Buksza blog

A fő szabály szerint a folyó évben kell kivenni a szabadságot, de vannak, akiknek maradnak szabad napjai. Ezek mem feltétlenül vesznek kárba. 

A Munka Törvénykönyve szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. A kivételes eset az, amikor a munkaviszony megszűnik és a dolgozó az addig járó szabadságát nem vette ki, ebben az esetben jár neki a pénz. 

A szabályok szerint a szabadságot az adott évben kell kivenni, erre az évre szól az a szabadság is, amelyből 5 napnál kevesebb jut jövőre.

A megmaradt szabadságot a következő esetekben lehet átvinni a következő évre: 

- Ha a dolgozó csak október óta dolgozik az adott munkahelyen, akkor március 31-ig kell kiadni neki a szabit.

- Ha van kollektív szerződés, akkor a szabadság negyedét lehet áttolni a következő évre.

- Ha a dolgozó és a munkáltató írásban megegyezik, akkor az életkor szerint járó pótszabadságot a következő év végéig lehet kiadni. Erről évről évre előre meg kell egyezni a munkáltatóval.

- Ha a dolgozónál olyan helyzet alakult ki, amely miatt nem tudta kivenni ebben az évben a szabadságot, akkor a szabadság kivételét korlátozó ok megszűnése után 60 napon belül kell neki biztosítani a szabadságot. 

Átlépett egy határt az iPhone gyártója: értéke 700 milliárd dollár. Ezzel persze utcahosszal világelső.

Kedden az amerikai tőzsdei kereskedésben az Apple-részvények árfolyama 117,75 dolláron is megfordult, ezzel a társaság értéke 700 milliárd dollár fölé került, amire a cég életében még nem volt példa. Sőt, eddig nem volt egyetlen olyan amerikai cég sem, amely átlépte volna ezt a határt - írja a Bloomberg. Később csökkent a részvények értéke, záráskor 693 milliárd dollárt ért az Apple.

A 700 milliárd dollárral a világ legértékesebb cégének számít az Apple. A második az Exxon olajtársaság, amelynek piaci értéke valamivel több mint 400 milliárd dollár, vagyis az Apple az Exxon 1,7-szeresét éri. (A 700 milliárd dollár lényegében felfoghatatlan összeg. Forintra fordítva 172 ezer milliárdnak felel meg.)

Decemberben jönnek az új tízezresek, ezzel megkezdődik a mostani sorozat cseréje. Összesen 3,3 ezer milliárd forint értékű bankjegyet kell leváltani 2018-ig.

A magyar jegybank szeptemberben jelentette be, hogy leváltja a mostani bankjegysorozatot, újratervezett, a korábbinál biztonságosabb - nehezebben hamisítható - bankjegyeket vezet be.

A cserére azért van szükség, mert bár csekély számban, egyre profibb hamisítványok jelentek meg, amelyek megtéveszthetik például a pénztárosokat.

A 2-2,5 ezer kalória helyett közel 3 ezret eszünk, de javul a helyzet.

Az elhízás nagyon sok országban probléma, így Magyarországon is, mert többet eszünk, mint kellene. Ez számtalanszor elhangzik, de mögötte álló statisztikát talán kevesen ismerik.

Az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet szerint a magyar nők 61 százaléka elhízott vagy túlsúlyos, a férfiaknál pedig 63 százalék az arány.

Így vásárolunk egy héten. Bár a szombat mindent visz, a budapestiek és a kisvárosokban élők vasárnap is szeretnek vásárolni. Átlagosan közel 900 ezer család megy vásárolni vasárnap - derül ki a GfK Hungária piackutató társaság Bukszának elküldött felméréséből.

1. A FORGALOM MEGOSZLÁSA A KÜLÖNBÖZŐ NAPOKON

A péntek és a szombat a két legerősebb nap a boltokban, akkor vásárolunk legnagyobb összegben napi fogyasztási cikkeket. A hétvégére jut a heti költés 30 százaléka - derül ki a GfK-kutatásból.

Ha rendes árat kap érte, emellett távozhat Csehországból is - legalábbis ezt mondta a cég vezére.  Majd a cég jelezte, hogy nincs napirenden a kivonulás. 

A Vodafone nyitott arra, hogy kivonuljon azokból az országokból, amelyeket nem tekint fő piacának. Erről Vittorio Colao, a Vodafone vezérigazgatója beszélt egy barcelonai konferencián a Reuters tudósítása szerint.

A cégvezető azt mondta, a kivonulás akkor jöhet szóba, ha megfelelő árat kap a cég a leányvállalatokért, és a magyarországi és csehországi érdekeltséget név szerint említette.

Mégsem 

A cég később cáfolta, hogy a kivonulást fontolgatja. A Vodafone csütörtök délelőtt az Origóval közölte, nem tervezi a magyarországi érdekeltségének eladását. A cég szerint a félreértés abból adódik, hogy szerdán egy befektetői konferencián a Vodafone Group vezérigazgatójának Vittorio Colaonak feltettek egy kérdést, ami arra vonatkozott, hogy a cég eladná-e egyes érdekeltségeit. A Vodafone Group tájékoztatása szerint a cégvezetőnek egy teoretikus kérdést tettek fel, amire csak egy teoretikus választ tudott adni. Vittorio Colao a kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott: a Vodafone általános elvként vallja, hogy a részvényesei érdekében mindig nyitott a portfóliója esetleges módosítására. A vezérigazgató általánosságban nyilatkozott és semmilyen módon nem állt szándékában azt sugallni, hogy a Vodafone csoportnak ilyen jellegű konkrét tervei lennének bármelyik helyi piacára vonatkozóan.

A Vodafone egyébként jelenleg Magyarországon a harmadik a mobilszolgáltatók között. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság statisztikái szerint részesedése június végén 23 százalékos volt, míg a Telenor a piac 30 százalékát uralta, a Telekom részesedése pedig 47 százalékos volt. 

A Postr-t kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.

Bár még nem ment át az összes törvény, amelyek a kiskereskedelmi láncok működését alapvetően befolyásolják, a piac várhatóan átalakul a jövőben. Elképzelhető, hogy újabb franchise-rendszerek indulnak, ahogy az is, hogy, ha elfogadják a veszteséges működést tiltó szabályt, akkor az Brüsszel elé kerül. 

Sorjában érkeznek a külföldi boltláncokat érzékenyen érintő törvényjavaslatok. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelentős emelése már átment, a vasárnapi boltzár még függőben, kedden pedig a veszteséges működést tiltó módosítást nyújtotta be a nemzetgazdasági miniszter. (A javaslat szerint két egymást követő veszteséges év után az 50 milliárdnál nagyobb árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi cégek nem folytathatják a munkát. A javaslat 2018-tól lépne életbe.)

Ha átmennek a törvényjavaslatok azok alapvetően befolyásolhatják a magyar kiskereskedelmi piacot. A Buksza azon elmélkedett, milyen változások jöhetnek. 

Tények

- A veszteséges működést tiltó törvényjavaslat az indoklásban többek között az áll: "A vállalatok méretét tekintve az az elmúlt évek tapasztalata, hogy az igazán tőkeerős és nagy forgalmat lebonyolító cégek nem nagy foglalkoztatók. A foglalkoztatás bővülése a kis és középvállalatok révén valósulhat meg, ezek fennmaradása, illetve erősödése növelheti tartósan a foglalkoztatottságot." Az Opten céginformációkat szolgáltató társaság adatbázisa szerint a Tesco 20 ezer embert foglalkoztat. A Spar 14 ezres létszámmal működik, az Auchantól 6,4 ezren kapnak fizetést. A három diszkontlánc közül a Lidl 3,9 az Aldi 1,7 ezer, a Penny pedig 3,4 ezer főnek ad munkát. Összesen 50 ezer embert foglalkoztat ez a hat külföldi lánc. A magyar kézben lévő láncok (CBA, Coop, Reál) pedig összesen 77 ezer embernek adnak munkát.

- A külföldi üzletláncok tavaly az Opten-adatok szerint 1724 milliárd forintos nettó árbevételt értek el tavaly. A magyar láncok pedig 1441 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak. (A külföldiek között nem szerepelnek a Metro adatai, mert az a cég nagykereskedelemmel is foglalkozik.)

- Az előbbi forgalmi adatokból is látszik, hogy a piac óriási, de a KSH-adatok is ezt támasztják alá: élelmiszerekre, kávéra, kozmetikumokra, alkoholos és alkoholmentes italokra 3210 milliárd forintot költöttünk 2013-ban. 

Forgatókönyvek

- Bár jogászok egyelőre nem akartak nyilatkozni a Bukszának a kérdéses ügyekről, elsősorban a veszteségtiltásról, mondván, végleges szabályozás alapján tudnának csak érdemlegeset mondani. Mindenesetre ez a szabály könnyen Brüsszelben köthet ki. Egyfelől diszkriminatív lépésnek értékelheti az EU, hogy lényegében csak a külföldieket érinti a korlátozás. Mivel nem tagállami hatáskörben kivetett adóról, hanem egyéb szabályról van szó, felmerülhet a tulajdon aránytalan korlátozása is. 

- Az biztos, hogy a magyar kiskereskedelmi piac átalakulása előtt áll a tervezett új szabályok miatt. A Spar már jelezte, hogy marad Magyarországon, ám leépítéseket és a beruházások leállítását helyezte kilátásba. Ez a többieknél sem kizárt.  

- A külföldi láncok, ha maradni akarnak, akkor könnyen lehet, hogy módosítják az üzletpolitikájukat. Például létrehoznak egy franchise-rendszert, és a meglévő kisebb boltokat próbálják magukhoz csábítani. A Spar már egyébként a mostani törvényjavaslatok megjelenése előtt belevágott ebbe, vannak franchise-partnerei, az kérdés, hogy a következő időszakban mekkora energiát fektet majd a hálózat további bővítésébe. 

- Az sem elképzelhetetlen, hogy meglévő boltok, áruházak külön-külön egy újonnan alapított cég kezébe kerülnek, amelyek tulajdonosa a külföldi anyavállalat vagy annak egy-egy cége lehet. Így ugyanis nem érik majd el a kedden benyújtott törvényjavaslatban szereplő 50 milliárd forintos határt, amely felett tilos lesz 2018-tól a veszteséges működés. 

- Bár benne van a pakliban, hogy a veszteséges működés elkerülése érdekében jelentősen áremelkedést hajtanak végre az érintett külföldi láncok, a komolyabb drágulás esetén vásárlókról kell lemondaniuk, tehát, ha maradni akarnak a piacon, akkor ez nem járható út. 

Körülbelül 290 milliárd forint újraosztásáról szól a vasárnapi boltzár.

A vasárnapi boltzár sorsa továbbra is kétséges, a szakmai szervezetek tiltakoztak, a javaslatot benyújtó kisebbik kormánypárt, a KDNP kitart a tervezet mellett, a kormány pedig még nem döntött. Közben a három magyar kézben lévő üzletlánc, a Coop, a CBA és a Reál jelezte, hogy támogatják a boltzárat.

A boltzárról szóló vita során kevés szó esett arról, hogy ez pontosan mekkora összeget érinthet. Fontos szempont, hogy a vasárnapi boltzár esetleges bevezetése miatt a vasárnapra eső forgalom nem tűnik el teljes egészében, mert nehéz elképzelni, hogy a lépés miatt hirtelen százmilliárdokkal költenénk kevesebbet, a forgalom sokkal inkább más napokon fog megjelenni a kasszákban, vagy a kivételt jelentős kisebb boltokban landol. Azonban elképzelhető az is, hogy a vasárnapra jutó költések nem jelennek meg egy az egyben a többi napon, csak a kérdéses összegnek egy része lesz más napokon elköltve - ezt egyelőre lehetetlen megjósolni.

 Jöhetnek a rágók, buszjegyek a trafikokba. 

A dohányboltok indulása után kiderült, hogy a szabályok nem engedik a rágógumi-árusítást, pedig a dohányzók egy része igényt tartana rá. (Erről itt írt a Buksza.) Úgy fest, ez másnak is feltűnt, egy hétfőn benyújtott törvénymódosítás megnyitja az utat a rágók előtt. 

A Seszták Miklós fejlesztési miniszter által benyújtott javaslat szerint a jövőben rágógumik, mentolos cukorkák mellett buszjegyeket is lehet majd árulni, emelett a mobiltelefon-feltöltés is megengedett lesz. 

A lakások ötöde több mint 70 éves, a 30-40 éves lakások aránya pedig szintén 20 százalékos. Infografika a lakások életkoráról. 

A magyarországi lakások döntő része családi ház. Legalábbis az állomány 60 százalékát olyan épületek adják, amelyekben egy lakás van. Ráadásul Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében 80 százalékos a családi házakat is magában foglaló egylakásos épületek aránya.

A többlakásos épületek terepe pedig Budapest. A főváros lakások háromnegyede olyan épületben van, amelyekben több mint 4 lakás kapott helyet - derül ki a KSH friss elemzéséből, amely bemutatja azt is, hány évesek a magyar lakások.

A lakáséletkort nézve két nagy csoportban vannak sokan. A 1946 előtt épült lakások aránya 19 százalékos, a 30-40 éves lakásoké pedig 22 százalékos. A 8 évnél fiatalabb lakások aránya pedig mindössze 4 százalék.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Mekkora fizetésemelést szán nekünk a kormány?

Híres épületet választott az Aldi

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak

Napóleon kalapját és zokniját is elárverezik, és egy rakás másik tárgyat abból a korból. 

A hétvégén tartják azt az árverést, amelyen Bonaparte Napóleon tárgyaira lehet licitálni. A tárgyakat a monacói királyi család adja el, a bevételt a palota felújítására költik - írja az árverés beharangozójaként a CNN Money. 

A kínálat legérdekesebb, egyben egyik legértékesebb darabja Napoleon kalapja, amely 400 ezer eurót azaz több mint 120 millió forintot hozhat a konyhára. Az árverésen Napóleon - becslések szerint 5 ezer eurót, másfél millió forintot érő - zokniját is felkínálják, és számos egyéb tárgy szerepel a tételek között.

Az aukción a méregdrága dolgok mellett lesznek viszonylag alacsony áron eléhető tárgyak is, 100 eurótól, valamivel több mint 30 ezer forinttól például kisebb érmékre lehet licitálni.

2015-ben 3,4 százalékkal nőhet a bruttó átlagfizetés, 2018-ig pedig összesen 11 százalékkal emelkedhet. Azaz jövőre 242,6 ezer lesz a havi bruttó, négy év múlva pedig több mint 261 ezer forint lehet - többek között ez derül ki a költségvetésben szereplő középtávú prognózisból.

A Nemzetgazdasági Minisztérium jövő évi költségvetéshez fűzött középtávú kitekintésben konkrét becslést készített az átlagfizetésekre. (A prognózis a linken szereplő pdf 321-ik oldalán található.)

A minisztériumi előrejelzés szerint 2015-ben 3,4 százalékkal emelkednek a bruttó átlagkeresetek, utána azonban lassulni fog a tempó. 2016-ra 2,3 százalékos átlagbérnövekedést jósol az anyag, 2017-ben 2,6, egy évvel később pedig 2,5 százalék lehet a növekedés.

Meghosszabbíthatják a plázastopot - derül ki egy friss törvényjavaslatból. Emiatt az áruházláncok folytathatják az ingatlanvadászatot. Az Aldi például az Úttörő Áruházban jelenik meg.

Az úgynevezett plázastop törvény, amely a bevásárlóközpontok, nagy alapterületű boltok építését korlátozza, eredetileg az év végéig lett volna érvényben, de egy, a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint meghosszabbítják.

A plázastop eddig azt jelentette, hogy 300 négyzetméternél nagyobb üzeletek létrehozására külön engedélyt kellett kérni. A most benyújtott törvényjavaslat szerint a jövőben 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek létesítéséhez kell majd egyedi engedély.

December 13-a fordulópont lesz a boltokban és az éttermekben, a vásárlók, vendégek jól járnak, ugyanakkor még vannak homályos pontok. 

Bő egy hónap múlva, december 13-án lép életbe az élelmiszer-címkézésről szóló uniós szabályozás. A rendelet lényege, hogy a vásárlók, az eddiginél több információt kapjanak a kiszemelt termékről.

A Buksza a független élelmiszerlabort működtető Wessling segítségével tekintette át, hogy pontosan mi változik. (A címkeszabályról a Laboratórium.hu cikkében olvashat bővebben.)

1. Allergének

Az egyik legfontosabb változás az allergánekre vonatkozik. Bár az allergéneket eddig is jelölni kellett a csomagolt termékek összetevői között, mostantól ezt olyan betűtípussal vagy más jelölési eszközzel kell megtenni, amely kiemelkedik a szövegkörnyezetéből.

Külön felsorolás nem kötelező, bár adott esetben egy táplálékintoleranciában szenvedő fogyasztónak ez is nagyon fontos lehet. A külön blokkban megismételt allergéninformáció könnyebbséget jelent a vásárlóknak: hiszen ott egy csoportban látja összeszedve az összes információt, így nem kell a teljes összetevőlistát végigböngésznie. Ha a gyártók a vásárlók kedvében akarnak járni, akkor érdemes külön feltüntetniük ezeket az információkat. 

Azokra az élelmiszerekre is vonatkozik az új szabály, amelyek nincsenek előre becsomagolva, náluk értelemszerűen körülményesebb a dolog. A gyártók, forgalmazók mellett a vendéglátásra és a kö9zétekztetésre is vonatkozik a szabály. Vagyis a boltok és akár éttermek kötelesek tájékoztatni a vásárlókat, amennyiben a meghatározott 14 allergén közül valamelyik a nem becsomagolt és címkével nem ellátott élelmiszerek összetevőjét tartalmazza. 

A 14 allergén a következő: a glutént tartalmazó cereáliák, a rákfélék, a puhatestűek, a tojás, a földimogyoró, a dió, a szója, a tej, a mustár, a szezámmag, a zeller, a csillagfürt, illetve a 10mg/liter, 10mg/kg szintet meghaladó kén-dioxid.

2. Étlapszabály

A csomagolatlan élelmiszerekre vonatkozó szabályozás azért is időszerű, mert a vendéglátósok eddig gyakran semmilyen információval nem tudtak szolgálni a táplálékallergiával kapcsolatos kérdésekre. Tehát az éttermekben, büfékben, közétkeztetésben is fel kell tüntetni, ha allergén lehet az ételben. Az uniós szabály egyelőre azt írja elő, hogy a csomagolatlan élelmiszereknél is jelezni kell az allergéneket, ám arra egyelőre nincsen előírás, hogy ezt pontosan hogyan kell megtenniük például az éttermeknek, vagy a csomagolatlan élelmiszereket árusító egységeknek, például a pékségeknek.

Ameddig nem jelenik meg a vonatkozó rendelet, Fenyvesiné Bakos Mária, a Wessling szakértője azt tanácsolja a vendéglátósoknak, hogy rendszeresítsenek egy információs táblát, amely felhívja a figyelmet a különböző fogásokban lévő allergénekről vagy egy külön lappal egészítsék ki az étlapokat. Erre azért van szükség, mert egyelőre nem tudni, mi a hatóság álláspontja. (A Buksza érdeklődésére az agrártárca jelezte, az élelmiszer-jelölésről szóló rendelet kidolgozása folyamatban van.) Ha megszületik a jogszabály, utána lehet majd igazodni a tartalmához. 

Az élelmiszerboltokban is lesz feladata az üzemeltetőnek a csomagolatlan árukkal. Ahogy említettük, arra még nincs szabály, hogy ezt hogyan kell a gyakorlatban megtenni,l ezért a boltokban vagy a pékségekben a csomagolatlan élelmiszereknél (például kenyerek, péksütemények, helyben sütött finomságok stb.) mellé mondjuk ki lehet tenni egy tájékoztató táblát, amelyen felsorolják a termékekben jelenlévő allergéneket. A nagyobb áruházakban érdemes lehet igénybe venni a digitális technikát, és kombinálni például az árleolvasók szolgáltatását az allergénekre vonatkozó információk átadásával.

3. Tápérték

A tápérték feltüntetésére is új szabályok vonatkoznak majd a jövőben. Nem lehet a kötelező elemek, információk közé tetszés szerint adatokat beszúrni, ezeket csak az előírt táblázat végére szabad betenni. Ez nagyban segítheti a fogyasztót a tájékozódásban. A legnagyobb káosz eddig tápértékadatok elemeinek kiemelésével volt, Ezt a területet semmilyen jogszabály nem szabályozta. Emiatt a gyártók az előnyösebb tulajdonságokat kiemelték, a kedvezőtlenebbeket pedig elrejtették, tehát a vásárlók nehezen tudtak eligazodni. Az új rendelet ennek vet véget: egységesíti a kiemelhető tulajdonságokat, és még azt is szabályozza, hogy az összehasonlíthatóság érdekében 100 grammra vagy 100 milliliterre is meg kell adni az adatokat.

Az ilyen figyelemfelkeltő eszközökkel élő gyártók termékei jobban összehasonlíthatók lesznek a vásárlók számára. Azoknak a gyártóknak a termékei esetében, akik nem élnek ezzel a marketinglehetőséggel, marad a táblázat böngészése. A tápértékadatok feltüntetése egyelőre opcionális, de 2016 decemberétől már ez is kötelező lesz, kevés kivétellel minden termék esetében.

Ha egy-egy gyártó korábban kapcsol, azaz 2016 előtt alkalmazza a jelölést, akkor igazodnia kell a rendelethez: az abban meghatározott szigorú szabály szerint kell feltüntetni. Persze mint mindenhol itt is van kivétel: az olyan termékekre amelyek valamilyen állítást tartalmaznak (csökkentett, light, dúsított stb.) vagy hozzáadott vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak azokra eddig is és ezután is kötelező lesz a tápérték táblázat. Ebben nincs változás.

4. Betűméret

A rendelet meghatároz egy minimális betűméretet, legalább 1,2 milliméteres karakterekkel kell leírni az adott élelmiszer adatait.

Az éttermekre, kocsmákra más szabályok vonatkoznak, mint az élelmiszerboltokra, és vannak a kivételes kutyák.

Több olyan bolt, köztük pékség, kisebb élelmiszerbolt van, legalábbis a Józsefvárosban és a Ferenvárosban, ahová beengedik a kutyával érkező vásárlókat, sokakat ez zavar, ami rendben is van, a kutya ugyanis nem élelmiszerboltba való. Persze a boltok többségébe nem engedik be őket, és a kutyatiltást jelzik is a bejáratnál matricával. (A kutyákat kint lehet hagyni, de sok gazda fél, hogy ellopják a kutyáját.)

A Buksza kutyás honlapokon azonban olvasott olyan hozzászólásokat, cikkeket, amelyek szerint lehet menni a kutyával a boltokba.

A kutya.hu két évvel ezelőtt azt írta, hogy a jogszabály nem tiltja kutyás vásárlást mondjuk akár egy élelmiszerboltban vagy bevásárlóközpontban, és az üzlettulajdonos döntésétől függ a dolog. A cikk állításai pedig több helyen elérhető, ha valaki a kutyás vásárlás szabályai után kutakodik. A bizonytalan információk miatt a Buksza utánajárt a kérdésnek.

Több megoldás is van arra, hogy a vasárnapi boltzárat kikerüljék az áruházláncok és a vásárlók. A törvénytervezet akár ellentétesen is elsülhet a kisebb boltokra nézve. A vásárlók pedig jól járhatnak.

Egyelőre bizonytalan a vasárnapi boltzárról szóló törvénytervezet sorsa. A javaslatot benyújtó kisebbik kormánypárt frakcióvezetője, Harrach Péter először azt mondta, a kormány támogatja a tervezetet, majd a nemzetgazdasági tárca közölte, nincs erről döntés. Majd Harrach Péter annyit mondott, hogy számára elég, hogy Orbán Viktor miniszterelnök támogatásáról biztosította, majd a miniszterelnök szóvivője az Indexnek azt mondta, a kormányfő még nem döntött, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig kitart a boltzáras javaslat mellet. (Időközben Szlovákiában elbukott a vasárnapi boltzár.)

Tehát azt nem tudni, hogy mi a kormány álláspontja, ahogy azt sem, hogy a már benyújtott javaslat hogyan változik majd a különböző módosító javaslatok eredményeként. Mindenesetre arra lehet számítani, hogy a boltokat korlátozni fogják.

Vasárnap zárva, kivételekkel

A parlamenthez benyújtott javaslat szerint a 400 négyzetméternél kisebb boltok, a családi kézben lévő üzletek kivételével az üzletek nem nyithatnak ki vasárnap, szombaton pedig 6-tól 22 óráig lehetnek nyitva.

A javaslat kivételekre is lehetőséget ad, a benzinkutakra, gyógyszertárakra, dohányboltokra nem vonatokzik a korlátozás. A pékárut és tejterméket árusító boltok is kivételek: vasárnap 5-től 12 óráig tarthatnak nyitva, nyitva, a többi napon pedig 5-kor nyithatnak. Emellett a javaslat szerint a kereskedők (boltok) választhatnak egy évben öt olyan vasárnapot, amikor 6-tól 22 óráig nyitva lehetnek, de ezt előzetesen a kereskedelmi hatóságnak be kell jelenteni.

Az alábbiakban három lehetséges forgatókönyvet vázol fel a Buksza, amelyek egymással párhuzamosan is megvalósulhatnak, feltéve, hogy valóban bevezetik a boltzárat.

Infografikán a keresetek alakulása. A Buksza ezzel tiszteleg a 25 évvel ezelőtti események - berlini falomlás - előtt. 

1989-ben 8,2 ezer forint volt a nettó átlagkereset, 2013-ban pedig 151 ezer forintot tett ki. Az inflációval korrigált adatok kedvezőbb helyzetet mutatnak: amiért 1989-ben 8,2 ezer orintot kellett adni, azért 2013-ban 128 ezer forintot kellett volna. 

Ugyanakkor a nettó bér és a bruttó bér hányadosa szerint romlott a helyzet. 100 forintból 1989-ben 77 forint maradt nettóban, 2013-ban azonban csak 65 forint jutott.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Lecserélik Erzsébet királynő fejét

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak

Betiltanák az ingyenes Tesco-buszokat?

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Új portré kerül a brit érmékre. 

Hatvankét éves uralkodása során ötödik alkalommal cserélik le Erzsébet királynő portréját az Egyesült Királyság pénzérméin.

A váltásra jövőre kerül sor. Legutóbb tizenhat évvel ezelőtt volt portrécsere, azt a képet Ian Rank-Broadley tervezte; azelőtt pedig 1953-ban, 1974-ben és 1985-ben volt váltás.

Bal fent az 1953-as, jobb fent az 1974-es, bal alul az 1985-ös, jobb alul a 1998-as érmekép

Az új portré készítésére zárt pályázatot hirdet a The Royal Mint (Királyi Pénzverde). A meghívott tervezők névtelenül nyújtják be a terveiket, amelyek közül a pénzverde illetékes bizottsága választja ki a nyertest.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Jobban keresünk, mint 25 éve?

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak

Betiltanák az ingyenes Tesco-buszokat?

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

195 millió dollárba kerül a legdrágábban hirdetett amerikai ingatlan. Az egyik legolcsóbb háromszobás házat pedig 188 dollárért hirdetik.

Rekord született az amerikai ingatlanpiacon - írja a CNN Money. A Coldwell Banker ingatlanos cégnél 195 miliió dollárért - közel 49 milliárd forintért - hirdettek meg egy hatalmas kaliforniai ingatlant, ez jelenleg legdrágább a piacon.

A méregdrága komplexumban 27 garázs, 150 helyes parkoló, 12 hálószoba, rengeteg fürdőszoba, valamint szórakoztató központ is van, a lakótér pedig összesen 53 ezer négyzetméteres.

Egy komolyabb szőlőültetvény is jár hozzá, valamint egy borospince és egy borkostoló terem, ahol 3500 palack bor fér el. Az ingatlan bérleti díja 475 ezer dollár, azaz közel 120 millió forint havonta.

A legolcsóbb?

A legdrágább ingatlan megjelenésével párhuzamosan a 24/7 Wall Stret amerikai gazdasági portál megtalálta a másik végletet.

Teljesen bizonytalan a vasárnapi boltzár kormányoldali támogatása. 

A kormány megtárgyalta és támogatja a KDNP szabad vasárnapról szóló előterjesztését, amelynek legfontosabb eleme a vasárnapi boltzár - írta csütörtökön kora délután az MTI Harrach Péterre, a javaslatot kidolgozó kisebbik kormánypárt frakcióvezetőjére hivatkozva. 

Harrach Péter közölte azt is, a tervezetben kivételként a négyszáz négyzetméter alatti és családi vállalkozásként működő boltok szerepelnek. Az intézkedés 2015. március 15-étől lépne hatályba, ha a parlament is jóváhagyja az elképzelést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel szemben a Hvg.hu kérdésére a bejelentés után azt állította: "A kormány tárgyalt a KDNP javaslatáról, de döntés csak azután születhet, miután meghallgatták a boltosok és a szakszervezetek véleményét is". Mivel ez érintettekkel nem volt érdemi egyeztetés,  ebből az következik, hogy a kormány még nem döntött az ügyben.

Majd Harrach Péter újból nyilatkozott: csütörtök este azt mondta az MTI-nek, hogy számára elég, ha a kormányfő támogatja a kezdeményezést. Ezzel szemben az Index pénteken délelőtt Havasi Bertalanra, a miniszterelnök szóvivőjére hivatkozva azt írta: "A miniszterelnök álláspontja változatlan: az érintettek meghallgatása után fognak megszületni a témával kapcsolatos döntések és jogszabályok."

A helyzet tehát zűrzavaros, bár Harrach szerint a kormány vagy a kormányfő támogatja a javaslatot, erről hivatalos megerősítés még nem született. 

Meglepő

A kormány támogatása egyébként abból a szempontból meglepő volna, mert Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pár napja még azt mondta, hogy nem lenne bölcs dolog a boltzár bevezetése. (Arról, hogy a fideszes politikusok - köztük Orbán Viktor miniszterelnök - mit mondtak korábban a tervről, itt olvashat bővebben.)

Bár a kormánytámogatás bizonytalan, a törvénytervezetet mindenesetre csütörtökön  benyújtották a parlamentnek. A javaslat szerint a 400 négyzetméteresnél kisebb és a családi kézben lévő boltok kivétélével az üzleteknek, többek között a hipermarketeknek be kell zárniuk vasárnap, a többi napon pedig a boltok többsége 6-tól 22 óráig lehetnek nyitva. 

A Buksza ezekről írt korábban:

Betilthatják a Tesco-buszokat

Mit mondott Orbán, Rogán és Lázár a vasárnapi boltzárról

Szigorítja az EU az élelmiszer-feliratokra vonatkozó szabályokat. Az alábbi rendhagyó képregény alapján nem csoda. Főszereplők: cukorbetegség, laktózérzékenység, elhízás, allergia.

A képek kattintás után nagyobb méretben is megjelennek. 

A képregény alapjául szolgáló infografikát az Európai  Parlament oldalán nézheti meg, link itt. Az adatok forrása: Eurostat, Európai Parlament, uniós élelmiszer-biztonsági hivatal, OECD.

A december közepétől várható szigorításokat a következő napokban megjelenő posztban sorolja fel a Buksza. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak

Betiltanák az ingyenes Tesco-buszokat?

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 3,3 millióan vannak azok, akik elszegényedhetnek. Öt éve csak 2,8 millióan voltak.

Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) friss elemzése szerint Magyarországon jelentősen nőtt azoknak a száma, akiket az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség fenyeget. Az Eurostat azokat sorolja ebbe a körbe, akik az adott országban a medián bér 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel (Magyarországon jelenleg havi 66 ezer forinttal) rendelkeznek; gondot jelent számukra a megfelelő életszínvonal fenntartása, például a közüzemi számlák kifizetése pénzügyi okokból problémás; és tartósan nem találnak munkát.

- 2008-ban 2,79 millió magyart fenyegetett a szegénység, 2013-ban már félmillióval többen, 3,3 millióan voltak

Orbán Viktor pár éve azt mondta, akkor jöhet szóba a vasárnapi boltzár, ha meg lehet élni heti öt nap munkából. Rogán akkor felívelő gazdaságban tartotta lehetségesnek, Lázár pedig meggyőzhetőnek mondta magát, de fenntartásai is voltak. Most újra előkerült az ügy, az Emmi államtitkára már jövőre bevezetné, a nemzetgazdasági miniszter szerint azonban ez nem lenne bölcs dolog.

Demján Sándor, többek között a Westend bevásárlóközpont létreheozásában főszerepet vállaló üzletember jelezte, nem ért egyet a vasárnapi boltzárral. Erre reagálva Orbán Viktor azt mondta a vasárnapi boltzárról, hogy azt szeretné, hogy Magyarországon meg lehessen élni heti öt nap munkából, de ezt most nem lehet. Ezért az a személyes véleménye, hogy nincs lehetőség a vasárnapi boltzárra - ez nem most, hanem 2011 májusában történt, amikor felmerült a vasárnapi boltzár. (Az erről szóló cikket itt olvashatja el.

Lázár János, akkor - 2011 májusában - még fideszes frakcióvezetőként úgy fogalmazott, személy szerint meggyőzheő a boltzárról, de komoly fenntartásai vannak, szerinte figyelembe kell venni, hogy a vasárnap a családé legyen, de azt is, hogy sokan a munkájuk miatt csak vasárnap érnek rá vásárolni. A kormánypárt másik vezető politikusa, Rogán Antal pedig 2010 őszén azt mondta a boltzárról, hogy az akkori gazdasági helyzetben rossz lépés lett volna, ugyanis egy ilyen intézkedés rövid távon emelhetné a munanélküliséget, az intézkedésnek inkább egy gazdaságilag felívelő időszakban lenne értelme. (Lázár János és Rogán Antal korábbi álláspontját idéző cikket itt találja.

A világ legvagyonosabbjai 5,4 billió dollárral rendelkeznek, ez 1318 billió forintnak felel meg.

Továbbra is jól megy a gazdagoknak - derül ki az Oxfam szegénység felszámolásáért küzdő nemzetközi szervezet friss összeállításából, amelyet a CNN Money idézett.

A világ leggazdagabb emebereinek vagyona az elmúlt 4 évben 124 százalékkal 5,4 billió dollárra emelkedett. Ez nagyon nagy összeg: 1318 billió forintnak felel meg, ami a magyar GDP durván negyvenszerese. (Számmal egyébként így néz ki: 318 000 000 000 000)