Buksza blog

Bár kiváló helyen van a Blaha Lujza téri Spar, a sorban állás elveheti a kedvét a vásárlóknak. A versenytársak gyorsabbak. 

A Blaha az egyik legforgalmasabb csomópont Budapesten, tudják ezt az áruházláncok is. A volt Corvin áruház aljában Spar üzemel, srégen vele szemben egy CBA Cent van. Pár száz méterre az Astoria felé egy Tesco Express, a másik irányba, a Keleti felé egy Aldi, a Népszínház utca végén pedig egy Lidl is alternatívát jelenthet. 

Régen is fontos csomópont volt a Blaha (Forrás: Wikipedia)

A szóban forgó boltok közül talán a Spar van a legjobb helyen, ám, aki ide készül a munka utáni órákban, készüljön fel a sorban állásra. A Buksza több alkalommal is vásárolt hétköznapokon 17-18 óra körül, rendszerint 6-10 percet kellett sorban állni. Hasonló volt az eredmény a Tesco Express Kazinczy utcánál lévő egységében. 

A CBA Cent hasonló napszakban 5 perc alatti  eredményt ért el. A másik két diszkontban 3-5 percen belül sorra lehet kerülni. Utóbbiaknál több esetben is hamar feltorlódott a sor, de ekkor csengetnek a kollégáknak, és gyorsan beáll a pénztárba egy új ember, így gyorsan véget vetnek a sorban állásnak. 

A Sparban ez nem mindig megoldás, az említett csúcsidőben ugyanis gyakran az összes pénztár üzemel, a pénztárosok pedig láthatóan hajtanak. Egyszerűen kevés a pénztár. Hely pedig lenne rá, mert elég nagy a tér. Ellentétben a Tesco Express-szel, ahol szintén gyakran alakul ki hosszabb-rövidebb sor, de ott helyhiány miatt képtelenség több pénztárat kialakítani. 

A kaparós sorsjegy nagy üzlet, évről évre egyre többet játszunk - idén már 40 milliárd felett jár a sorsjegybevétel. Pedig azt nem lehet tudni, hogy az adott sorsjegysorozat főnyereményei még megvannnak-e. A Szerencsejáték Zrt. a kaparóssorsjegyeknél 100 forintra vetítve 62-67 forintot fizet, ez meghaladja a törvényben előírta, 60 forintos minimumot. 

"Ezer éve a Black Jacket veszem. A többi nem érdekel, már hozzászoktam" - mondta egy harminc év körüli nő egy Rákóczi úti lottózóban. Amikor a Buksza arról kérdezte, miért ragaszkodik hozzá, közölte, "titok". Arra pedig, hogy a nyerési esély érdekli-e, határozott nemmel felelt. Hozzátette: "bár nagy összeget nem nyertem, kicsiket igen. Maradok ennél".

"Méhecskés volt a kedvencem, de már nincs. Most is azt választom, amelyik a legcukibb" - mondta a Buksza kérdésére egy kétgyermekes családanya egy másik, újbudai lottózóban. Arra a felvetésre, hogy a nyerési esély és a várható nyeremény szerepet játszik-e a választásában, szintén egyértelmű nem volt a válasz. "Azt választom, amelyik cuki" - erősítette meg a korábbi álláspontját. 

100-ra 62

A Buksza azt követően érdeklődött a játékosoktól,hogy az egyik új sorsjegy, a darabonként 500 forintos Édenkert valamivel rosszabb - 1:3,69-hez - nyerési esélyt kínál, mint mondjuk az egyik legnépszerűbb Black Jack, amely 200 forintba kerül, a nyerési esélye pedig 1:3,22-höz. A Buksza ezután megvizsgálta a sorsjegyeket, hogy pontosan mennyi is a várható nyeremény. A várható nyeremények között minimális a differencia: a drágább, 1000 forintos sorsjegyek esetében a 100 forintra vetített várható nyeremény magasabb, 67 forint. Így például a legnépszerűbb, Buksza sorsjegynél is ennyi; az olcsóbb, 200 forintos sorsjegyeknél ugyanez az érték 62 forint. Ez pedig meghaladja a kötelezően előírt mértéket, a vonatkozó rendelet szerint 100 forintra legkevesebb 60 forintot kell fizetnie a Szerencsejáték Zrt.-nek. 

A Buksza azon is spekulált, hogy melyik sorsjegyet érdemes a leginkább megvenni a főnyeremény szempontjából. Erre a kérdésre azonban nincs egyértelmű válasz. Azt ugyanis nem lehet tudni, hogy melyik sorsjegynél még éppen hány darab főnyeremény érhető el.  

A főnyeremények kívüli világ

A Buksza megkérdezte a Szerencsejáték Zrt.-t, miért nem teszi közzé, hogy az egyes sorsjegyek közül melyiknél hány főnyereményt vittek el eddig. A cég közölte, erre semmi nem kötelezi, ezzel együtt törekednek arra, hogy tájékoztassák a játokosokat.

"Azokon az értékesítőhelyeinken, ahol nagyobb nyereményt értek el valamelyik játékunkban, oklevél formájában számot adunk a helyszínen megnyert főnyereményről" - áll a társaság Bukszának küldött válaszában. Az Szrt. egyéb módon azért nem ismerteti a megnyert főnyereményeket, mivel kutatásai szerint ez csökkentené a játékkedvet, pedig a jackpoton kívül egy-egy sorsjegysorozatban mind összértéket, mind darabszámot tekintve is jelentős a nyeremények száma. A Buksza esetében a második legnagyobb nyeremény 5 millió forint, amelyből 3 darab is megnyerhető, és még mindezen felül is több mint háromnegyed millió nyeremény érhető el összesen 1,61 milliárd forint értékben. 

Egyre többet hoznak a kaparósok

A számok a Szerencsejáték Zrt.-t igazolják. 2008-ban 16,5 milliárd forintért vásároltunk kaparóst, erre az Szrt. több mint 10 milliárd forint nyereményt fizetett ki összesen. 2010-ben 17,8 milliárd volt a kaparós sorsjegyekből származó bevétel, amelyből közel 11 milliárdot fizetett ki nyereményként a cég. Tavaly 35 milliárd forintért keltek el sorsjegyek, a szerencsések pedig összesen 22,3 milliárdon osztozhattak. Az idén pedig már több mint 40 milliárdot ment el erre, a kifizetett nyeremények összege pedig 25,6 milliárdnál jár. 

A Buksza érdeklődött arról is, hogy a cég tervez-e változtatni a mostani gyakorlaton, azaz a jövőben elárulja-e, melyik sorsjegynél fogytak el a jackpotok, a társaság erre nemmel felelt, ami a számok fényében nem meglepő.

Több Buksza-poszt korábbról: 

Ki mennyit veszített, nyert az adólépésekkel?

Százmilliókat vettek el beteg gyerekektől

Mennyiért autózhatunk a Mazda CX-5-össel?

Egy friss tanulmány szerint az egykulcsos adó több mint 400 milliárd forintot hagyott az emberek zsebében és ennyivel lett kevesebb az állami bevétel. A lépéssel a gazdagok jártak a legjobban. Mindez nem újdonság, az viszont még érdekes, hogy az adójóváírás kivezetése 467 milliárddal rövidítette meg az embereket. Utóbbi lépés a leggazdagabakat nem érintette. Az összes intézkedés szaldója azonban azt mutatja, a gazdagok jártak jobban. 

Az egykulcsos adó bevezetését, a családi adókedvezmény bővítését, a szuperbruttó eltörlését és az adójóváírás megszüntetését és annak jövedelmi tizedekre gyakorolt hatását vizsgálta Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa és Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója friss tanulmányában. (A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerdán elhatárolódott a munkatársától: a cég közölte, hogy a Virovácz Péter, a Századvég munkatársa nem a Századvég megbízásából írta tanulmányát és a tanulmány megállapításai nem a Századvég álláspontját tükrözik. Egyúttal a Századvég kérte, hogy a tanulmányra és későbbi nyilatkozataira történő utalások esetén a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t ne nevezzék meg, mint a szerző munkáltatóját.)

A Pénzügyi Szemlében megjelent elemzés legfontosabb megállapításai:

- az adóreform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit

- a 444 milliárdos öszeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedbe sorolt gyermektelen emberek nettó jövedelmét növelte 

- a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóintézkedésekkel jól járt, ám az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent

- ha az említett intézkedéseket összesítve számoljuk, akkor jól láthatóak a nagyságrendi változások. A lépések a leggazdagabbaknak kedvezett: az 1-től a 7-ig jövedelmi tizedbe soroltak összesen 134 milliárddal jártak rosszabbul; míg a 8., 9. és 10. tizedbe tartozók több mint 500 milliárdot kaptak

Ugyanez számokban (Az adójóváírás megszüntetésénél szereplő negatív értékek azt mutatják, mennnyivel jutott kevesebb az érintetteknek.)

Elherdálta a pénzt két alapítvány, amelyek gyerekmentésre kérték az 1 százalékokat az adózóktól. Közel 1 milliárdból mindössze 68 millió ment az eredeti célra.

Bár sokan úgy gondolják, hogy az szja-jukból felajánlható 1 százalékkal valódi segítséget jelentenek a rászorultaknak, ez nem minden esetben van így - derült ki a Magyar Pénzügyi - Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének ülésén. 

Dr. Varga András, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) osztályvezetője előadásában két alapítvány példáját ismertette. Az alapítványok gyermekmentésre, beteg gyermekek családjának támogatására, és kórházak fejlesztésére kértek pénzt. Négy év alatt kaptak is összesen 1 milliárdot, ám ebből mindössze 68 millió jutott el a gyerekekhez, illetve az említett célokra.

Többi másra kellett. "A gyermekmentéssel kapcsolatban például az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtunk, és semmi olyan tevékenységgel nem találkoztunk, ami tényleges gyermekmentésre utalt volna. Kiderült, hogy ez csak egy hívószó volt az adományok gyűjtéséhez" - mondta Varga. 

A fennmaradó több mint 900 millió forint többek között eszközberszerzésre, elegáns lakóparki lakás bérlésére, autóvásárlásra, illetve az 1 százalékok megszerzéséhez szükséges reklámokra ment el. 

Az apró Skoda és a C3 Picasso után egy teljesen más műfaj képviselőjét nyúzta a Buksza: a Mazda CX-5-ös alapverzióját, amellyel alig több mint 30 forintért tehetünk meg egy-egy kilométert. 

Az Origo autórovata a napokban közölte a Mazda SUV-járól (lakossági szabadidőautó), a 6 millióért kínált CX-5-ösről szóló tesztet. A Buksza pedig megmérte, mennyiért lehet autózni az alapfelszereltségű, kétliteres benzinotorral szerelt autóval. Ahogy az origós teszt is utal rá, ritka, hogy egy importőr fapados verziót ad az újságíróknak, most azonban ez volt a helyzet, a CX-5-ösök közül a belépő modellt kaptuk meg. Az Origo tesztje, a Kívánatos fapados című cikk itt olvasható.

Röviden: 

- 15 ezer kilométeres éves futásteljesítménynél sztrádatempótól függően 2,47-2,6 millió forintért autózhatunk a Mazdával öt év alatt

- 1 kilométer legkevesebb 33 forintba kerül, ami jó érték egy ekkora autótól

A CX-5-ös az M7-esen vizsgázott a Bukszával. A 90 kilométeres tempónál 5,8 liter benzinnel beérte. A 120-130 km/h-s sebességnél 7 literre ugrott a fogyasztás. A városi használatban pedig 7,6 liter kellett 100 kilométer megtételéhez. 

Ha feltételezzük, hogy évente 15 ezer kilométert fut az autó, akkor takarékos menetben (90-es tempónál) valamivel több mint 2 millió forint megy el benzinre 5 év alatt, ha 120-130 km/h-val megyünk a sztrádán, akkor 2,164 millióra ugrik a benzinköltség. A jelenlegi ajánlatok szerint a kötelező biztosítások közül a legolcsóbb éves szinten - adóval együtt - 41 ezer forint, azaz öt év alatt közel 205 ezer forint lesz ez a tétel.

A Mazda CX-5-öst 20 ezrenként kell kötelező szervizre vinni, így öt év alatt három alkalomról van szó. A Mazda Miraitól kapott becsült szervizköltség összesen közel 220 ezer forintot tesz ki. Erre jön az előre nem látható szervizköltség, amit nem lehet prognosztizálni. A Mazda azonban megbízható autók közé tartozik, ezért az extra szervizköltségnek alacsony a kockázata. A korábbi bukszás autótesztekben is idézett JD Power németországi adatai alapján ugyanis a Mazda a negyedik az autómárkák rangsorában, ez pedig arra utal, hogy az tulajdonosok elégedettek a Mazdával, és megbízhatónak tartják a márkát. 

Módszertan:

A kötelező felelősségbiztosítási díjak a Biztosítás.hu kalkulátorából származnak (új belépőnek minősülő, 38 éves budapesti férfi kedvezmények nélkül). A díjak változását nem lehet pontosan előre jelezni, ezért az ötéves időtávon a most érvényes árak szorzata szerepel a költségek között.

A szervizköltségek a márkakereskedőtől, -szerviztől kapott adatokon alapulnak.

 A fogyasztás az éves futásteljesítményre vetítve egyharmad sztrádahasználat, és kétharmad városi használat alapján jött ki. A sztráda esetében külön van a "takarékos",vagyis a 90, és "normál", azaz a 125-130 kilométer per órás sebességnél történő fogyasztás. A kalkulációhoz használt üzemanyagár a legfrissebb - november elejére vonatkozó -, az MTI által közölt 390 forintos literenkénti átlagárból adódik. A biztosítási díjhoz hasonlóan az üzemanyagárat is lehetetlen pontosan prognosztizálni, ezért itt is a jelenleg érvényes árakból erednek az ötéves használatra vonatkozó kiadások.

Korábbi Buksza-tesztek:

Mennyiért közlekedhetünk a mini Skodával?

Mennyiért autózhatunk a C3 Picassóval? 

Az elmúlt több mint egy évtizedben évente rendre nőtt az áram ára. Ezzel párhuzamosan az egy főre jutó áramfogyasztás összevissza változott, egyszer csökkent, máskor pedig nőtt. Az átlagot bemutató statisztikák szerint pedig a átlagjövedelem durván 10 százalékát vitte el az áramdíj. Infografika - főszerepben az árammal.

November 1-től kevesebbet kell fizetni a rezsiért, ezen belül is az áramért. Ezért a Buksza átnézte és összevetette az elmúlt évek háztartási áramfogyasztásáról, és az áramárak alakulásáról szóló statisztikákat.

- 15 ezres éves futásteljesítménynél öt év alatt legkevesebb 1,6 milliós lesz a gázolajszámla

- az értékvesztésen kívüli költségek öt év alatt normál menetben összesen 2,1 millióra rúgnak, ami 28 forintos kilométerköltséget jelent, takarékos üzemmódban azonban csak 25,8 forintba kerül egy kilométer

A mini Skoda után a Citroën egyik egyterűje, az 1,6 literes dízelmotorral hajtott C3 Picasso érkezett a Bukszához vizsgálatra. A márkaimportőrök sok esetben jól felszerelt autókat tartanak az újságíróknak szánt tesztparkban, ez is egy szinte mindennel felszerelt Exclusive kivitel volt, ami az egyik legdrágább a C3 Picassók között, a kérdéses modellt valamivel több mint 5 millióért kínálja a Citroën. A fenntartási költségek azonban kedvezőek. 

A családi autónak is beillő Picassóval az M3-as autópályán mentünk 120-130 kilométeres tempóval Tenkig (káli lehajtó) ami alig több mint 100 kilométer. Visszafelé pedig 90 kilométeres sebességgel jöttünk.

A 130-as menetben az autó fedélzeti számítógépe 5,5 literes fogyasztást mutatott, míg a valós fogyasztás 5,4 liter volt. 90-nél a fedélzeti számítógép szerint 3,5-3,6 liter fogyott, ennél a valós fogyasztás minimálisan több volt, a Picasso 3,8 literrel futotta ezt az etapot. A takarékos üzemmód 30 százalékos megtakarítást eredményez. A városi meneteket 6 literes átlaggal abszolválta a C3 Picasso, ami jó eredmény.

Mivel a kötelező szervizek 20 ezrenként esedékesek, öt év alatt - 15 ezres éves futásteljesítményt feltételezve - 3-szor kell menni, ezekért összesen kevesebb mmény szerint int 170 ezer forintot kell fizetni. Ezen felül jönnek a műsoron kívüli meghibásodások, amelyek költsélgoldalát nem lehet megbecsülni, de a Citroën megbízhatóságára a JD Power ügyfelek elégedettségét mérő németországi statiszikái adhatnak iránymutatást. Bár az összesített eredmény szerint a francia gyártó valamivel az átlag alatt helyezkedik el a rangsorban, a C3 Picasso a legjobban közé tartozik a saját kategóriájában. A "Small MPV" (kis többcélú jármű) kategóriában a harmadik helyet szerezte meg. 

Visszatérve a konkrét költségekre: 5 év alatt takarékos üzemmódban (90km/h-s sztrádatempó) 1,6 millió megy el benzinre, normál menetben (120-130 km/h-s sztrádatempó) több mint 1,8 milliós lesz a gázolajszámla. Az értékvesztésen kívüli költségek összesen öt év alatt normál menetben 2,11 millióra rúgnak, ez havonta 35 ezres kiadást, 28 forintos kilométerköltséget jelent. Takarékos üzemmódban pedig alig 26 forintért teljesít egy kilométert a C3 Picasso, havonta pedig 32,3 ezer forintért közlekedik. 

Módszertan:

- A kötelező felelősségbiztosítási díjak a Biztosítás.hu kalkulátorából származnak (új belépőnek minősülő, 38 éves budapesti férfi kedvezmények nélkül). A díjak változását nem lehet pontosan előre jelezni, ezért az ötéves időtávon a most érvényes árak szerepelnek a költségek között. 

- A szervizköltségek a márkakereskedőtől, -szerviztől kapott adatokon alapulnak. 

- A fogyasztás az éves futásteljesítményre vetítve egyharmad sztrádahasználat, és kétharmad városi használat alapján jött ki. A sztráda esetében külön van a "takarékos",vagyis a 90, és "normál", azaz a 125-130 kilométer per órás sebességnél történő fogyasztás. A kalkulációhoz használt üzemanyagár a legfrisebb - október végén - érvényes - MTI által közölt - árakból adódik. A biztosítási díjhoz hasonlóan az üzemanyagárat is lehetetlen pontosan prognosztizálni, ezért itt is a jelenleg érvényes árakból erednek az ötéves használatra vonatkozó kiadások.