormányzat szerdai ülésén tűzte napirendre a Lidl újabb kútfúrásra vonatkozó kérelmét.

(Az önkormányzati dokumentumokban egyébként több helyrajzi számon szerepel a kérdéses ingatlan, közülük az egyik helyrajzi szám egy, a városhoz jóval közelebb, az Újbuda Központnál lévő ingatlant azonosít, van, de festékgyár csak az előbb említett albertfalvai részen, a Fonyód utca-Bükköny utca-Albertfalva utca-Fehérvári út által határolt területen volt, így itt készül boltépítésre a Lidl.) 

Egyelőre tehát még nincs meg az összes engedély a Fehérvári úti Lidl-egységhez, de ha a cég terveinek megfelelően megépül, akkor a Vegyész utca és a Fehérvári út sarkán lévő CBA Prímának kell összeszednie magát, utóbbi egység ugyanis 2-3 perces sétára van a Lidl kezében lévő területtől. 

A CBA mellett a már említett közeli Spar-, Aldi- és Auchan-egységnek is konkurenciát jelenthet az alberttfalvai Lidl, ha valóban megépül.

Bár az uniós országokból behozott termékek adó- és vámmentesek, az EU-n kívülről behozott holmik csak a megadott értékhatárig adómentesek.

Nincsenek új szabályok, de érdemes átismételni, mégis mik azok. A limitek forintban számolt értéke pedig változhat, mivel azt euróban adja meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A NAV 2015-re vonatkozó tájékoztatója szerint a légi utasok 430 euró (133 ezer forint), a nem légi utasok 300 euró (93 ezer forint), a 15 évnél fiatalabbak pedig 150 euró (47 ezer forint) értékben adómentesen hozhatnak magukkal termékeket, ha azt a személyi poggyászban hozzák.

Budapest után Kecskemét legdrágább villáit szedte össze a Buksza. Közel 300 millióért adják a legdrágábbat, kép azonban nincs hozzá.

1. Domb lakópark, Kecskemét - 750 négyzetméter, 290 millió forint

A legdrágább kecskeméti családi házat a Buksza-lista készítésekor fénykép nélkül hirdették, pedig a kép az olcsóbb ingatlanoknál is szinte állandó tartozék. Sőt, kötelező kelléke az ingatlanhirdetéseknek. Később azonban már voltak képek a hirdetésben.

Az 5 szobás ház 750 négyzetméteres, plusz az 1400 négyzetméteres telek. A hirdetés szerint az ingatlan "Kecskemét exkluzív lakóparkjában" található.

Fontosabb, izgalmasabb extrák: az ingatlan az arborétum mellett van, a lakóparkban portaszolgálat működik, van még lift, fűtött kültéri medence, borospincével, fűtött autóbeálló.

Törökországban olyat terveznek, mintha mondjuk Magyarországon az aquincumi területre keresnének vevőt. Az ottani régészek kiakadtak. 

A Hurriyet török lap számolt be arról, hogy egy ingatlanügynökség árulja a Bodrum-félszigeten lévő ingatlant, amelyen a Bargülia ókori város állt. A tengerpartra néző területet 22 millió török líráért, durván 2,63 milliárd forintért vihető. A terület specialitása, hogy szerepel a mitológiában: a legenda szerint Pegazussal, a szárnyas lóval különféle történetekben együtt emlegetett Bellerophontész mitológiai alak nevezte el a várost. 

A török régészek kiborultak, mivel a területet fontos lelőhelynek tekintik. Bár az ingatlanon tilos építkezni, a régészek szerint egyrelől az új tulajonosok gátolhatják az ásatásokat, de nem tartják kizártnak azt sem, hogy a tiltás ellenére az új tulajdonosok mégis felhúznak majd épületeket. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Rájuk is lecsap a svájci frank

Ezek Budapest legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

bankegy, hamisítvány, font, pénz

A Telegraph felteszi a kérdést: ez lenne a világ legrosszabb hamisítványa? A kérdésre nehéz konkrét választ adni, mivel rengeteg béna hamis pénz van, de ez biztosan a legrosszabbak közé tartozik. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Rájuk is lecsap a svájci frank

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

A csokifogyasztókról van szó. A svájci csokik Magyarországon, és a világ más tájain is drágulhatnak a frankdrágulás miatt.

Csütörtökön elképesztő mértékben erősödött a svájci frank, mind az euróhoz, mind a forinthoz képest, miután a svájci jegybank eltörölte az úgynevezett árfolyamküszöböt, azaz közel 4 év után engedte, hogy a frank erősödjön az euróval szemben.

A lépés nyomán a világpiacokon látott mozgásokra a gazdaságtörténetben is kevés példa van. A frank forinthoz mért árfolyama például 260 forint környékéről 380 forintra nőtt, a csúcs után azonban lejjebb ment a frank, de a pénteki 315-320 körüli árfolyam is elég durva árfolyememelkedést jelent a korábbihoz képest.

Ahogy az Origo is megírta, hogy az árfolyamemelkedés a devizahiteleseket nem érinti, ám az autóhiteleseket igen. Mellettük pedig számos céget, főként az importőröket, akiknek a korábban tervezettnél nagyobb kiadással kell számolniuk. Leginkább a frankalapon importáló cégeket érinti a dolog, de az euróban, dollárban importálókat is (aki egyébként jóval többen vannak, mint a frankalapon importálók), mivel utóbbi két deviza is erősödött a forimthoz képest, igaz, nem olyan extrém mértékben, mint a frank.

A Buksza újra összerakta a legdrágább budapesti házak listáját (lakások most nem szerepelnek a rangsorban.) . A közel egy évvel ezelőtt összeállított listához képest vannak változások. A legdrágább budapesti házak, épületek között tavaly ott volt a Várkert kaszinó épülete, amely most - lista alapjául szolgáló - legnagyobb lakáshirdetési portálok adatbázisaiban nem szerepelt.

1. Gellérthegyi villa, 685 négyzetméter - 2,2 milliárd forint

A 685 négyzetméteres, kétszintes házhoz több mint háromezer négyzetméteres telek jár. A hirdetés szerint az 1930-ban, eredetileg a Pick családnak épített villa az elmúlt időszakban nagykövetségi rezidenciaként működött.

Fontosabb, izgalmasabb extrák: szolgálati lakás az alagsorban személyzeti öltöző, 56 négyzetméteres terasz, 30 négyzetméteres garázs. A hirdetés végén az áll, hogy a bérleti díjat áfa terheli, ami azért furcsa, mivel nem bérlésre, hanem eladásra van hirdetve az ingatlan.

A boltok főszereplőinek keresete 96-163 ezer forint között mozog.

A Buksza szerdán írt arról, hogy a Tesco boltbezárásokat, esetleg elbocsátásokat tervez, míg az Aldi bolti eladói állást kínál. Heti 20-25 óra munkáért 143-180 ezer forintos bruttó fizetést ad a diszkontlánc.

A Buksza pedig azt is megnézte, hogy a hivatalos országos statiszikák szerint mennyit keresnek a boltok főszereplői, vagyis az eladók, pénztárosok, árufeltöltők. Az alábbi adatgrafikán életkor és beosztás szerinti bontásban vannak felsorolva az átlagos keresetek.

A Tesco hétfőn közölte, bezárja 13 üzletét a piaci környezet miatt, a bezárásra ítélt üzletek között van a józsefvárosi Mátyás téren lévő üzlet. Bár a Tesco jelezte, hogy igyekszik munkát adni az érintett több mint félezer dolgozónak, lesz, akitől megválnak.

A Mátyás téri Tescóban dolgozók, de más munkát keresők előtt is adott a lehetőség: a Rákóczi úti Aldiban kitett tábla szerint a német kézben lévő diszkontlánc várja a bolti eladókat. Heti 25 óra munkáért havi bruttó 180 ezret fizetnek, ami nettóban 120 ezer forint körüli összegnek felel meg. Heti 20 óráért pedig havi 143 ezer bruttó jár, ez pedig körülbelül 94-95 ezer forint nettóban. (Az Aldi a toborzó hirdetésben jelzi, hogy ez a poszton a legmagasabb elérhető fizetés.) Persze az Aldi lépése nem oldja meg az összes esetlegesen elbocsátandó tescós dolgozó problémáját, de néhányuknak lehetőséget nyújt.

Bejelentkezik a CBA?

Az RTL Klub keddi Híradója félreértésből aódóan azt feltételezte, hogy a CBA esetleg átveheti a bezárandó Tesco-boltokat, ám ezt a CBA cáfolta. Az RTL Klub Híradója kedden idézte Baldauf László CBA-vezért, aki csatorna szerint a Népszavának néhány napja azt mondta, a CBA bejelentkezhet azokra a boltokra, amelyek értéket jelenthetnek a számára. 

A CBA szerdán azonban közleményt adott ki, amely szerint a cég nem állította, hogy megvenné a Tesco bezárásra kerülő üzleteit. Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója szerdán az MTI-nek azt is megerősítette: a vasárnapi zárva tartás miatt egyetlen munkahelyet sem szüntetnek meg. Hozzátette: az, hogy a CBA esetlegesen érdeklődne bármely lánc boltjai iránt, egy több mint egy évvel ezelőtti nyilatkozaton alapulnak, a CBA elnöke ugyanis még tavaly januárban általánosságban megjegyezte készen kell állniuk arra, ha kivonul valamelyik lánc, akkor a számukra értékes boltokat megszerezhessék. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

Több magyarországi Tescóra kerülhet lakat

Áfacsapda: büntetik az olvasókat

Megtámadták a banánt

80 ezer forint eltűnt a bukszánkból

Méregdrága lett a dollár

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legutóbbi számában megjelent kutatás szerint azt vizsgálták, hogy a hazai élelmiszer-fogyasztási adatok alapján mennyire biztonságos az aszpartám fogyasztása, azaz mennyire közelíti meg a hazai aszpartámbevitel a nemzetközileg elfogadott megengedhető napi beviteli ADI-értéket (Acceptable Daily Intake), ami napi 40 milligramm kilónként.

Ahogy arra számítani lehetett, a Tesco 13 üzletére tesz lakatot. Ezt hétfőn reggel jelentette be a brit kézben lévő áruházlánc.

Február 4-től bezárja 13 üzletét Magyarországon a Tesco - erősítette meg az áruházlánc a Magyar Nemzet hétvégi sajtóértesülését, amelyről a Buksza is beszámolt.

A lépés többek között az abonyi, a hajdúböszörményi, a püspökladányi, a tolnai, a nagykátai, a törökszentmiklósi, a tatabányai a nyergesújfalui üzleteket érinti. További három győri és egy soproni üzlet zár be, valamint a Budapest VIII. kerületében, a Mátyás téren lévő egység is befejezi működését. A boltbezárások 500 embert érintenek, a Tesco közölte, mindent megtesz annak érdekében, hogy munkát találjon az érintett munkatársaknak. A szóban forgó áruházak listáját (címét) itt találja.

Az egyik norvégiai kutatóintézet környezetbarát épületek fejlesztésével foglalkozó részlege (Research Centre on Zero Emission Buildings) a világ egyik legjobbját hozta létre ebben a kategóriában - írja a Business Insider amerikai gazdasági portál.

Bár a napelemet környezetbarátnak tartják, Magyarországon kivetették rájuk a környezetszennyező termékek adóját. Pedig a kormány tavaly ősszel még szerette a napelemeket. A szakszövetség kiborult, az államtitkár pedig az újrahasznosítás miatt kell ez a teher.

Január 1-jétől kilónként 114 forintos adó - pontosabban termékdíj - vonatkozik a napelemekre Magyarországon. A lépés furcsasága, hogy a termékdíjat a környezetszennyező cikkekre vetik ki, a napelem pedig nem éppen ez a kör.

Napelem és Napkollektor Szövetségkiadta a lépésen, honlajukon közölték: Minden napelem után 114 Ft/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni 2015. január 1-jét követően.

Az érettégizetteknek jóval nagyobb fizetésre van sanszuk, mint a szakiskolásoknak. Egy vidéki ház ára is kijön a különbségből.

"A munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított munka végzésére" - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet (MTA KRTKI) és a Corvinus Egyetem kutatói által készített tanulmányból.

A dolgozat többek között a különböző iskolákban járó diákok munkaerő-piaci esélyeiről, az érettségi jelentőségéről, a duális szakképzés problémáiról is ír, a Buksza azonban csak a keresetekre vonatkozó megállapításokat vette át a tanulmányból. A teljes tanulmányt itt olvahatja el (pdf).

A kutatás szerint a szakközépiskolai végzettségűek keresete 25 százalékkal meghaladja a szakiskolai végzettséggel rendelkezők keresetét.

A Magyar Nemzet szerint 13 veszteséges üzletre kerülhet lakat februártól. A Tesco a Bukszával közölte, nem kommentállja a médiában megjelent spekulációkat.

Február elejétől 13 veszteséges egységét bezárja a több mint 200 boltot működtető magyarországi Tesco, és az Az év további részében újabb bezárásokat tervez - írja a szombati Magyar Nemzet a cég belső köreiből kiszivárgott információkra hivatkozva. A lap úgy tudja, hogy a magyar Tesco vezetői ezt a héten közölték a régiós vezetőkkel.

A Buksza szombat reggel megkérdezte a Tescót, igaz-e a hír, az áruházlánc pedig közölte: a Tesco ahogy a múltban sem, így ezúttal sem kommentálja a médiában megjelent spekulációkat.

A Magyar Nemzet a héten írt arról, hogy már az idén lehúzhatják a rolót a Tesco veszteséges üzletei. Elsősorban a felügyeleti díj hatvanszorosára emelése miatt lehet szükség az intézkedésre, de a vasárnapi zárva tartás sem kedvez a vállalatnak.A lap akkor arról is írt, hogy a lépések miatt 500-600 dolgozó munkahelye kerül így veszélybe.

Hiába azonos a tartalom, az e-könyv adója többszöröse a hagyományos társainak. Nincs mese, ez az uniós szabály. És ez így is marad.

Bár a tartalom teljesen ugyanaz, mégis kétféle áfa vonatkozik az e-könyvekre és a hagyományos könyvekre - előbbiekre sokkal magasabb adót kell fizetni. Persze más élmény az e-könyvet és a papíralapú társát olvasni, de ez a poszt most nem erről szól.  

Ha ugyanis szigorúan csak a tartalmat nézzük, akkor magasabb, 5 százalék helyett 27 százalékos áfát, lényegében büntetést fizetnek az e-könyvet vásárlók.

550 vagy 160 forint?

Számokban ezt azt jelenti, hogy például D. Tóth Krisztina Húszezer éjszaka című műve e-könyvként a Bookline oldalán 2590 forintba kerül, sima könyvként - ráadásul akciósan - 3290 forint. Logikus, hogy az e-könyv olcsóbb (nem kell nyomtatni, raktározni stb.), ám az e-könyv esetében az áfatartalom 550 forint, hagyományos társánál 157 forint.

Tehát ugyanazért a tartalomért közel négyszer annyi adót kell fizetni, ha elektronikusan vesszük, mintha papíralapon jutnánk hozzá. Másként: ha kedvezményes lenne az e-könyv áfája, akkor 2140 forintért kapható lenne az ominózus könyv, vagyis közel 20 százalékkal lehetne olcsóbb. (D. Tóth Krisztina könyve csak egy példa a sok közül, a Bookline ezt a művet dobta fel elsőként az e-könyveknél, ezért szerepel ez a posztban.) 

Könyv, mint szolgáltatás

Az e-könyv magasabb áfájának az uniós szabályozás az oka, az ugyanis az e-könyvet szolgáltatásnak tekinti, nem pedig terméknek. A Buksza arról érdeklődött az szaktárcánál, miért van ekkora különbség, és lehetséges-e az e-könyvekre alacsony áfát alkalmazni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Buksza kérdésére közölte: digitális - azaz fájlokban vagy egyéb, nem fizikai adathordozón terjesztett - könyvek 5 százalékos áfakörbe sorolására uniós tagállamként nincs lehetőség.

Az áfa ugyanis közösségi szinten harmonizált adó, és csak az uniós áfairányelv rendelkezéseivel összhangban lehet szabályozni. Kérdéses irányelv pedig kimondja, mely termékek és szolgáltatások tartozhatnak a kedvezményes körbe, az elektronikus könyv nem tartozik ide. Mégpedig azért, mert a könyvek digitalizált tartalma nem termékértékesítésnek, hanem elektronikus szolgáltatásnak minősül. Ez utóbbira pedig a tagállamok nem alkalmazhatnak kedvezményes kulcsot.

A lényeg az, hogy a könyvformájú, papíralapú könyvek, vagy a cd-n, dvd-n, pendrive-on egyéb - szó szerint - kézzel megfogható adathordozón terjesztett könyveknél az áfa 5 százalék. Azok a könyvek, amelyek adatállományként, fájlként, virtuálisan léteznek, 27 százalékos áfával adóznak. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Bezárhatja 13 üzletét a magyar Tesco

Új banán jöhet

A legdurvább élelmiszer-drágulás

80 ezer forint eltűnt a bukszánkból

Méregdrága lett a dollár

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá

A fuzáriumbetegség pusztítja a banánállományt, harc indul a betegség ellen, és új banántpíus jöhet a piacra. A fuzáriumbetegség a ludas. Mit kell tudni róla, van-e ilyen Magyarországon?

A globális banánállományt pusztítja a fuzáriumbetegegség - közölte december végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A fuzáriumbetegség több ezer hektáron pusztítja a banánállományt, és 100 millió dollár nagyságrendű kiesést okoz.

A FAO ezért közel 50 millió dolláros költséggel harcot hirdetett a fuzáriumbetegeség ellen. Egyben azt is közölte, hogy a szakemberek szerint a megoldást egy, a jelenleg leggyakrabban exportált, Cavendish néven ismert banánhoz ízben és kinézetben hasonló, de ellenállóbb banán elterjesztése. Ez a banán már létezik, neve: GCTCV-219.

A Buksza megkérdezte a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling szakértőjét, pontosan mi is az a fuzáriumbetegség. Szigeti Tamás, a cég szakértője közölte: "A hivatalos nevén Fusarium egy mikroszkopikus penészjellegű gombanemzetség neve, amely jól ismert az agráriumban és az élelmiszeriparban, mert sok fejtörést okoz az érintetteknek. A fuzárium névvel jelzett betegség ugyanis tönkreteheti a banánfákat, de megfertőzheti a például a kenyéralapanyagokat, például a búzát vagy a rozst, de a kukoricára is veszélyt jelent."

Ha a 2005-ös szinthez mérjük a energiaárak nélküli áremelkedést, akkor Magyarország eredménye a második leggyengébb az uniós országok listáján. Csak Romániának van rosszabb adata.

Az utóbbi időben hónapról hónapra nagyon alacsony inflációs adatokat közöl a KSH, sőt, 2014 őszén már mínuszba került a mutató, ami deflációt jelent, ami, ha tartóssá válik egy gazdaságban, akkor komoly problémákhoz (kereslet- és fogyasztáscsökkenés, termeléskiesés, elbocsátások stb.). Tartós deflációtól várhatóan nem kell tartani, ahogy komolyabb inflációtól sem.

Az évtizedes mélypontra süllyedő inflációban fontos szerepe van a rezsicsökkentésnek, amely az energiaárak mérséklésén keresztül lenyomta az inflációs mutatót, egyúttal torzította is azt, hiszen nem piaci tényezők, hanem hatósági lépés befolyásolta az inflációs adatot.

Tisztább képet kapunk, ha az Eurostat által az energiaárak - azaz Magyarország esetében többek között a rezsicsökkentés hatása - nélkül a 2005-ös szinthez mért inflációt nézzük, akkor kiderül, a utolsók között van Magyarország.

A világ tíz legértékesebb focistája összesen 292 milliárd forintot ér.

A CIES svájci futballkutató intézet összeállította a világ legdrágább focistáinak listáját. Lionel Messi vezeti a listát, a Barcelona argentin játékosa 220 millió eurót, azaz közel 70 milliárd forintot ér.

A tíz legértékesebb jétékos összesen 916 millió eurót ér a CIES szerint, ami összesen 292 milliárd forintnak felel meg. Az alábbi adatgrafikából kiderül, hogy a legértékesebb játékosok mennyit érnek euróban és forintban.

Tegyük fel, hogy egyik napról a másikra egy rakás mindennapos élelmiszerer bolti ára a harmadával emelkedik. Ezt ma nehéz elképzelni - pedig pontosan 25 éve ez történt.

Képzelje el, hogy kormányzati intézkedés eredményeként - mondjuk - a jövő hétfőtől a legtöbb élelmiszer a harmadával drágul. Egyrészt elképesztő roham lenne a boltokban a következő napokban. Hiszen tudni lehet, hogy az eddig 150 forintos liszt 195 forintra, a 200 forintos kenyér 260 forintra, a táblás csoki 300 forintról 390 forintra drágul, egy sor további terméknek szintén emelkedik az ára. Másrészt a boltokban vasárnapról hétfőre lázas munka lenne, mert a termékek kétharmadát át kell árazni, az eddiginél 30 százalékkal magasabbra. Erre manapság nincs esély, pedig történt ilyen - pontosan 25 évvel ezelőtt.

1990. elején - egész pontosan január 8-án - ugyanis drasztikus áremelésekre került sor Magyarországon a szabad áras piac kiépítése miatt: j30-35 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Az akkori élelmiszer-áremelkedés az egész évet meghatározta: 1990-ben a KSH csak az élelmiszerek körében 35 százalékos áremelkedést mért, amire a rendszerváltás óta eltelt 25 évben nem volt példa.

A forintgyengülés betesz a Szigetnek.

Most még 72 ezer forintért lehet bérletet váltani az idei Szigetre, amit a helyszínen majd 80 ezerért lehet megvásárolni - írja a Népszabadság. Az egy napra szóló - helyszínen megvett - belépők ára a tavalyi 16 ezer forintról 18 ezer forintra emelkedik.

Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője a lapnak azt mondta, hogy a lemezpiac összeomlása nyomán a fesztiválszervezők között árverseny alakult ki, ráadásul a fesztiválok száma is gyarapodott.

Jöhet a section control, azaz az átlagsebesség-mérés, amely lényegében lehetetlenné teszi a büntetlen gyorshajtást. A balesetmegelőzésben pedig impozáns eredményei vannak a rendszernek.

A rendőrség várhatóan új traffipaxokat állít üzembe a közeljövőben, a berendezések szinte minden szabálytalanságot észrevesznek és rögzítenek, legyen szó a buszsáv jogszerűtlen használatáról, piroson áthajtásról vagy a be nem kötött biztonsági övről. A Metropol az új traffipaxokról szóló cikkében pedig azt is írja, hogy a rendőrség bevezetheti az úgynevezett section controlt (más néven speed control), azaz az átlagsebesség-mérést.

Bár a rendőrség nem kommentálta a lapnak a lehetséges változásokat, tehát egyelőre hivatalos forrásból biztosat nem lehet mondani. Az új traffipaxok telepítése mindenesetre hozzájárulhat a balesetek csökkentéséhez, de kétségtelenül az átlagsebesség-mérés esetleges bevezetése lenne a legfontosabb lépés. Ez a rendszer ugyanis lényegében kizárja, hogy az autósok büntetlenül száguldozzanak.

A forinttal szemben évtizedes csúcsott döntött a dollár: közel 270 forintba került egy dollár hétfőn délelőtt. 

A dollár jelentősen erősödött a nemzetközi piacon, az euróval szemben, emiatt a forinttal szemben is drágult. 

A hétfő reggeli, 270 forint közeli árfolyam a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai és a Reuters adatbázisa szerint legutóbb 2002 tavaszán, azt megelőzően pedig 2000-ben fordult elő. (2000-ben egyébként 300 forint feletti szintekre is volt példa.) 

Az Investor.hu összefoglalója szerint az euró mostani, dollárral szembeni gyengülése részben azzal magyarázható, hogy a piac szerint növekszik az esélye a görögök eurózónából való távozásának.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

80 ezer forint eltűnt a bukszánkból

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá

Lecserélik a 20 eurós

A világ legdrágább fotója

Hány évre számíthatnak a magyarok?

Kik adnak 50 ezerrel nagyobb fizetést?

A magyarok többsége anyagi bizonytalanságban él: a családok háromnegyede képtelen lenne fedezni egy 66 ezer forintos hirtelen jött kiadást. Az egy főre jutó nettó jövedelem pedig 2006 óta 80 ezer forinttal csökkent.

Kedvezőtlen képet fest a magyar családok anyagi helyzetéről a Központi Statisztikai Hivatal friss - A jóllét magyarországi indikátorrendszere című -összeállítása.

A terjedelmes (58 oldalas) anyag szerint a magyar családok többsége pénzügyi bizonytalanságban él. A statisztikusok azt mérték, hogy a magyar családok körében mekkora azoknak az aránya, akik képesek fedezni egy, jövőben elképzelt, hirtelen jött nagyobb összegű - 66 ezer forintos - kiadást. Az eredmény pedig azt mutatja, hogy a családok háromnegyede ezt nem tudta volna kifizetni 2013-ban.

Aki az interneten próbálna regisztrálni és matricát - mondjuk megyeit - vásárolni ematrica.autopalya.hu oldalon, könnyen a következő üzenettel találkozhat:

"Elnézését kérjük a rendszer pillanatnyi túlterheltsége miatt további regisztráció és belépés jelenleg nem lehetséges, kérjük látogasson vissza később. További böngészéshez kattintson az alábbi gombra. Megértését és türelmét köszönjük."

Legalábbis a Buksza többször is ebbe az üzenetbe futott bele szombaton, kora estig nem sikerült a matricavásárlás. Volt olyan nekifutás, amikor a regisztrációt meg lehetett kezdeni, de a folytatásban a túlterheltségről szóló tájékoztatás ugrott elő, és volt, amikor a regisztráció megindításáig sem lehetett eljutni. Vasárnap reggel már a sikeres regisztrációt abszolválta a Buksza, de a vásárlásig továbbra sem sikerült eljutni, megint a túlterheltség miatt.

A legdrágább szállodákban 10 millió forint is kevés egyetlen éjszakára. 

Az év végi, év eleji listák között szerepel a legdrágább hotelek rangsora is. Az amerikai Fox News a Condé Nast Traveler utazás lap listáját publikálta. 

1. Hotel Président Wilson, Genf - 65 ezer dollár (17,5 millió forint)/éjszaka

A genfi Hotel Président Wilson királyi penthouse lakosztályában 12 hálószoba, 12 fürdőszoba van, de saját lift is tartozik hozzá. A listavezető hotel volt az első a Matador Network tavaly májusi rangsorában is. A Matador felméréséről, és a szállodáról az Origo utazási rovatában, az Indulási oldalán olvashat részletesen.

2. Royal Villa Lagonissi Resort, Athén - 47 ezer dollár (12,2 millió forint)/éjszaka

A luxushotelben saját séfe, személyi edzője és zongoristája is lehet a vendégeknek, persze medencék is vannak, a saját tengerpartról nem beszélve.

3. Four Seasons Hotel, Ty Warner penthouse lakosztály, New York - 45 ezer dollár (11,7 millió forint)

A Condé Nast listáján a harmadik a Manhattanra 360 fokos panorámát biztosító, 4300 négyzetméteres lakosztály. Például saját Rolls Royce jár hozzá sofőrrel. Az Origo Indulási oldala azt írta róla, hogy a legmagasabban fekvő hotelszoba New Yorkban, külön bejáratú recepciója és könyvtára van.

A világ tíz legvagyonosabb embere 3 százalékkal 571 milliárd dollárra növelte vagyonát egy év alatt. Az Ikea tulajdonosa nagyot bukott, a listát vezető Bill Gates pedig jelentősen növelte vagyonát. A Microsoft alapítója forintban számolva naponta 15 milliárddal gyarapodott.

Összességében jó évet zártak világ legvagyonosabb emberei, akik a Bloomberg listáján szerepelnek.

2013. december 31-én 553 milliárd dollárt tett ki az összvagyonuk, ez aznapi árfolyamon 119,3 ezer milliárd forintnak felelt meg. Egy évvel később, 2014. december 31-én 571,1 milliárd dollárnál tartottak, ami 148 ezer milliárd forintnak felel meg. Tehát dollárban 3 százalékkal nőtt a vagyonuk, forintban számolva - a forint dollárral szembeni gyengülése miatt - jóval látványosabb, 24 százalékos volt a növekedés.

Az európai zajlistán előkelő helyen áll Magyarország.

A szilveszteti durrogtatás miatt a Buksza átnézte az európai zajstatisztikát.

Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatsora elárulja, hogy a lakosság hány százaléka van zajnak kitéve. (Pontosabban: a zajstatisztikából kiderül, hogy a 2013-ban a teljes lakosság hány szåzaléka állítja magáról, hogy szomszédaik vagy környezetük miatt zajnak vannak kitéve.)

Nagyon kevesen veszik igénybe a betegségek után járó adókedvezményt. Pedig havonta ötezres tételről, visszamenőlegesen pedig több mint 300 ezer forintról lehet szó.

Hétfőn megszületett az a megállapodás, amely szerint havi 105 ezer forint lesz jövőre a minimálbér.

A minimálbér összege pedig többek között a személyi adókedvezmény, más néven a súlyos fogyatékosságért járó adókedvezmény összegét befolyásolja: mértéke a minimálbér 5 százaléka, azaz 2015-ben 5250 forint lesz. A személyi adókedvezmény azoknak jár, akik a felsorolt betegségekben szenvednek. (A betegségek listája megtekinthető itt (docx) vagy itt (pdf).