Buksza blog

A bejglivel folytatjuk a sorozatot. A hozzávalókat lehetőleg márkás termékekból állítottuk össze, nem volt mindenhol ömlesztett kiszerelésben dió és mák, ezért a zacskós kiszerelések kerültek a kosárba. (Az Auchan volt a kivétel, ott az ömlesztett dió árát néztük.)

Kattintás után nagyobb lesz

Dél-Budán volt a verseny, egymáshoz viszonylag közel lévő boltokban: a Savoya Parkban lévő Auchan, a Kondorosi úti CBA Príma, az Újbuda Centerben található Tesco és az Interspar az Alleeban. 

Kattintás után nagyobb lesz

Bár az összesítés szerint a Tesco nyert, az igazsághoz hozzátartozik, hogy kedden este több termék nem volt a polcon, hiányzott az élesztő és a kiválasztott márkájú csomagolt mák. A CBA-ban és a Tescóban sajnos csak cukrozott dió volt.

A kész bejglik árait is összehasonlítottuk, három áruház közel járt egymáshoz, ebben a kategóriában győztes üzlet százalékos arányban jóval felülmúlta a versenytársakat. (Az persze elképzelhető, hogy a termékek minősége eltérő.)

Köszönöm Eszternek a segítséget.  

Ha észrevétel van, lehet kommentelni vagy írni ide: bukszalada@freemail.hu! 

Már január első napjaiban drágulással találkozhatnak az autósok, főleg, ha sztrádán mennek. Jövőre megszűnik a legnépszerűbb termék, a négynapos matrica, a legolcsóbb sztrádabérlet ezentúl a heti matrica lesz, amely tíz napig használató és közel kétszer annyiba fog kerülni. 

A másik: szerdától a benzin átlagára 396, a gázolajé 420 forint körül lesz. Ha ez az ár marad, akkor az 2 százalékpontos áfaemelést érvényesítő kutakon 6-7 forint lesz a literenkénti drágulás. A benzin- és gázolajárak a forint árfolyamától és az olaj világpiaci árától függnek - ezek változása persze kompenzálhatja az emelkedést.

A kutak között is érdemes keresgélni, a sokak számára talán unalmasnak tartott - de igaz - figyelmeztetés miatt, a különböző kutak árai között ugyanis 20-30 forintos különbség is lehet. A sztrádán lévő kutak sok esetben drágábbak. 

Az autópálya díja, ha csak hétvégi kirándulásról van szó, akkor az eddigi 1650 forintos négynapos helyett a heti matricára lesz szükség 2975 forintért. A matrica- és üzemanyag-drágulás miatt egy száz, kétszáz, háromszáz kilométeres út közel 1400-1500 forinttal lesz drágább, ha a sztrádát választjuk. 

Az éves sztrádamatricát akkor érdemes megvenni, ha több mint 15 heti matricát szeretnénk megvenni 2012-ben, a havi matricából meg nyolcat érdemes csak megvenni, akkor maradunk az éves ár alatt. 

A Buksza blog pár héttel tett egy kísérletet arra, hogy a környező országokban működő Hard Rock Cafék árai alapján megsaccolja a budapesti egység árfekvését. Nem jártunk messze a valóságtól: a Vörösmarty tér sarkán lévő étteremben 3-4 ezer forintba kerülnek a burgerek a kiakasztott árlap szerint. 

A Legendary 10 oz nevű hamburger, amelyben egy méretes hús van, 2900, a többi burger 3600-3900 forint. A szendvicsekért 2500-3100 kérnek, a főételek ára 2600-6500 forint között mozog. Egy korsó Dreher 800, a HB weissbier 1200 forintba kerül. Négy deci kóláért 800 forintot kell fizetni, egy sima kávé pedig 4 darab százasért fogyasztható. 

A Hard Rock Caféról szóló előző bejegyzés itt olvasható.

Köszönjük Marfi segítségét.

A cukor viszi a prímet az élemiszerdrágulásban. A KSH kedden közzétett adatai szerint a cukor 42 százalékkal drágult tavaly novemberhez képest. A második a margarin, a harmadik a sertészsír, előbbi 25, utóbbi pedig közel 20 százalékkal lett drágább.  

A sertészsír a havi versenyben is az élbolyban végzett, októberhez képest 7 százalékkal emelkedett az ára, ezzel a második lett a 17 százalékkal dráguló friss zöldségek mögött. A harmadik hely ötszázalékos drágulással a zöldségek, gyümölcsök, krumpli alkotta trióé.

Fotó: Pályi Zsófia [origo] 

Az élelmiszereken kívül az üzemanyagok nyerték az éves versenyt, amelyek a jövedékiadó-emelés miatt több mint ötödével drágultak. Októberhez képest a virágoké lett az első hely, ezek 5 százalékkal kerültek többe. 

"Ágyúdörgésnél venni, hárfaszónál eladni kell!" - így szól a magyar származású legendás spekuláns, André Kostolany - egyik - örökzöld életbölcsessége, amely arra utal, hogy a tőzsdén hosszú távon az a befektető is jól járhat, aki az aktuális piaci hangulattal ellentétesen cselekszik. Azaz részvény vesz, mikor pesszimizmus; elad, amikor optimizmus van a piacokon. 

Az eurózónában pedig az elmúlt hónapokban igencsak dörögtek az ágyúk, a befektetők Olaszország csődje és az eurózóna széthullása miatt rettegtek, az újságokban pedig több cikk jelent meg az elkerülhetetlen összeomlásról. 

A részvények a szinte határtalan pesszimizmusnak köszönhetően veszítettek értékükből. A Budapesti Értéktőzsde két vezető részvényétől, az OTP-től és a Moltól például megközelítőleg 600 és 2500 forintos egy részvényre jutó eredményt várnak az elemzők 2012-ben, miközben a részvényekért "mindössze" 3200-3400 illetve 18-19 ezer forintot kell fizetni a tőzsdén. Elemzők hangsúlyozzák, hogy békeidőben ezek az értékpapírok ilyen szintű nyereségek mellett akár a dupláját is érhetnék, a gond csak az, hogy jelenleg a felértékelődés útjában áll az európai adósságválság, valamint az a tény, hogy Magyarországnak a bizonytalan kilátások miatt rossz volt a megítélése.  

Mindkét visszatartó tényező esetében van azonban ok az optimizmusra, az eurózóna adósságválságának rendezését ugyanis épp erre a hétvégére (december 9-10) ígérik az eurózóna vezetői; a magyar kormány pedig az elmúlt hetekben tett nyilatkozatok alapján békejobbot nyújt az eddig kritizált Nemzetközi Valutaalapnak. 

A "vegyünk-e részvényt karácsonyra" kérdésre abban az esetben lehet igennel felelni, ha hiszünk abban, hogy az európai vezetők a hétvégén valóban egymás kezébe csapnak, azaz kikecmereg az adósságválságból Európa, legalábbis elindul az emelkedőn. Ehhez persze az is kell, hogy Magyarország se kerüljön rosszabb helyzetbe. 

Ellenkező esetben, ha Európának nem sikerül úrrá lennie az adósságválságon, vagy a világ más pontjáról - például az Egyesült Államokból vagy esetleg Kínából - rossz hírek érkeznek, amelyek elrontják a hangulatot, akkor könnyen rossz ajándék lehet a részvényből. 

Jövőre, az eddigi Magyar Köztársaság helyett Magyarország felirattal ellátott forintérméket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az [origo] cikke szerint a lépés egyszeri költsége ötmillió forint, és első körben csak kevés új érme jelenik majd meg a forgalomban. 

Így fognak kinézni:

Forrás: Magyar Közlöny, [origo]

Meg így: 

Forrás: Magyar Közlöny, [origo]

A 2011 őszén elhatalmasodó pénzpiaci pánik arra kényszerítette a magyar kormányt, hogy a forint és a magyar kötvénypiac védelme érdekében ismét az IMF-hez forduljon segítségér - pont, mint 2008 október-novemberben. Az IMF megjelenése egy válság során gyakran fordulópontot jelent, és amellett hogy ismét megerősíti az adott ország iránti befektetői bizalmat, elejét veheti a további pániknak, és stabilizálhatja a kötvény- és devizaárfolyamokat.

A magyar megtakarítók számára ez elsősorban azért lehet érdekes, mert 2008-ban, amikor elindult az első IMF-program, akkor a magyar banki betéti kamatok és állampapír hozamok már 12 százalék közelében jártak, valóságos kánaánt teremtve ezzel a készpénzzel rendelkezőknek. Az MNB-alapkamat épp ekkor, azaz 2008. októberében régen látott szintre, 11,50 százalékra ugrott, amit aztán ütemes kamatcsökkentés követett. Az alapráta egy évvel később, 2009 októberében már csak 7,00 százalék volt, ennél sokkal többet pedig már a bankok sem kínáltak a betéteseknek. 2008-ban akkor kellett bankbetétbe „tenni a pénzt” vagy állampapírt vásárolni, amikor az IMF-programmal kapcsolatos első hírek megérkeztek. Aki így tett, az zsebre vághatott 10-12 százalékos éves kamatot, miközben a pénzromlás üteme – azaz az infláció - csak mindössze 3-4 százalék volt.

Magyarországon most a gazdasági helyzet kevésbé sem annyira drámai, mint volt 2008 októbere és 2009 márciusa között, az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos kormányzati ígéret azonban 2011 novemberében is látványosan megnyugtatta az ország fizetőképessége miatt aggódó befektetőket. Az euró árfolyama a novemberi 320 forinthoz közeli csúcsról december elejére 310 forint alá süllyedt, az állampapírhozamok pedig eltávolodtak a 10 százalékhoz közeli csúcsoktól.

Bár a kormány és az IMF közötti tárgyalások a hírek szerint csak január-februárban zárulhatnak, a befektetőknek a jelek szerint már egy ígéret is elég volt ahhoz, hogy újra bizalmat szavazzanak Magyarországnak. Ez a bizalom egyelőre természetesen rendkívül törékeny és könnyen szétrombolható, a hazai megtakarítóknak azonban ezzel együtt is érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi 7,5-8,0 százalékos banki akciók mellett betétbe, vagy esetleg 8-9 százalék közötti hozam mellett magyar államkötvénybe tegyék pénzüket...