Havi 120 ezer forintba kerül az adófizetőknek egy-egy közmunkás

Bár a közfoglalkoztatást az EU szakértői és a kutatók is bírálják, a munkanélküliségi rátát nagyban javító programra jövőre még többet költ a kormány. Közfoglalkoztatottanként ez havi 120 ezer forintjába kerül az államnak, azaz az adófizetőknek. Naponta pedig közel 1 milliárdba. A kormány is tisztában van a közmunkaprogram torzító hatásával, pár éven belül beszüntetné a programot.  

A múlt héten megjelent a jövő évi költségvetés tervezete, amely szerint a kormány munkaerő-piaci adatokat javító közmunkaprogramra jóval többet áldoz, mint az idén. Teszi ezt annak ellenére, hogy az Európai Unió jövő évi büdzséről megfogalmazott kritikájában többek között a közmunkaprogram lefaragását látja szükségesnek, arról nem beszélve, hogy a kutatók szerint sem hatékony a rendszer.

Naponta közel 1 milliárdot visz el a közmunka jövőre

Igen tekintélyes összegekről van szó: a kormány az idén 270 milliárd forintot költ a programra, jövőre pedig 70 milliárddal többet, összesen 340 milliárdot szán erre a célra, és ettől azt várja, hogy 240 ezerre emelkedik a közmunkások száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly havonta 146-239 ezer között szóródott a közfoglalkoztatottak száma, nyolc olyan hónap volt, amikor 200 ezer főnél többen tartoztak ebbe a táborba, átlagosan pedig 200 ezer fő adódik. Azaz durván 40 ezer fővel emelkedik a közmunkások száma 70 milliárd forintból.

A 340 milliárdos éves költségből, és a 240 ezer fős táborból pedig adódik, hogy egyetlen közmunkás 2016-ban összesen több mint 1,4 millió forintba, havonta átlagosan 118 ezer forintba kerül majd az államnak, vagyis az adófizetőknek. 

Statisztikajavító

Az egyik leglogikusabb válasz arra, miért költ ennyit az állam a közmunkaprogramra, az, hogy számottevően javítja a  statisztikákat. A korábbi évek két számjegyű rátájához képest jóval alacsonyabb - 8 százalék alatti -  munkanélküliségi rátának javulásában a Buksza kalkulációi szerint kulcsszerepet kap a közmunkaprogram: enélkül két számjegyű - 11-12 százalékos - lenne a ráta.

Hasonló eredményre jutott a Portfólió.hu is. Az online gazdaság lap számításai szerint az elmúlt két negyedévben mért 7,7, illetve 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatással korrigálva bőven 11 százalék feletti eredményt mutat. (A pontos adatokat azért nehéz megmondani, mert a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, valamint a közmunkaprogram adatai más-más adatforrásra támaszkodnak, de az adatok összefésülésével a nagyságrendek jól látszódnak.) Tény az is, hogy a foglalkoztatás a közmunkaprogram nélkül is javulást mutat. A hivatalos adatok szerint a közmunkásokat és külföldön dolgozókat leszámítva 70 ezerrel nőtt 2014 és 2015 első negyedéve között. 

Tisztában vannak a torzító hatással

Arra, hogy a közmunkaprogram torzítja a statisztikát egy hivatalos kormányzati anyag is utal. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban szerepel az alábbi - a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült - beszédes ábra, amely szerint a közmunkaprogram nélkül kalkulált munkanélküliségi ráta a múlt év végén 9 százalékos volt, vagyis jóval magasabb a 8 százalék alatti hivatalos adatnál.  

Bár az EU a közmunkaprogram leépítését szeretné, és azt javasolja, hogy a közmunkára fordított költségvetési forrásokat a kormány irányítsa át az aktív munkaerőpiaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

A kutatók véleménye szerint is inkább más típusú lépésekkel kellene javítani a helyzeten. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) tavaly publikált elemzéséből kiderült, a munkaerőpiacra való kilépést nézve a közfoglalkoztatás tűnik a legkevésbé hatékony programnak. A kutatók is inkább az aktív lépésekre tennék a hangsúlyt. 

Úgy fest, tisztában vannak a problémákkal

Bár az elmúlt hónapokban napvilágot látott kormányzati nyilatkozatok a foglalkoztatás bővülését, a munkanélküliségi ráta csökkenését és a közmunkaprogramot is dicsérték, a kormány tisztában van azzal, hogy a közmunkaprogram nem jelent megoldást. 

Egy héttel ezelőtt Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Inforádiónak azt mondta, nem cél a közfoglalkoztatási program hosszú évekig fenntartása, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükség van rá.

"Az nagy probléma lenne, ha 2018-19 környékén is arról kellene vitatkoznunk, hogy négyszáz- vagy ötszázezer embernek kell-e közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítani, mert ez azt jelentené, hogy a versenyszféra nincs abban az állapotban, hogy képes legyen tömegesen munkahelyeket teremteni, tehát kétélű fegyver a közfoglalkoztatás" - mondta akkor Czomba Sándor. 

0 Tovább

Magyarország durván 600 milliárdot bukik az aggasztó helyzetű fiatalokon

Európában pedig évente több mint 150 milliárd euró veszteséget jelent a fiatalok magas munkanélküliségi rátája. A ludas a "sem-sem nemzedék".

A hónapról hónapra érkező munkanélküliségi adatok rendre javulást mutatnak, legfőképp éves összevetésben, ám figyelembe kell venni, hogy a számok a közmunkaprogram hatása miatt torz képet adnak. (Erről itt írt részletesen a Buksza.) A részletes munkanélküliségi adatokat vizsgálva kiderül, hogy a fiatalok kiábrándító, a legfrisebb - pénteken megjelent - KSH-adat szerint a 15-24 évesek közel 20 százaléka volt munka nélkül. (Az országos munkanélküliségi ráta egyébként 7,4 százalékos a pénteki számok szerint.)

Forrás. Origo

Fontos azonban, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája magában foglalja azokat is, akik tanulnak. Éppen ezért a fiatalok munkanélküliségét pontosabban mutató, úgynevezett NEET-mutatót kell nézni, amelyből kiderül, hogy az érintett korosztályban mekkora arányban vannak azok, akik nem tanulnak, például munkanélküliek, gyermeket vagy beteget gondoznak.

Arányuk jelentős, az Eurostat adatai szerint 2013-ban 19 százalékos volt, tehát majdnem minden ötödik fiatalnak nem volt munkája, és nem is járt iskolába. Ők a kutatók által használt szakzsargon szerint a "sem-sem nemzedék" tagjai. (Magyar rövidítésként a munkán, iskolán, képzésen kívüliek rövidítésére a MIKK betűszót használják a szakemberek.)

0 Tovább

Lefizeti a számokat a kormány

A statisztikák szerint látványosan javulnak a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok. Ám a részletes adatokat vizsgálva kiderül, hogy a közmunkaprogram nagyon torzítja az adatokat. A munkanélküliség akár 10 százalék lehetne nélküle.   

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb - szerdán kiadott -  jelentése szerint 2014-ben 7,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami 2,5 százalékpontos javulást jelent éves szinten. Emellett az utolsó negyedévben mért 7,1 százalékos ráta is 2 százalékpontos javulást jelent. A munkanélküliségi ráta mellett szintén javult a foglalkoztatottság, 2014 utolsó negyedévében 4,101 millió foglalkoztatott volt, ami 208 ezerrel (5 százalékkal) haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Fotó: Origo


A statisztika jelentős javulást mutat, nem csoda, hogy a kormány diadalmasan nyilatkozott a munkaerő-piaci adatok megjelenése után. A szerdán megjelent adatokat kommentálva Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a köztévének azt mondta: egészséges folyamat indult el a munkaerőpiacon, 1992 óta nem fordult elő, hogy a foglalkoztatottak száma 11 hónapon keresztül 4 millió fölött legyen. Az államtitkár szerint nagyon fontos, hogy a foglalkoztatás bővülésének motorja a versenyszféra, és nem a közfoglalkoztatás vagy a migráció. "Eddig a közfoglalkoztatottak 13-14 százaléka tudott tartósan, vagyis 180 napon túl is a versenyszférában elhelyezkedni, amit Czomba Sándor szerint lehet soknak és kevésnek is nevezni, de vannak térségek, ahol a közfoglalkoztatáson kívül csak a segélyezés maradna" - mondta Czomba Sándor.

Más kép

A részletes statisztikákat megnézve azért jóval árnyaltabb a kép, a közmunka ugyanis nagyban torzítja az összképet. Az tény, hogy a közmunkásokat leszámítva is nőtt a foglalkoztatottság a múlt évben. 2014 utolsó negyedévében 3,963 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami 115 ezerrel, közel 3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Fotó: Origo

Ugyanakkor a közmunkások száma a múlt évben 160-178 ezer fő között mozgott a négy különböző negyedévben, ez pedig számottevően javítja a statisztikát. Ha az adatokat úgy korrigáljuk, hogy a valódi munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó közmunkásokat, vagyis az összes közmunkás 85 százalékát hozzáadjuk a munkanélküliek számához, akkor egész más munkanélküliségi ráta adódik a múlt évre. A közmunkások számával korrigálva nem 343 ezer, hanem több mint 480 ezer munkanélküli lett volna tavaly, ez pedig már nem 7,7 százalékos, hanem közel 10 százalékos munkanélküliségi mutatót jelentene.

Hasonló következtetésre jutott korábbi adatok feldolgozásával tavaly októberben publikált cikkében a Portfólió.hu. A gazdasági portál akkor azt írta (fizetős tartalom): "Ha a közmunkásokkal korrigált adatra tekintünk, látszik, hogy 1-3 százaléknyi eltérés is van a mutatók között. Ezek alapján úgy tűnik, hogy noha valóban elkezdett tavaly év végéhez képest csökkeni a munkanélküliek aránya, a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával azért még messze magasabb szinteken jár, mint a KSH által legutóbb publikált adat. Míg az augusztusi adat május-július időszakra 7,9 százalékon járt, a korrigált mutató ugyanakkorra 11,1 százalékot mutatott."

További bővülés?

Összességében az látszik, hogy a százmilliárd forintos nagyságrendű tételt jelentő közmunkaprogram fenntartásával a kormány lényegében javítja a statisztikákat. A közmunkások nagy része ugyanis nem találna munkát, és segélyre szorulna.

A közmunkaprogram keretében az amúgy is kifizetendő segély helyett kvázi fizetéshez jutnak, a kormány pedig javuló adatokat kap cserébe. Bár több tanulmány, köztük a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) elemzése azt mondja, hogy a közmunka nem igazán hatékony, a kormány várhatóan kitart mellette, sőt.
 

Fotó: Origo

A Magyar Nemzeti Bank decemberben megjelent inflációs jelentésében azt írta, a versenyszférában mérsékelt foglalkoztatásbővülés várható, a nemzetgazdaság foglalkoztatásában pedig meghatározó lesz a közfoglalkoztatás. "Az erre vonatkozó kormányzati bejelentések alapján a közfoglalkoztatásban részt vevők száma 2016-ra 260 ezerre növekedhet" - írja a jegybanki elemzés.

Ebből pedig az is következik, hogy a kormány a gazdasági növekedés során valódi foglalkoztatásbővülés mellé a közmunkaprogram felduzzasztásával tovább javítja majd a statisztikát.

Pedig nem hatékony

Tehát a tervek szerint a kormány kitart a közmunkaprogram mellett, annak ellenére, hogy a kutatók szerint ez a megoldás egyáltalán nem hatékony. Az említett MTA KRTK KTI-s dolgozat szerint közmunkások alig több mint 10 százaléka talál munkát az elsődleges munkaerőpiacon fél évvel a közfoglalkoztatás befejezése után, és 2011 óta ez az arány folyamatosan csökken.

"Minél többször és minél hosszabb ideig közfoglalkoztatott valaki, annál kisebb az esélye, hogy elhelyezkedjen" - állítja a tanulmány, amely szerint nem a közfoglalkoztatás a megoldás, hanem a kiszámítható makrogazdasági környezet, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a bérköltségek (járulékok), csökkentése illetve a leghátrányosabb térségek komplex fejlesztése, tőkevonzó képességének erősítése. Emellett a munkaerőpiac kínálati oldalán is változtatásokat javasolnak a kutatók, szerintük az oktatás-és munkaerőpiac jobb összehangolása mellett a leginkább rászorulókat aktív munkaerő-piaci programokkal és az esetleges költözés-ingázás támogatásával lehetne segíteni.

A közmunk gyakorlati problémáiról beszélt a napokban Németh István, a Baranya megyében található Gyöngyfa polgármestere is. A település vezetője lemondott posztjáról, szerinte ugyanis a közmunkának semmi értelme, hiába költ rá százmilliárdos nagyságrendű összeget a kormány. A Népszabadságnak Németh István azt mondta: "Úgy éreztem, csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom, a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét."

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Íme az idei lomtalanítási naptár

Az adók paradicsoma Magyarország

Ennyit fizetünk a legjelentősebb adókra: fejenként 1 millió forintot

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások



 


 

3 Tovább

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek