Buksza blog

Az adótörvényekhez benyújtott módosítók egyike átírja a regisztrációsadó-táblát, így - ha elfogadják a javaslatot - minden hibrid autó után 76 ezer forintot kell majd fizetni függetlenül attól, mekkora a motorja, mikor és hol gyártották. A luxushibridek esetében ez több százezer, a kisebb motorral járó hibriodeknél több tízezer forintos spórolást jelenthet.

Az adótörvényekhez a kormány által benyújtott módosítókat tartalmazó terjedelmes javaslat egyik eleme átírná a jelenleg érvényben lévő regisztrációsadó-táblát. A leglényegesebb változás, hogy újból kedvezményes regisztrációs adó vonatkozik majd minden hibrid autóra. A most érvényes szabály elsősorban az új full hibridekre nézve kedvezőtlen, mert bár a fogyasztásuk jóval alacsonyabb, mint a kis teljesítményű villanymotorjuk miatt hibridek közé sorolt autók,  mégis ugyananyit kell utánuk fizetni. 

A regisztrációs adóról szóló törvény táblázatában az szerepel, hogy jelenleg csak a hibridek egy bizonyos körére érvényes a 76 ezer forintos kedvezményes adó. A regadót olcsón megúszók körét leíró rendelet szerint a 2012. június 20-a után forgalomba helyezett Euro-3-as vagy annál jobb, tehát újabb környezetvédelmi előírásnak megfelelő benzin- vagy dízelmotorral hajtott hibridekre nem vonatkozik a kedvezmény, így ezeknél a motor mérete alapján kell kifizetni az adót. A több mint kétliteres motorral hajtott legjobb besorolású autóknál ez 190-330 ezer forintos többletet jelent a kedvezményes adóhoz képest. Vagyis, aki hibrid autó vásárlását tervezi, érdemes megvárnia, hogy a parlament elfogadja a módosítást. (Feltéve, hogy a javaslatot addig nem írják át.)

A kedvezményes kör szűkítésének eltörlése a luxushibrideket hozza előnybe. Sok luxusmárka azért szerel kiegészítésként villanymotort a modelljeibe, hogy ezzel kihasználja az különböző országokban más-más mértékű, hibrid autókra vonatkozó kedvezményt. Például a kilométereként 87 gramm szén-dioxid-kibocsátású Lexus CT200h-t nagyságrendekkel környezetbarátabb, mint a 231 grammal közlekedő BMW X6 Activehybridje.

A 30 millió forintos alapárú 465 lóerős BMW Activehybrid 7, és a 31,7 milliós, 445 lóerős Lexus LS600h esetében a villanymotor ráadásul inkább a teljesítmény növelését, mintsem a fogyasztás csökkentését szolgálja. A másik csoportba vehetjük takarékosságra optimalizált hibrideket, amelyek ára nagyjából 26 millió forinttól indul. Ide tartozik a Mercedes-Benz S 400 Hybrid, amelynél a rendszer összteljesítménye "csak" 279 lóerő, és 245 lóerős Audi A8 Hybrid is. Ha elfogadják a módosítást, akkor mindegyik hibridre ugyanannyi, 76 ezer forint lesz a regadó, függetlenül attól, hogy hol, mikor, mekkora motorral gyártották és milyen környezetvédelmi osztályba tartozik a benzin- vagy dízelmotorja.

Melyik hibrid, milyen hibrid?

A hibrideket osztályozhatjuk a villanymotor teljesítménye, vagyis a hibridizáció foka szerint.

1. A fullhibrid autók legfontosabb jellemzője, hogy tisztán a villanymotor is képes az autó mozgatására, rövid szakaszok pl. 20-30 km megtételére. Komoly számítógépes szabályozásra van szükség a két motor összehangolásához, illetve a maximális energiatakarékosság érdekében, a megfelelő hajtás kiválasztásához. Érezhetően, akár 25-30 százalékkal kevesebb üzemanyagot kell tankolnunk, ha ilyen rendszerű az autónk.

2. Nagyobb villanymotorral felszerelt, de önmagában a járművet meghajtani képtelen az úgynevezett mildhibrid rendszer. Itt a villanymotor, a hagyományos autókhoz közelebb álló belsőégésű motor kiegészítője, de hegymenetben, előzésnél vagy indításnál rásegít, fékezésnél pedig visszanyeri az energiát. 10-15 százalék üzemanyagot spórolhatunk vele.

3. Egy túlméretezett indítómotor csupán a mikrohibrid villanymotorja, amely a jármű elektromos hálózatát is ellátja az indításon felül. A teljes értékű belsőégésű motort tehermentesíti az elektromos berendezések, pl. légkondi használata miatt szükséges túlzott igénybevételtől. Start-stop funkció megvalósítására már ez a megoldás is alkalmas. Okos trükkjeinek köszönhetően szintén 5-10 százalék üzemanyag takarítható meg.

A mai technika mellett nyilván semmiből nem állna, hogy az pénzkiadó automata rákérdezzen, valóban akarunk-e aránytalanul drágán készpénzhez jutni. Nem kizárólag külföldön. Kár, hogy a bankoknak nem érdeke, pedig reklámnak sem lenne utolsó.

Az egyik ismerős néhány napot töltött Szlovéniában. Egyszer felvett 10 eurót 10 eurós költséggel. Majd 20-at és 50-et, utoljára pedig 30-at egyenként 10-10 eurós sáppal és nyilván nem ő volt az egyetlen, aki irreálisan sokat költött a készpénzért.

Lehet mondani, hogy ő a hibás, miért nem olvasta el a költséglistát vagy kérdezett rá a bankban mennyibe kerül ez, de nem tette. Bár kapott némi eligazítást az utazás előtt, de úgy fest, ez kevés volt. A példa mutatja, hogy nincs mindenki tisztában a bankkártyás készpénzszerzés költségeivel külföldön, ami egy meglehetősen drága dolog. Pedig az nem ördögtől való gondolat, hogy a tranzakció díja arányos legyen a összeggel. (Vannak bankok, amelyek hálózatában ingyenes vagy kedvezményes a tranzakció külföldi saját ATM használata esetén, de nem ez a jellemző.)

Bankkártyával kocsmában: lehet, hogy csak engem bosszant, de engem nagyon.

Ha csak ritkán, egy-egy helyen fordulna elő, akkor nem lenne érdekes, de az, hogy sorozatban nem fogadják el a bankkártyát olyan vendéglőkben, ahol amúgy ki van rakva a kártyatársaságok matricája - bosszantó és pénzbe kerül. (Van, ahol egyáltalán nem fogadják el, van több hely, ahol szinte állandóan rossz a terminál.)

Ezért kerül pénzbe: ha nem fogadják lehet menni az ATM-hez

Ha szóvá teszem, hogy ezt előre jeleznetnék, akkor - ha nem is mondják -, de érezhető, mit gondolnak. Na megint egy köcsög, aki nyekereg, jobb esetben unottan megvonják a vállukat.

Kicserélték a régi ronda pénztárcát, balra fent látható az új. Köszi Eszter!

- Kérek szépen két kávét, meg két pohár szódát.

- Nincs, csak ásványvíz.

- Akkor csak a kávékat kérem.

Ebben a párbeszédben az elmúlt években ezerszer részt vettem, nem csak én, sanszosan mások is. Ez nem smucigságból ered, szimplán idegesítő, hogy aki egy pohár buborékos vizet akar inni a kávéjához annak többet kell fizetnie. Erre több vendéglátós úgy reagál, így nagyobb a bevétel. Ez igaz, de a haszon már kétséges.

Vegyük a pénteki példát: az egyik nagykörúti kávézóban 180 forint volt egy kávé és ugyanannyi az két és fél decis Naturaqua ásványvíz. Az egyik italnagyker árlistája alapján egy üveg Naturaqua ásványvízhez 65 forintért juthat hozzá egy egység. Tehát üvegenként 115 forint a haszon. Elad egy litert, akkor 460.

A múlt héten még arról volt szó, hogy 99 forint lesz a magyar dinnye a boltokban. Várhatóan azonban máshogy lesz. 

A kereskedelmi láncok és a dinnyetermelők között - a vidékfejlesztési tárca közreműködése mellett - létrejött megállapodásról hétfőn a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, Simonka György és Budai Gyula államtitkár azt mondta, az nem szól rögzített árról. 

A CBA IX. kerületi Corvin negyedben lévő áruházában hétfőn 88 forintért adta a dinnyét. Jó eséllyel a vasárnap 99 forintot kérő Tesco, Auchan vagy éppen Lidl is várhatóan csökkenti az árat - mondjuk 88 forintra. Meglátjuk. (Vasárnap a budaörsi Tescóban, a budafoki Auchnabn és a Lödölvde téri Lidlben volt 99 forint a dinnye kilója.) 

A Buksza megpróbál segíteni a Malactáfelnek (Malackaraj gasztroblog és a Táfelspicc gasztorovat): lehetőség szerint árfelméri a receptek hozzávalóit. Odaát az eper van soron ezért arra vadásztunk. A három nagy budapesti piac és három budapesti, illetve budaörsi áruház szereplésével készült eperfelmérés meglepő eredménnyel zárult. 

A piacokon a magyar eper jellemzően drágább, mint a külföldi, görög vagy spanyol; emellett az is kiderült, hogy a piacokon jóval olcsóbban lehetett hozzájutni az eperhez, mint az áruházakban. Az összesítést a Lehel úti piac nyerte, mert itt volt a legolcsóbb a magyar eper: picik voltak és roggyantak, de egy kiló csak 700 forintba került és finom volt. A legdrágább epret a Savoya Parkban lévő Auchan kínálta, negyed kiló dobozos eper 499, azaz kilónként 2000 forintba került. Vagyis közel háromszoros a különbség. 

Eszternek köszönöm a segítséget!

Feltételek:három különböző évben megrendezett fesztiválról készült fényképeket, beszámolókat, egyéb bizonyítékokat (pl. karszalag) kell bemutatni a rendezőknek; plusz, május eleje és június közepe között kell igényelni egy OTP-kártyát. (A fényképeket, élménybeszámolókat a www.mienkasziget.hu oldalra lehet felpakolni.) Ha a Sziget csapata elfogadja a bizonyítékokat, akkor cserébe fél áron lesz a bérlet - vagyis 27,5-31,5 ezer forinttal olcsóbban. 

Ingyen jegyet is lehet szerezni, ehhez az kell, hogy az eddigi összes fesztiválról legyen bizonyíték. Gerendai Károly, a Sziget egyik alapítója, szervezője szerint annak sem kell csüggednie, aki csak tizennyolc fesztiválon való részvételét igazolja, ő is jó eséllyel pályázik a potyajegyre. Utóbbi tábor tagjai több mint 50 ezer forintot spórolhatnak. 

Az [origo] információi szerint a kormány azt tervezi, hogy megadóztatja a pénzügyi tranzakciókat, köztük a sárga csekkel való fizetéseket, az átutalásokat és a hiteltörlesztéseket. 

A kormány egyelőre nem döntött az ügyben, ha azonban bevezetik, az jó eséllyel a nehezen követhető, ezáltal a rejtett gazdaságot erősítő készpénzforgalom bővüléséhez vezethet. Nem tesz jót abból a szempontból sem, hogy mint minden adó, csökkenti a keresletet, vagyis egy újabb tényező, amely visszafogja a gazdasági növekedést.

Forrás: [origo]

Az MNB felméréseiből az derül ki, hogy a túlzott készpénzforgalomnak óriási a társadalmi költsége, ez pedig közvetve mindenkinek a pénztárcáját érinti. Simor András jegybankelnök közel egy éve üzent hadat a csekkeknek, akkor azt mondta, ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország. (Ez egyébként nagyságrendileg majdnem annyi, mint amennyit az adóból tervez a kormány.) 

A Napi Gazdaság szerint, ha a lakosságra esetleg nem vonatkozna az adó, akkor lényegesen komolyabb terheket róna az átutalásokért már ma is sokkal jelentősebb összegeket fizető vállalkozásokra. Ez viszont rosszul sülhet el, egyrészt a cégek egy részét arra késztetné, hogy külföldi hitelintézeteken keresztül bonyolítsák fizetési forgalmuk döntő részét és itthon csak a kötelező tranzakciókat − például az adóátutalásokat − bonyolítsák. Másfelől a vállalkozások jelentős része az adó elkerülése érdekében visszatérne a már említett - káros - készpénzforgalomhoz.

A lépés eredményeként tehát a növekedne a rejtve maradt ügyletek száma. Leegyszerűsítve: a sárga csekkek helyett jönnének a virtuális feketék.

Újabb árkörkép, ezúttal a húsvéti játékosokkal. A Buksza a budaörsi Tesco, Auchan és CBA Príma, valamint az dél-budai Allee bevásárlóközpont aljában lévő Interspar árait hasonlította össze. 

Rákattintva nagyobb lesz!

A két budaörsi hipermarket fej-fej mellett végzett, a Auchanban 4204 forint lett volna a kosár, a Tescóban három forinttal több.  A másik két boltlánc azonban durván 10 százalékkal, 380-450 forinttal magasabb áron adta a termékeket. 

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A budaörsi CBA-ban nem volt márkás csokitojás, annak az árát a Kondorosi úti CBA Prímából szedtem. A kosárban egyrészt a összehasonlíthatóság kedvéért szerepelnek márkás csokiterméket, másfelől egy friss piackutatás szerint az emberek többsége a márkás, jellemzően drágább termékeket részesíti előnyben húsvétkor. A kiválasztott termékeken kívül óriási a választék a csokifgurákból, az árakban ennek megfelelően nagy a szórás. Az árkörképből látszik, hogy a csokiknál igen nagy különbségek lehetnek az áruházak között. Sonkaügyben azonban nem voltak meggyőzőek az áruházak, viszonylag szűk volt a választék valamennyi áruházban. 

Húsvéti melléklet a hatóságtól

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztató anyagokat állított össze a sonkák és tojások kiválasztásával, felhasználásával és tárolásával, valamint a húsételek biztonságos elkészítésével kapcsolatban. A hatósági tanácsok az alábbi linkeken láthatóak: 

Milyen a jó húsvéti sonka?

Élelmiszer-biztonsági tanácsok húsvétra: Tojásvásárlás, festés és tárolás

Jótanácsok a biztonságos húsételek készítéséhez

A biztonságos ételkészítés 5 aranyszabálya

Kérdezz-felelek az ételmérgezések megelőzéséről

Kedden kezdték forgalmazni a 2012-es évszámmal ellátott tízezer forintos bankjegyeket, amelyek most kerültek ki a nyomdából. 

A szakmai zsargonban hajtatlannak, bankfrissnek nevezett, alacsony sorszámú bankók 17 300 forintba kerülnek. Ennyi.

A hivatalos statisztika szerint 6 százalékos inflációval indult az év, de sok vásárló úgy érzi, hogy ennél is többet kell fizetnie az ennivalóért. Mi mennyivel lett drágább? Az árak feltérképezésére a héten az [origo] felkereste azokat az áruházakat (Spar, Tesco, Auchan), amelyekben ősszel is készítettünk árkörképet.

"Nem érdekel, mit mutat a statisztika. Többe kerül minden, ez egyre jobban idegesít. Emiatt anyámék telkén már ültettem is például borsót, de a jövőben bővül a paletta, krumplival, hagymával. Remélem, a jövőben nem kell annyit vásárolnom" - mondta az egyik nagy hipermarket előtt egy fiatal, Budán lakó nő, aki az élettársával él.

Benzin, áfa 

A nő dühétől függetlenül a statisztika is azt mutatja, hogy egyre drágább a bevásárlás Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos statisztikája szerint az élelmiszerek ára januárban 5,5, februárban már 6 százalékkal emelkedett. Az inflációt a drága benzin (szállítania mindenkinek kell) és a magasabb áfa is hajtja, igaz, az utóbbi csak lassan szivárgott be az árakba.

A drága benzin a spórolást is nehezíti. A szüleinél veteményest gondozó nő arra is panaszkodott, hogy „míg a budapesti piacokon vagy áruházakban - hosszas utánajárással - tudok szerezni 120 forintért egy kiló jobb minőségű krumplit, addig alig harminc kilométerre 33-ért is megkaphatom kilóját. Vagyis megkaphatnám, ha a benzin drágulása miatt nem gondolnám meg kétszer is, hogy mikor használom az autót."

Az alsó kategória árai jobban emelkedtek

"Nem tudom pontosan mennyivel hagyok többet a pénztárakban, de érezhető, hogy nőtt a kiadásom" - mondta egy családapa az egyik bolt előtt . Ezzel összhangban nyilatkozott egy másik férfi, aki azt mondta, hogy 5-10 százalékkal többet költ nagyjából ugyanazokra a termékekre. Hozzátette: pontos kimutatást nem vezet, és nem ugyanazokba a boltokba jár.

A nagyításért kattintson a képre!

A különböző áruházakban eltérően alakultak az árak novemberhez viszonyítva, de összességében emelkedtek: a három áruházban összeállított kosarak átlagértéke tavaly november óta 5 százalékkal nőtt.

A legjelentősebb mértékben a mélyalmos tojás ára emelkedett, közel 60 százalékkal, a másik véglet a csirkemellfilé, amely közel 10 százalékkal lett olcsóbb. Jelentősebb drágulást mutat még a friss tej és az ásványvíz, mindkettő ára 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Csökkent viszont a cukor, a margarin és a liszt ára. A spagetti is olcsóbb lett, ami azért érdekes, mert egyik alapanyaga a legjelentősebb drágulást elérő tojás, ám az ipari felhasználású tojásnál csak később jelentkezik majd az áremelkedés. Az összeállított bevásárlókosár alapján az jár legrosszabbul, aki az Auchanban vásárol, ott 10 százalékkal emelkedtek az árak, míg a Tescóban szinte változatlanok maradtak (Az, hogy ki hol jár jól, nagyban függ természetesen attól is, hogy mit vesz.)

A nagyításért kattintson a képre!

Az olcsóbb termékek árai jobban emelkedtek, mint a márkásoké. Igaz, nem ugyanazok a termékek szerepelnek a kosarakban, ez pedig torzítja a képet, de az arányok ennek ellenére beszédesek. Az olcsó kosárban is a tojás viszi a prímet, 70 százalékos áremelkedéssel. Jókora, több mint 20 százalékos drágulást produkált a párizsi, a hagyma és a krumpli. A vizsgált termékek közül mindössze kettőnek ment lejjebb az átlagos ára, a kenyér 18, a liszt 9 százalékkal lett olcsóbb. A vizsgált áruházak közül a Sparban emelkedett leginkább a legolcsóbb termékek ára. Aki ott csak ilyet vásárol, több mint 16 százalékkal fizet többet most, mint tavaly novemberben.

Vasárnap tartott árfelmérést a Buksza a szokott helyeken: a budaörsi Tescóban és Auchanban, valamint az Allee bevásárlóközpont aljában lévő Intersparban. A tojás volt a főszereplő, amely jelentősen drágult az elmúlt hetekben. 

A Tescóban ugyanis napon belül jelentősen emelkedett az ára. Kora délután a friss mélyalmos, 15 darabos Farm tojás árcímkéjén 569 forint állt, jóval olcsóbb volt, mint a többi áruházban.

Kora este visszamentem ellenőrizni, hogy elnéztem-e valamit: az árkijelzőre egy címke volt ragasztva, amely az alatta lévő polcon lévő, kevésbé jó minőségű tojásra vonatkozott. A kódleolvasó segítségével kiderült, hogy 999 forintba került a szóban forgó tojáscsomag. Ha csak az árcímkét nézzük, akkor napon belül 70 százalékkal emelkedett az ár, bár jó eséllyel a délutáni címkézés volt hibás. 

A mostani versenyt a Tesco nyerte, minimálisan megelőzve az Auchant. Az Interspar azonban lemaradt. A legolcsóbb kosárnál kevesebb mint 10 százalékkal került többe a legdrágább. 

A márciusi kosárértékeket összevetettük a tavaly novemberivel. A tejfölt a most vasárnapi felmérésben másik márka képviselte, ezért kiszedtem, a mosópor és a leveskocka pedig most nem kapott helyet a kosárban. A kristálycukorból vasárnap nem volt Koronás, ezért másikat kellett választani.

A korrigált kosár átlagos ára tavaly november végén közel 5 ezer forintba került, vasárnap pedig közel 5300 forintba, ami 6 százalékos áremelkedésnek felel meg. Az árváltozások között azonban igen nagy a szórás. Utcahosszal vezeti a mezőnyt a már említett tojás, amelynek átlagára több mint 50 százalékkal emelkedett azóta. (Tavaly novemberben mélyalmos tojás szerepelt a kosárban, de nem ugyanaz a márka volt, mint most vasárnap.) Drágább lett a sör, a kóla, a tej és az ásványvíz. Kevesebbe került a kenyér, a spagetti és a a liszt, igaz abból a vasárnapi felmérés során a kétkilós kiszerelés szerepelt. 

A Pénzverő megkezdte az új, Magyarország felirattal ellátott húszforintos érmék előállítását. Egy húszast bruttó 22-24 forintból lehet legyártani: a lapka ára 12-13 forint, a verés pedig 10-11 forintba kerül. A jelenleg forgalomban lévő húszasokat 28 forintért állították elő, tehát ezeknél olcsóbbak az újak, alacsonyabbak lettek ugyanis a gyártási költségek, elsősorban az alapanyag, vagyis a lapkáért kell kevesebbet fizetni. 

Idén tízmillió darab húszforintost gyártanak, hogy ebből mennyi kerül forgalomba, az a készpénzigényektől függ. Tavaly körülbelül 8 millió darab húszforintos érmét igényelt a gazdaság, ehhez hasonló kiáramlással számol az MNB 2012-re is.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell olyan pénzt forgalomban tartani, amelynek előállítása drágább, mint a névértéke. "Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a húszforintos nap mint nap használják az emberek, tehát a pénzforgalomnak fontos részét képezik. A jegybank folyamatosan szondázza a pénzforgalmat, ha úgy látja, hogy egy-egy érme vásárlóértéke jelentősen lecsökken vagy nem használják az emberek, akkor dönt az esetleges kivonásról. Így történt ez 2008-ban az 1 és 2 forintosokkal” - közölte a Buksza kérdésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya. 

Az új érmékre azért van szükség, mert az ország hivatalos elnevezése új alaptörvény értelmében Magyar Köztársaságról Magyarországra változott január 1-jétől. A névváltás a már forgalomban lévő érméket nem érinti, azokat a jegybank nem vonja be, a Magyar Köztársaság feliratú érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak - a lépés nem jár a 2012-ig kibocsátott érmék bevonásával. Az MNB 2012-ben csak a három legkisebb címletből az öt-, a tíz- és a húszforintosokból tervez viszonylag alacsony volumenű, 10 millió darabos kibocsátást, így a lakosság elvben e címletekből találkozhat majd a forgalomban az új érmékkel. Az új érmék azonban csak lassan vehetik át az uralmat, mert ezekből a címletekből eleve sok van forgalomban.

Egy Budapest külvárosában - Nagytétényben - és egy Brüsszel belvárosában lévő Lidl csapott össze egymással. A játékosok az alapvető élelmiszerek, mindegyikből a legolcsóbb. 

A brüsszeli üzlet árai a keddi 295 forint körüli euróárfolyamon lettek számolva, így az ottani kosár alig egy százassal lett drágább. A tojás és a kristálycukor pedig ott olcsóbb.

Eredetileg párizsi is szerepelt a kosárban, de azt nem talált a brüsszeli árfelmérő. A felvágott ára jóval magasabb a brüsszeli Lidlben: a legolcsóbb sertéshúsból készült termékből  egy kiló 5,95 euró volt, ami 1755 forintnak felel meg. Budapesten egy kiló sertéspárizsiért 572 forintot kértek. 

Engem meglepett az eredmény...

Köszönöm Krisztiánnak a brüsszeli árakat.

Ha észrevétel van, ne kímélje a kommentmotort vagy a bukszalada@freemail.hu postaládát! 

Mostantól naponta lehet turkálni a világ leggazdagabb embereinek zsebében, a Bloomberg hírügynökség ugyanis a hétvégén elindította a milliárdosok indexét, amely naponta követi, mennyivel változott a vagyonuk. 

Bill Gates Micorsoft-alapító 335 millió dollárral lett szegényebb Forrás: AFP

Hétfőn rosszul jártak összességében. A világ húsz leggazdagabb embere közül tíz 2,5 milliárd dollárt bukott a részvénymozgások miatt. Azaz csak hétfőn több mint 550 milliárd forint értékű vagyon veszett el, ez pedig megközelíti a magyar költségvetés idei teljes hiányát. Persze voltak, akik jól jártak: a listán szereplő másik tíz ember 2,1 milliárd dolláros pluszt ért el. A hétfői mérleg tehát 400 millió dolláros veszteség, ez a jelenlegi árfolyamon közel 90 milliárd forintnak felel meg.  

A bukás azonban csak virtuális, mert részvénydrágulás esetén eltűnhet a deficit. Amúgy sem kell félteni őket: csak január óta mindegyikük vagyona 0,1-23,7 százalékkal gyarapodott. A lista első helyén Carlos Slim a telekommunikációs szektorban érdekelt mexikói üzletember áll 68,4 milliárd dollárral, utána Bill Gates és Warren Buffett befektetési guru következik 62,1, illetve 44,3 milliárddal. 

Újabb győzelmet aratott Magyarország az érme-világbajnokságon! Sorozatban ötödször.

Most a Gáti Gábor szobrászművész tervezte - az Őrségi Nemzeti Parkot népszerűsítő - négyszögalakú érme kapta az évről évre megrendezett vébé közönségdíját, megelőzve tizenkilenc ország - köztük Izrael, Németország, az Egyesült Államok, Kína és Ausztrália - jelöltjét.  

Sikerpénzek

A közönségdíjat ötödik alkalommal írták ki, a korábbi években az 1956-os ötvenes, a Gyulai várat ábrázoló 5000 forintos, a Tokaji történelmi borvidék szintén 5000 forintos érméje, valamint a Budapest 5000 forintos nyert. (Ezek láthatóak a képen.) 

A verhetetlen csapat

Az amerikai Krause kiadó által kiírt érmeverseny menetrendje egyszerű. Az adott évben az egy évvel korábban kibocsátott érméket nevezik, ezekre az interneten lehet szavazni, a díjakat pedig a versenyévet követő év februárjában osztják ki. 

Íme a VIII. kerületi János Pál pápa (volt Köztársaság) tér déli oldalán lévő az arab büfé-élelmiszerbolt.

A felirat nem vicc.

Budapesten általában ennél jóval drágábban, 500-700 forintért kaphatóak a gyrosok. Az alacsony ár ellenére az itteni gyrosszal minden rendben. Semmi extra, de finom, nincs teletömve, cserébe nem szakad el a tészta és folyik ki a szósz, ami elő szokott fordulni. (A Buksza rendszerint nem alkot véleményt egy-egy termékről, a mostani az alacsony ár miatt kivételes eset.)

Vasárnap egyébként nem volt gyros, a szomszéd házban lakó törzsvendégek szerint akkor nem szokott lenni, ellentétben a hét többi napjával. Kedden volt. Az előttem lévő vendég négy termékkel hagyta el az egységet.

Fizetésnél 600 forintot kért tőlem a kedves kiszolgáló lány a két, elvitelre kért gyrosért. Nem kérdeztem meg, hogy a csomagolás miatt kell-e többet  fizetni. Mindegy is, ha igen, ha nem, ez belefér. Jó étvágyat!

A Tescóban nagyon óvatosan kell bánni a kelkáposztával, véletlenül se szakadjon le a levele.  Különben... 

Forrás: Facebook

Az igazsághoz hozzátartozik: bár az élelmiszerláncok igyekeznek a különböző biztonsági rendszerekkel minimálizálni a rongálásokból, lopásokból származó kárt, de ezzel számolni kell. Az ebből adódó kárt ugyanis a vásárlók fizetik meg, közösen. A konkrét összegről nincs statisztika, mert nem szívesen beszélnek róla a cégek - 10-100 milliós lehet a nagyságrend. 

Köszi Attila

Frissítés: az előző nap megemelt árat csökkentette szerdán a Mol az egyik kútnál. 

A keddi bejegyzésban azt írtam: szerdától a gázolajat 5, a 95-ös benzint 3 forinttal olcsóbban kínálja a Mol. A lépéssel a gázolaj átlagára 431 forintra mérséklődik, a benziné pedig 418-420 forint lesz. Eddig volt az eredeti hír, de...

Az árcsökkentés előtt egy nappal - kedden - napon belül egy forinttal megemelte az árat az olajtársaság a Szerémi úti kúton. Reggel még 420,9, kora este 421,9 forint volt egy liter benzin. Szerda reggel pedig 418,9. Tehét csak 2 forinttal ment lejjebb az ár. Ügyes.  

A keddi számla: 

Az ároszlop szerda reggel: 

Köszönöm Somának, Lacinak, Zsoltnak. 

Sajnos nem arról van szó, hogy tudnám a jövőbeni árfolyamokat. Ha viszont a devizahitelesekre nézve az optimista verzió valósul meg, akkor mindennap éves rekordot dönthet a forint. 

Az euró árfolyama ugyanis január első napjaiban került soha nem látott magasságba, ezért a forint akár néhány filléres többlete is új csúcsot jelent.

Forint vs. euró január óta

A táblázat ronda, de a lényeg látszik (Forrás: MNB)

Bár még vége sincs a januárnak, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamain is látszik a rekordsorozat. Január 5-én közel 322 forint volt az euró, most szerdán pedig 298,6. A szóban forgó húsz napban pedig négy olyan volt, amikor az aktuális euróárfolyam magasabb volt, mint az előző napi. 

A 2008 közepén elért mindenkori forintcsúcs, a 230 forint alatti euró azonban nagyon messze van...

Persze bőven benne van a pakliban a pesszistább forgatókönyv is, ha az lesz, akkor nem lesz rekordsorozat. (A forint kilátásait a Portfolio.hu összefoglalta, a cikk itt található.)  

Szerdától öt forinttal csökken a gázolaj literenkénti ára, a 95-ös benziné nem változik. Tehát továbbra is értelmetlenül drága lesz az üzemanyag - rosszabb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt.

Következik a leegyszerűsített benzinmatek. 2002-ben a nettó átlagkeresetből 384 liter gázolaj, közel 350 liter benzin jött ki. 2006 után sokkal többet, 400-550 litert lehetett tankolni a két üzemanyagból, tavaly pedig durván 370 litert. 

Ha a tavalyi nettó átlagkeresetet az inflációval megemeljük akkor az új átlagárak alapján 327 liter gázolajra, 340 liter benzinre futja, ez pedig tízéves távlatban a legrosszabb eredmény. (Pont egy évvel ezelőtt a hasonló számítás alapján a Totalcaron jelent meg egy cikk, amely szerint 2001-ben a fizetésekhez képest jóval drágább is volt a benzin, mint 2011 elején. "Ahhoz, hogy a 2001-es nyomorszintet elérjük - kapaszkodjanak meg - , 434 forintra kellene most felszöknie a literenkénti árnak. 434-re…" - állt a cikkben.) Itt tartunk nagyjából, 6 forint híján elértük. 

Ha ezt a primitív számítást nézzük, kiderül: ahhoz, hogy a válság elmélyülését jelentő 2009-es szintet teljesítsük 183-199 ezer forintos nettó átlagfizetésre lenne szükség.  Vagyis 25-37 százalékos béremelésre. Vagy 313 forintos gázolajra 326 forintos benzinre. Vagy olcsóbb olajra. Vagy erősebb forintra. 

Az iráni konfliktus és a magyar gazdaság helyzete miatt a sokkal olcsóbb olajat, illetve a jóval magasabb fizetést el lehet felejteni. A forint talán segít. 

A kérdésre a válasz az inflációs verseny, amelynek ezek voltak a főszereplői. 

A KSH adatbányája szerint az 50*100 centis frottírtörülköző átlagára 2011-ben 2050 forint volt. Vagyis közel 90 százalékos drágult  éves szinten, ezzel az eredménnyel pedig messze a legjelentősebb drágulást érte el a termék. 

Fotó: Magda Eszter

A második hely az 56 százalékkal dráguló kristálycukoré, harmadik lett 41 százalékos eredményével a liszt. A negyedik az alma 32 százalékkal. Ötödik a hajvágás, amely negyedével 1650 forintra drágult. 

A sor másik végén a citrom és a paradicsom áll, mindkettő 17 százalékkal lett olcsóbb, a 185 literes hűtőgép 14 százalékos árcsökkenéssel bronzérmes. A legjobb ötbe került az uborka és az LCD-képernyős tévé, előbbi 12, utóbbi 10 százalékkal lett olcsóbb. 

Január van, tehát indul a következő verseny, eredményhirdetés egy év múlva. 

Hamar korrigálta hibáját pénteken a Magyar Pénzverő. A forintérméket előállító cég honlapján közölte: "Megjelent a 2012. évi első napi veret forgalmi sor, Magyarország köriratos érmékkel". Nyolc óra előtt még az volt a honlapon, elfogyott az érmesor, nyolc után azonban már lehetett rendelni. 

Arról van szó, hogy az új alaptörvény értelmében a 2012-től kibocsátandó forintérmék hátoldalán a Magyar Köztársaság felirat helyett a Magyarország szónak kell szerepelnie. Az új érmék nem jelennek meg egyből a pénzforgalomban, éveket kell várni, mire lecserélődik az állomány.

A pénteken megjelent érmekészletet csak sorozatban lehet megvenni, borsos áron: 3 ezer forintot kell fizetni az összesen 385 forint értékű sorozatért. 

A pénzforgalomban elsőként új felirattal a húszforintos fog megjelenni, várhatóan februártól. 

A bankokban nagyüzem volt szerdán az euró rekordja miatt, volt köztük, amely háromszor árazta át a valuta- és devizaárfolyamokat. Alapesetben, mivel a deviza csak számlán jelenik meg, olcsóbbnak kellene lennie mint a készpénznek, de nem.

Tetszőlegesen kiválasztott, interneten és telefonon elérhető utcai valutaváltók döntő része több forinttal olcsóbban árulja az eurót, mint amennyiért jó néhány bank adja a devizát, a valuta esetében pedig még nagyobb - eurónként - 2-6 forint is lehet a különbség.

 Akinek szüksége van euróra, nézzen körül az utcán!

Köszönöm Eszternek a tippet.

Most ünnepli tízéves szülinapját az euró, ennek örömére lássuk a szülinapi számvetést az európai adósságválság miatt bizonytalan jövőjű deviza gyermekkoráról. (A közös európai devizát számlapénzként 1999 januárjában vezették be, az érmék és bankjegyek csak 2002 januárjában kerültek forgalomba.)

Minket elsősorban a több mint hatvanéves forinton keresztül érint az euró, ezért erre koncentráltunk. A Magyar Nemzeti Bank tíz évvel ezelőtti és hétfői hivatalos árfolyama szerint az euró harmadával drágult. A tíz év alatt egyébként a piacon a legalacsonyab árfolyam 230 forint alatt volt, a tetőpontot pedig 317 forint felett érte el tavaly november közepén. Az euró drágulása jelentős, de jóval elmarad a frank erősödésétől, a svájci pénz ugyanis kétharmadával ér többet, mint tíz évvel ezelőtt. A dollár kivétel, ugyanis olcsóbb lett. 

Árfolyamváltozás az euróbevezetés óta

Forrás: MNB, [origo]

Beszédes az alábbi grafikon is, amelyen látszik, a devizahitelüket jellemzően 150-170 forint körüli árfolyamon felvevő emberek bukszáját legérzékenyebben érintő svájci frank a 2008 őszén kirobbant válság, majd az európai adósságkrízis előtt viszonylag stabil volt. Ezt követően azonban a befektetők a biztonságot választották, többek között a frankba menekültek, ez pedig felhajtotta frank euróhoz ért árfolyamát, ezen keresztül a forinttal szemben is drágult. Erre rátett egy lapáttal, hogy az elmúlt hónapokban a forint gyengült az euróval szemben. Ezzel magyarázható a 27 és 57 százalékos drágulás.  

Forrás: Magyar Nemzeti Bank