Szigetet tessék! Akár 7 millió forintért is adnak egyet!

A világ ingatlanpiacának rendes szereplőivé váltak a szigetek. Kanadában már 30 ezer dollárért - közel 7 millió forintért - is lehet kapni, de bőven 100 millió dollár - 27,4 milliárd forint - feletti szigetek is vannak a kínálatban.

Bár a világ leggazdagabb emberei közül több is vett magának szigetet - például az Oracle szoftvercég alapítójának, Larry Ellisonnak, a Virgin-csoport fejének, Richard Bransonnak, valamint a Facebook alapítójának, Mark Zuckerbergnek is van -, a szigetvásárlás nem feltétlenül a milliárdosok kiváltsága.

A szigetek ma már az ingatlanpiac részét képezik, és nem feltétlenül kell dollármilliós árakra gondolni, legalábbis az árskála alján már 30-40 ezer dollárért is lehet kapni szigetet a Private Islands Inc. hirdetési oldal szerint, amelynek kínálatából a Business Insider amerikai gazdasági lap mellett a Buksza is válogatott.

Az árral rendelkező szigetek közül a legdrágább Thaiföldhöz tartozik. A turistaparadicsomként ismert Phukettől közelében lévő 110 hektáros Rangyai-szigetet 160 millió dollárért, közel 44 milliárd forintért hirdetik.

A thaiföldi szigetért 44 milliárd forintot kérnek - Forrás: Privateislandsonline.com

Emellett a legdrágábbak között van egy, a floridai partok közelében lévő, illetve egy, a karibi térségben található sziget, előbbi 110 millió dollárba (30 milliárd forint) kerül, utóbbit pedig 100 millió dollárért (27,4 milliárd forint) hirdetik.

0 Tovább

Kiábrándító ételek az iskolások tányérjában - szinte minden hiányzik belőle a só kivételével

Az iskolai menzákon nagyon rossz a helyzet: egy átfogó felmérés szerint túl sós ételeket adtak a gyerekeknek, ráadásul azok kalciumtartalma az ajánlott érték felét sem érte el. A só-, zsír és kalciumtartalomra vonatkozó összesített limitet egyik iskola menzája sem teljesítette.

Igen meglepő eredményeket mutat az iskolai étkeztetést felmérő, 2013-ban zárult vizsgálatsorozat, amelynek megállapításait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling által rendezett Hungalimentaria 2015 című konferencián ismertette Martos Éva, az Oszágos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója.

A vizsgálat legfontosabb megállapításai:

- az étrendek átlagos energiatartalma 20-30 százalékkal alacsonyabb - a szakzsargonban úgynevezett "kiszabatnak" - vagyis a nyersanyagok alapján joggal feltételezett és elvárt szintnél,

- az étrendek sótartalma: jóval meghaladta ajánlott értéket (duplája, triplája volt),

0 Tovább

Boltzár: "pikáns" lépés

Egy trafikos kikerülte a boltzárat, mégpedig úgy, hogy piacot csinált a dohányboltból.

Az Atv.hu talált rá az egyik kelet-magyarországi városban trafikot működtető vállalkozóra, aki ugyan nem akart nyilatkozni, de annyit elmondott, hogy törvényes megoldást talált a vasárnapi boltzár elkerülésére. Mégpedig úgy, hogy piaccá nyilváníttatta a boltját. A piacokra pedig nem vonatkozik a boltzár. 

Fotó:Origo

Azt mondta: „Pikáns, de törvényes megoldás. Egy hétig olvastam a jogszabályt, mire megtaláltam.”

Az érintett önkormányzatnál a portál szerint tudnak a piaccá vált trafikról, ám az illetékes jegyző nem volt elérhető, ezért nem nyilatkozott az ügyben. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Az NGM szerint esélytelenek a sparos kutak

Az OTP megkezdte a devizahitelesek kifizetését

Szesztilalmas trükk vs. vasárnapi boltzár

Megmenekülhetnek a benzikutas Sparok? 

 

0 Tovább

Így lesz 1300-2800 forint egy sodort cigi

Aranyozott, méregdrága cigarettapapír kell hozzá.
Egy amerikai gyártótól 55 dollárért lehet rendelni olyan csomagot, amelyben 12 darab 24 karátos arannyal bevont cigipapír van. Ezzel a termékkel egy szál sodort cigi közel 1300 forintba kerül, és akkor a dohány árát nem számoltuk.

A 20 dolláros pakk, egy darab 2800 forint - Forrás: Shinepapers.com

Van 2 papíros csomag is 20 dollárért, azzal pedig 1-1 cigi már 2800 forint lenne - szintén a dohány ára nélkül. Mondjuk a Shine papírjait vásárló dohányosokat valószínűleg nem érdekli a dohány ára.

0 Tovább

Buda-Cash-botrány: izgulhat a hitelesek kis tábora 

Mégpedig azért kell drukkolniuk, hogy a Buda-Cash-csoporthoz tartozó kisebb bankoknak maradjon pénze az elszámolásra.

A Buksza pénteken kereste meg a Buda-Cash-csoporthoz tartozó bankokat (BRB Buda Regionális Bank, DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank, DDB Dél-Dunántúli Takarék Bank, Észak-magyarországi Regionális Bank)  irányító jegybankot, hogy a Kúria tavalyi döntésén alapuló, most kezdődő elszámolásban érintett ügyfeleik mire számíthatnak. (Kapnak-e pénzt, kompenzációt? Mi a teendőjük? Hány adósról van szó? stb.)

Fotó: Origo

 A cégcsoporthoz tartozó bankok kicsinek számítanak, ezért az összes elszámolásban érintett adósok töredékéről lehet szó, de az érintettek számáról csak a felszámolás után tud információt adni a jegybank.

Marad-e elég a kasszában?

A felszámolás alatt álló bankok (pénzügyi intézmények) elszámolásban érdekelt ügyfeleinek az elszámolásról szóló levelet a felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. küldi, és ugyanez a cég számol el velük "a korábbi intézményeknél még meglévő vagyon mértékéig" - írta a Bukszának adott válaszában a jegybank.

Ebből az következik, hogy a Buda-Cash-ügyben szereplő bankok ügyfelei akkor kapnak az elszámolás alapján kompenzációt, ha marad pénz a bankok kasszájában.

Becslésre is sor kerülhet


"Ha ezen volt intézmények korábbi adatbázisában az elszámoláshoz szükséges információk esetlegesen hiányosak vagy nem volnának meg, az elszámoláshoz egy MNB-rendeletben szabályozott becslési  eljárást kell alkalmazni, illetve a felszámoló intézmény kiegészítő adatokat kérhet be az érintett fogyasztóktól" - áll a jegybanki válaszban.

Az elszámolási értesítők megküldése – a kedvezményesen végtörlesztett ügyfeleket kivéve – automatikusan történik a devizaalapú hitelesek esetében április 30-ig, a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hiteleseknél pedig augusztustól szeptemberig.

0 Tovább

Utolsó lehetőség az autósoknak

Szombaton még büntetlenül lehet(ett) venni útmatricákat.

Fotó: Origo

Megússza az 1470 forintos szolgáltatási és a közel 15 ezer forintos pótdíjat, aki januárban matrica nélkül fizetős utakon autózott, és még szombaton megveszi (megvette) az éves úthasználatra való megyei vagy országos bérletet (e-matricát).

Az útbérleteket az ematrica.autopalya.hu-n, mobilon keresztül valamint a többi értékesítési helyen, például benzinkutakon lehet megvenni. (A poszt első körben véletlenül vasárnap lett publikálva, amikor már lejárt a határidő. A hibáért elnézést kérünk.)
0 Tovább

Vagyonnyilatkozatok: vége lesz a fecnizésnek és ellenőrök is jöhetnek

A mostani macerás keresgélés helyett a jövőben könnyebben lehet majd turkálni a politikusok vagyonnyilatkozataiban. Ugyanis egységes informatikai rendszer jöhet létre egy, a kormány honlapján megjelent tervezet szerint. Ráadásul vagyonnyilatkozat-ellenőröket is bevethetnek a jövőben.

Ellenőrzés nélkül a vagyonnyilatkozatok kitöltése könnyen üres rituálévá silányul - ezt állapította meg a magyar gyakorlatról az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) . A kritika jogos, hiszen évek óta politikusok, állami szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatát menetrendszerűen nem igazán ellenőrzi hivatalos szerv, arról nem beszélve, hogy a vagyonnyilatkozatok sokszor kézzel kitöltött fecnik. Átláthatatlanok, nincsenek rendszerbe szedve stb.

A jelek szerint azonban a változás lesz: a kormány honlapján megjelent Nemzeti Korrupcióellenes Program, amely egy elektronikus rendszer létrehozását vetíti előre, és egy ellenőrzési szerv felállítása is benne van a pakliban. (A tervezet itt érhető el - pdf -, itt pedig - zip formátumban -, és a 37. oldalon szerepel a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó rész.)

1 Tovább

Lefolyótisztítás: kerüld a rosszat!

Az egyik tönkreverte a másikat.

A szokásos fürdőszobai törmelékek (arcszőrzet, haj, szappanmaradék stb.) részlegesen eltömíthetik a lefolyót, ezáltal a víz egyre lassabban folyik el. Ez majdnem minden háztartásban előfordulhat, a Bukszánál a hétvégén jött el egy újabb lefolyótisztítás ideje.

Az egyik drogérialánc üzletében nem volt kapható az a termék - Vix Active granulátum - amellyel már korábban simán kitisztitottuk a lefolyót.

0 Tovább

Szörnyhatározóból bújtak elő a magyar eurótervek

A sajtóban gyorsan végigsöpörtek Bernát Barbara grafikus magyar euróbankjegyekről készült tervei. A kommentelőktől kapott hideget, meleget a diplomamunkának készült fiktív bankjegycsokor. Bernát Barbara munkái adnák az alapot. A bankjegytervek egyik különlegessége, hogy nem híres embereket, épületeket, hanem növényeket, állatokat vonultatnak fel. A grafikus a Bukszának - e-mailen adott - interjújában elmondta, hogy miért állatokat tett a tervekre, honnan jött az ötlet, és arra is választ kaptunk, hogy kártyával vagy készpénzzel fizet-e szívesebben, illetve tetszik-e neki az új tízezres.


 

"Az állatok szerethetővé teszik a bankjegyeket" - Fotó: Kelemen Richárd Miért pont bankjegyekkel készítetted a  diplomamunkádat?

 A mesterszakos végzős munkámnak  mindenképp  valami komolyabb projektet  szerettem volna  választani. Alapképzős  diplomám a Szörnyhatározó  című könyv volt,  amit magam írtam, tördeltem, és    illusztráltam, szintén rézkarcokkal. Ez  megvolt, utána  más jellegű kihívást  kerestem, adódott az  értékpapírok  tervezése, ami akkor még ismeretlen  terület volt számomra. A két munkát az  illusztráció  technikája és stílusa köti  össze, azonban a  papírpénzek egészen  más tervezői hozzáállást  igényel Azon túl, hogy szakít a  hagyományokkal a  bankjegysorozatod, miért állatokat és  növényeket választottál? És miért pont  azokat?

 Szerettem volna a tradicionális komoly  portréknál  egy kicsit lazábban kezelni a  pénz grafikáját. Az  állatvilág  kimeríthetetlen, általános téma és  alkalmas rá, hogy szerethetővé tegye a  bankjegyeket. Gyakran rajzolok állatokat, így nem volt igazán kérdéses, hogy mi fog a címletekre kerülni. A növényekkel pedig tájépítész szakon kerültem közelebbi viszonyba, több munkámban is szerepet kaptak. A bankjegytervekre került fajokat egyrészt személyes preferencia alapján választottam ki, a peléhez például mindenképp ragaszkodtam. Emellett van benne logika: előre eltervezett sorrend szerint történt, a növekvő címletek értékéhez megfelelő állatokat társítottam.

Mennyi idő alatt készült el a teljes sorozat, az első ceruzavonástól a végső tervig?

A munka 2014 februárjában kezdődött kutatással.  Majd jött a sorozatterv elkészítése, ez kulcsfontosságú fázis volt. Meghatároztam az állatok pozícióját, a feliratok és a címérték elhelyezkedését, ez kellett ahhoz, hogy egységesek legyenek az alkotások. Ezeket a terveket felnagyítottam, és előkészítettem a rézkarcoláshoz. Egy grafika elkészítése vázlatokkal együtt egy hétig tartott, így épphogy készen lettem mindennel a júniusi a diplomavédésig. Meg kell hagyni, hajtós volt: fél év nagyon kevés idő egy ilyen összetett feladathoz.

Tervezési fázis - Fotó: Bernát Barbara


 

Kaptál már jegyet a munkádra?

Igen, jelest. De az osztályzatnál sokkal fontosabb teljesítménynek tartom, hogy végig tudtam csinálni, amit célul tűztem ki magamnak. A megszerzett tapasztalatok sokkal többet érnek egy osztályzatnál.

A Szörnyhatározó, az bankjegyek alapja - Fotó: Bernát Barbara

Vagyis? Még laikus szemlélő számára is elég profinak tűnnek a bankjegyek. Azért az nem kézenfelvő, hogy egy grafikus képben legyen a bankjegytervezéssel…

Az egész folyamat nagyon sok újdonságot jelentett, például megismerkedtem Czeglédi Gábor rézmetszővel, aki rengeteget mesélt a bankjegyek készítésének folyamatáról. Ennek főszerepe volt abban, hogy rendszerben lássam a dolgokat, és el tudjak vonatkoztatni a kötöttségektől és szabályoktól. A tervezésben is nagyon nagy örömömet leltem, de a legszebb pillanat az volt, mikor elkészült az első tökéletesen illesztett nyomatom.

Eurósorozat - Fotó: Kelemen RichárdA Behance oldala egy tökéletes fórum arra, hogy ismertebb legyél. Mióta fent van a munka, azóta volt megkeresésed cégektől vagy bárhonnan, hogy rajzolj/tervezz/készíts nekik valamit? Például valamelyik ország nemzeti bankjától, akár a magyartól? (A Behance egy nemzetközi közösségi oldal, amelyen elsősorban kreatív emberek, művészek - például fotósoknak, grafikusoknak - teszik közzé munkájukat.) 

Igen, többen megkerestek már, volt aki logótervezéssel, illusztrációval, vagy meghívó tervezésével. Más is volt, de erről egyelőre nem beszélhetek.

Akkor csak annyit: külföldről is jött megbízás? Esetleg bankjegyekre is?

Külföldiek is, konkrét bankjegyekre még nem.

Melyik a kedvenc magyar bankjegyed? Mármint melyik tetszik a legjobban?

Horváth Endre százezer pengősét nagyon szeretem, bár úgy tudom ő kevésbé sorolta a legjobbjai közé, mert a gyorsan inflálódó pengők már nem metszet-mélynyomtatással készültek.

Ez a kedvenc magyar bankjegye - Forrás: Wikipedia


 

Hogy tetszik neked az új magyar tízezres?

Nekem tetszik! Talán kicsit kevesebb díszítés is elegendő volna, de szerintem szép élénk a színe, és szeretem hogy friss. Jó a változatosság.

Sokat használod - abban az értelemben, hogy az életben inkább készpénzzel vagy kártyával fizetsz?

Attól függ éppen melyikből van,de ha már választani kell, készpénzzel jobban szeretek, sokkal kifejezőbb. Így ritkábban válok meg nagy címletektől, mint bankkártyás fizetéskor.

Miket rajzolnál, terveznél a mostani forintbankjegyekre, ha csak rajtad múlna?

Növényeket és állatokat! Megvalósítanám az elvetett vázlatokat. A mostani koncepcióm forinttal is működhetne, persze ez esetben más fajokat választanék, az euróra szándékosan kerültek olyan állatok, amik egész európára jellemzők.

A peléhez ragaszkodtál az eurók esetében, a forintnál is szerepet kapna? Melyik állat vagy növény lenne rajta biztosan egy forintsorozaton?

Nem tudom, abban viszont biztos vagyok, hogy vadállatokat rajzolnék a forintbankjegyekre is, nem háziállatokat.

1 Tovább

Aprópénzt kapnak a bajban lévők

Az átlagsegélyből kevesebbre futja, mint 2000-ben.

A közmunkaprogram miatt az állam 2013-ban kevesebbet költött segélyekre, összesen közel 140 milliárd forintot. Ez 4,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, és trendfordulót jelent,mivel a korábbi években nőtt az összeg - többek között ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss összeállításából.

Fotó: Origo

Az adatok borús képet festenek a segélyezés, és a segélyezettek helyzetéről. A leglényegesebb adatok:

- 2013-ban a segély átlagos összege egy lakosra vetítve 14 ezer forint volt, ami reálértéken - tehát az inflációt is figyelembe véve - közel 6 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest.

0 Tovább

Játsszon és nyerjen az új euróval!

Az interneten már lehet játszani az új 20 euróssal. Nyereményt is kapnak a legjobbak. 
Bár az új 20 euróst csak február 24-én mutatja be az Európai Központi Bank, de egy játék segítségével már lehet ismerkedni vele: a négy biztonsági elemet - köztük az új „arcképes ablakot" - az "EKB Tetris ® új 20 €-s” nevű játék mutatja be. (Az elemek egymásra pakolgatásával, majd a sorok lebontásával jelenik meg egyre több részlet a biztonsági elemekből.)

Kép a játékból - Forrás: EKB

A játékkal versenyt is hirdetett az EKB. A március végéig tartó versenyen a száz legtöbb pontot elérő játékos egy-egy átlátszó akriltömbbe foglalt új 10 eurós bankjegyet kap, amelynek értéke egyébként 20 euró. A versenyen a legalább tizennyolc éves, európai uniós lakosok vehetnek részt. A játék ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Változhat egy jogsiszabály

Nagyot haraphat a fizetésből az influenza

Zseniális tervek a magyar euróra



 


 

0 Tovább

Aldis szatyor is volt Merkelnél?

Ha az RTL Klubot büntető reklámadó a Merkel-látogatás miatt csökkenhet, akkor miért ne járhatna jól az Aldi, Penny, Lidl alkotta trió. Hipotetikus elmélkedés, szigorúan feltételes módban.

Úgy tűnik, eredményes volt Angela Merkel német kancellár látogatása, az RTL Klub számára legalábbis. A vizit előtt megjelent sajtóhírek szerint a kancellár asszony az RTL Klubnak komoly terhet jelentős reklámadó is napirendre került. A látogatás során folytatott tárgyalásokról szóló beszámolókban erről ugyan nem volt szó, mindenesetre a kancellári látogatás másnapján - kedden - Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a reklámadó csökkentésére utalt.

Mit szeretnek a német cégek?

Azt nem lehet tudni, hogy a boltláncokat, köztük a német diszkontláncokat (Penny Market, Aldi, Lidl) érzékenyen érintő kormányzati lépések, vasárnapi boltzár, veszteséges működés tilalma, élelmiszerlánc-felügyeleti díj is szóba került volna Angela Merkel és Orbán Viktor között. A kancellár a látogatásán jelezte, hogy a német befektetők a kiszámíthatóságot szeretik. Azt mondta, hogy a német gazdasági szereplők értékelik a megbízható keretfeltételeket, és ha ezek adottak, akkor hűséges befektetők.

Fotó: Origo/MTI - Illyés Tibor

Márpedig a kiskereskedelmi láncokat sújtó lépések inkább kiszámíthatatlan környezetre utalnak, inkább megbízhatatlan keretfeltételeket jelenthetnek. Gabriel A. Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-nek azt mondta: a kancellár és a magyarországi német vállalatok vezetői között folytatott megbeszélésen az ügyvezető igazgató nyilatkozata szerint a kancellár "igen nagy érdeklődést tanúsított" a Magyarországon működő cégek helyzete és elvárásai iránt.

1 Tovább

Ahol az Aston Martin a legolcsóbb

A világ legdrágább autói közül több is felvonul az egyik amerikai autókiállításon. A hét legdrágább modell értéke összesen 2,45 millió dollár (680 millió forint) - írja a kiállításról szóló beharangozójában a Philadelphia Business Journal. 

Aston Martin Vanquish - 278,3 ezer dollár (75,5 millió forint)

Fotó: Origo

Rolls-Royce Ghost II - 291,3 ezer dollár (79 millió forint)

Fotó:Philadelphia Business Jornal

Ferrari FF - 299 ezer dollár (81 millió forint)

Fotó: Origo

Bentley Mulsanne - 302 ezer dollár (87 millió forint)

Fotó: Origo


Rolls-Royce Phantom Drophead Coupe - 403 ezer dollár (109 millió forint)

Fotó: Origo

Lamborghini Aventador LP700 Coupe - 440,5 ezer dollár (119,4 millió forint)

Fotó: Origo

Lamborghini Aventador LP700 Roadster - 441,6 ezer dollár (120 millió forint)

Fotó: Origo

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

BMW-gyárat hozott Merkel?

Lefizetik a számokat

Íme az idei lomtalanítási naptár

Az adók paradicsoma Magyarország

Ennyit fizetünk a legjelentősebb adókra: fejenként 1 millió forintot

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások








 







 








 








 







 







 







 







 






 





 




 



 


 

0 Tovább

Lefizeti a számokat a kormány

A statisztikák szerint látványosan javulnak a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok. Ám a részletes adatokat vizsgálva kiderül, hogy a közmunkaprogram nagyon torzítja az adatokat. A munkanélküliség akár 10 százalék lehetne nélküle.   

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb - szerdán kiadott -  jelentése szerint 2014-ben 7,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami 2,5 százalékpontos javulást jelent éves szinten. Emellett az utolsó negyedévben mért 7,1 százalékos ráta is 2 százalékpontos javulást jelent. A munkanélküliségi ráta mellett szintén javult a foglalkoztatottság, 2014 utolsó negyedévében 4,101 millió foglalkoztatott volt, ami 208 ezerrel (5 százalékkal) haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Fotó: Origo


A statisztika jelentős javulást mutat, nem csoda, hogy a kormány diadalmasan nyilatkozott a munkaerő-piaci adatok megjelenése után. A szerdán megjelent adatokat kommentálva Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a köztévének azt mondta: egészséges folyamat indult el a munkaerőpiacon, 1992 óta nem fordult elő, hogy a foglalkoztatottak száma 11 hónapon keresztül 4 millió fölött legyen. Az államtitkár szerint nagyon fontos, hogy a foglalkoztatás bővülésének motorja a versenyszféra, és nem a közfoglalkoztatás vagy a migráció. "Eddig a közfoglalkoztatottak 13-14 százaléka tudott tartósan, vagyis 180 napon túl is a versenyszférában elhelyezkedni, amit Czomba Sándor szerint lehet soknak és kevésnek is nevezni, de vannak térségek, ahol a közfoglalkoztatáson kívül csak a segélyezés maradna" - mondta Czomba Sándor.

Más kép

A részletes statisztikákat megnézve azért jóval árnyaltabb a kép, a közmunka ugyanis nagyban torzítja az összképet. Az tény, hogy a közmunkásokat leszámítva is nőtt a foglalkoztatottság a múlt évben. 2014 utolsó negyedévében 3,963 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami 115 ezerrel, közel 3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Fotó: Origo

Ugyanakkor a közmunkások száma a múlt évben 160-178 ezer fő között mozgott a négy különböző negyedévben, ez pedig számottevően javítja a statisztikát. Ha az adatokat úgy korrigáljuk, hogy a valódi munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó közmunkásokat, vagyis az összes közmunkás 85 százalékát hozzáadjuk a munkanélküliek számához, akkor egész más munkanélküliségi ráta adódik a múlt évre. A közmunkások számával korrigálva nem 343 ezer, hanem több mint 480 ezer munkanélküli lett volna tavaly, ez pedig már nem 7,7 százalékos, hanem közel 10 százalékos munkanélküliségi mutatót jelentene.

Hasonló következtetésre jutott korábbi adatok feldolgozásával tavaly októberben publikált cikkében a Portfólió.hu. A gazdasági portál akkor azt írta (fizetős tartalom): "Ha a közmunkásokkal korrigált adatra tekintünk, látszik, hogy 1-3 százaléknyi eltérés is van a mutatók között. Ezek alapján úgy tűnik, hogy noha valóban elkezdett tavaly év végéhez képest csökkeni a munkanélküliek aránya, a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával azért még messze magasabb szinteken jár, mint a KSH által legutóbb publikált adat. Míg az augusztusi adat május-július időszakra 7,9 százalékon járt, a korrigált mutató ugyanakkorra 11,1 százalékot mutatott."

További bővülés?

Összességében az látszik, hogy a százmilliárd forintos nagyságrendű tételt jelentő közmunkaprogram fenntartásával a kormány lényegében javítja a statisztikákat. A közmunkások nagy része ugyanis nem találna munkát, és segélyre szorulna.

A közmunkaprogram keretében az amúgy is kifizetendő segély helyett kvázi fizetéshez jutnak, a kormány pedig javuló adatokat kap cserébe. Bár több tanulmány, köztük a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) elemzése azt mondja, hogy a közmunka nem igazán hatékony, a kormány várhatóan kitart mellette, sőt.
 

Fotó: Origo

A Magyar Nemzeti Bank decemberben megjelent inflációs jelentésében azt írta, a versenyszférában mérsékelt foglalkoztatásbővülés várható, a nemzetgazdaság foglalkoztatásában pedig meghatározó lesz a közfoglalkoztatás. "Az erre vonatkozó kormányzati bejelentések alapján a közfoglalkoztatásban részt vevők száma 2016-ra 260 ezerre növekedhet" - írja a jegybanki elemzés.

Ebből pedig az is következik, hogy a kormány a gazdasági növekedés során valódi foglalkoztatásbővülés mellé a közmunkaprogram felduzzasztásával tovább javítja majd a statisztikát.

Pedig nem hatékony

Tehát a tervek szerint a kormány kitart a közmunkaprogram mellett, annak ellenére, hogy a kutatók szerint ez a megoldás egyáltalán nem hatékony. Az említett MTA KRTK KTI-s dolgozat szerint közmunkások alig több mint 10 százaléka talál munkát az elsődleges munkaerőpiacon fél évvel a közfoglalkoztatás befejezése után, és 2011 óta ez az arány folyamatosan csökken.

"Minél többször és minél hosszabb ideig közfoglalkoztatott valaki, annál kisebb az esélye, hogy elhelyezkedjen" - állítja a tanulmány, amely szerint nem a közfoglalkoztatás a megoldás, hanem a kiszámítható makrogazdasági környezet, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a bérköltségek (járulékok), csökkentése illetve a leghátrányosabb térségek komplex fejlesztése, tőkevonzó képességének erősítése. Emellett a munkaerőpiac kínálati oldalán is változtatásokat javasolnak a kutatók, szerintük az oktatás-és munkaerőpiac jobb összehangolása mellett a leginkább rászorulókat aktív munkaerő-piaci programokkal és az esetleges költözés-ingázás támogatásával lehetne segíteni.

A közmunk gyakorlati problémáiról beszélt a napokban Németh István, a Baranya megyében található Gyöngyfa polgármestere is. A település vezetője lemondott posztjáról, szerinte ugyanis a közmunkának semmi értelme, hiába költ rá százmilliárdos nagyságrendű összeget a kormány. A Népszabadságnak Németh István azt mondta: "Úgy éreztem, csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom, a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét."

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Íme az idei lomtalanítási naptár

Az adók paradicsoma Magyarország

Ennyit fizetünk a legjelentősebb adókra: fejenként 1 millió forintot

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások



 


 

3 Tovább

Biztosítják a kutyákat

Egy brit biztosítási tanácsadó cég sorba rendezte az ottani kutyabiztosítási díjakat - írja a CNBC amerikai gazdasági hírtévé online oldala. A kisebb kutyákat olcsóbban biztosítják, a nagyobbakat drágábban. Havonta 20 ezer forintnál is többe kerülhet például egy német dog.
A legolcsóbbak:

Jack Russell terrier - 8,25 font (3410 forint)/hó

Fotó: Wikipedia

Yorkshire terrier - 9,19 font (3820 forint)/hó

Fotó: Wikipedia

Border terrier - 14,97 font (6230 forint)/hó

Fotó:Wikipedia

Si-cu (Shih tzu) - 9,19-15,86 font (3820-6600 forint)/hó

Fotó: Wikipedia

Csivava - 9,19-15,86 font (3820-6600 forint/hó

Fotó:Wikipedia

0 Tovább

Így adózunk: a tíz legnagyobb magyar adó

Az állam közel 11 ezer milliárd forint bevételt vár a tíz legnagyobb adóból az idén. Az áfa van az élen. Egy főre pedig 1,08 millió forint jut a tíz legnagyobb adóból.  

Adót mindennap fizetünk, például áfát, jövedékit és egyebeket természetesnek vesszük, de a pontos összegek ritkábban kerülnek terítékre. A Bukszát az érdekelte, melyik az a tíz adó, amely a legtöbb bevételt hajtja az államnak.

Forrás: Origo

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott válasz alaján a Buksza felsorolja a tíz legjelentősebb adót és adójellegű közterhet az idei bevételi tervekkel.

Az áfa ( 3172,4 milliárd forint) vezeti a sort, ami kézenfekvő, hiszen ez az adónemmel lényegében mindenki mindennap találkozik. Az talán meglepőbb, hogy a személyi jövedelmadó (1639,7 milliárd forint) csak a harmadik, a szociális hozzájárulási adó (2391,2 milliárd forint) mögött. (Az alábbi adatgrafikán látható a tíz legjelentősebb adónem. Az egeret a különböző téglákra irányítva felugranak az adatok. A felirat nélküli üres kék tégla a munkavállalói természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (639,4 milliárd forint), a felirat nélküli barna négyzet a társasági adót (341,4 milliárd forint), a felirat nélküli rózsaszín téglalap pedig a pénzügyi tranzakciós illetéket (206,4 milliárd forint) jelöli, de az egérrel is megjeleníthetőek a felirat nélküli negyzetek adatai.)

Az idei költségvetés szerint a tíz legjelentősebb adóból összesen 10 790 milliárd forint (10,79 billió forint) bevétel jön össze. Bár a tízes listán szereplő adókból nem mindegyiket az emberek (magánszemélyek)f fizetik közvetlenül, érdekes adat, hogy a teljes lakosságot nézve egy főre 1,085 millió forint jut egy év alatt. Ez havonta több mint 90 ezer forint.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

0 Tovább

Ünnep lesz a NAV-nál

Csak a vámosok egy része kap szabadságot hétfőn, az adóval foglalkozó részleg normál fordulatszámon megy majd.

A Nemzetközi Vámnap miatt a NAV vám- és pénzügyi ágazata takaréklángon működik január 26-án hétfőn - közölte hétvégén a NAV. Ez azt jelenti, hogy a megyei és regionális vám- és pénzügyőri kirendeltségeken és a bűnügyi igazgatóságokon csökkentett létszámmal megy az ügyintézés. Akinek ezekben lenne dolga, az jobb, ha nem hétfőn megy.

A határátkelőkön nem lesz ünnepség-  Fotó: Origo

A határátkelőkön azonban teljes lesz a létszám, és az ünnepség az adórészleget sem érinti, így az adóval foglalkozó NAV-egységek a szoksásos menetrend szerint működnek, így az ügyfélszolgálatok is. A adóügyes kirendeltségek listája - elérhetőségekkel, nyitva tartási idővel, várakozási időre vonatkozó adatokkal - itt található.

0 Tovább

Rájuk is lecsaphat a méregdrága svájci frank

A csokifogyasztókról van szó. A svájci csokik Magyarországon, és a világ más tájain is drágulhatnak a frankdrágulás miatt.

Csütörtökön elképesztő mértékben erősödött a svájci frank, mind az euróhoz, mind a forinthoz képest, miután a svájci jegybank eltörölte az úgynevezett árfolyamküszöböt, azaz közel 4 év után engedte, hogy a frank erősödjön az euróval szemben.

A lépés nyomán a világpiacokon látott mozgásokra a gazdaságtörténetben is kevés példa van. A frank forinthoz mért árfolyama például 260 forint környékéről 380 forintra nőtt, a csúcs után azonban lejjebb ment a frank, de a pénteki 315-320 körüli árfolyam is elég durva árfolyememelkedést jelent a korábbihoz képest.

Drágulhat a svájci csoki

Ahogy az Origo is megírta, hogy az árfolyamemelkedés a devizahiteleseket nem érinti, ám az autóhiteleseket igen. Mellettük pedig számos céget, főként az importőröket, akiknek a korábban tervezettnél nagyobb kiadással kell számolniuk. Leginkább a frankalapon importáló cégeket érinti a dolog, de az euróban, dollárban importálókat is (aki egyébként jóval többen vannak, mint a frankalapon importálók), mivel utóbbi két deviza is erősödött a forimthoz képest, igaz, nem olyan extrém mértékben, mint a frank.

0 Tovább

180 ezres fizetéssel csábítják a tescós dolgozókat

Mégpedig az Aldi. Ennyiért 25 órát kell dolgozni hetente. A sajtóban elterjedt a hír, hogy a CBA megvásárolhatja a Tesco bezárásra ítélt boltjait, a magyar lánc jelezte, hogy 

A Tesco hétfőn közölte, bezárja 13 üzletét a piaci környezet miatt, a bezárásra ítélt üzletek között van a józsefvárosi Mátyás téren lévő üzlet. Bár a Tesco jelezte, hogy igyekszik munkát adni az érintett több mint félezer dolgozónak, lesz, akitől megválnak.

A Mátyás téri Tescóban dolgozók, de más munkát keresők előtt is adott a lehetőség: a Rákóczi úti Aldiban kitett tábla szerint a német kézben lévő diszkontlánc várja a bolti eladókat. Heti 25 óra munkáért havi bruttó 180 ezret fizetnek, ami nettóban 120 ezer forint körüli összegnek felel meg. Heti 20 óráért pedig havi 143 ezer bruttó jár, ez pedig körülbelül 94-95 ezer forint nettóban. (Az Aldi a toborzó hirdetésben jelzi, hogy ez a poszton a legmagasabb elérhető fizetés.) Persze az Aldi lépése nem oldja meg az összes esetlegesen elbocsátandó tescós dolgozó problémáját, de néhányuknak lehetőséget nyújt.

Bejelentkezik a CBA?

Az RTL Klub keddi Híradója félreértésből aódóan azt feltételezte, hogy a CBA esetleg átveheti a bezárandó Tesco-boltokat, ám ezt a CBA cáfolta. Az RTL Klub Híradója kedden idézte Baldauf László CBA-vezért, aki csatorna szerint a Népszavának néhány napja azt mondta, a CBA bejelentkezhet azokra a boltokra, amelyek értéket jelenthetnek a számára. 

A CBA szerdán azonban közleményt adott ki, amely szerint a cég nem állította, hogy megvenné a Tesco bezárásra kerülő üzleteit. Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója szerdán az MTI-nek azt is megerősítette: a vasárnapi zárva tartás miatt egyetlen munkahelyet sem szüntetnek meg. Hozzátette: az, hogy a CBA esetlegesen érdeklődne bármely lánc boltjai iránt, egy több mint egy évvel ezelőtti nyilatkozaton alapulnak, a CBA elnöke ugyanis még tavaly januárban általánosságban megjegyezte készen kell állniuk arra, ha kivonul valamelyik lánc, akkor a számukra értékes boltokat megszerezhessék. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

Több magyarországi Tescóra kerülhet lakat

Áfacsapda: büntetik az olvasókat

Megtámadták a banánt

80 ezer forint eltűnt a bukszánkból

Méregdrága lett a dollár

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá

0 Tovább

Méregdrága lett a dollár

A forinttal szemben évtizedes csúcsott döntött a dollár: közel 270 forintba került egy dollár hétfőn délelőtt. 

A dollár jelentősen erősödött a nemzetközi piacon, az euróval szemben, emiatt a forinttal szemben is drágult. 

A hétfő reggeli, 270 forint közeli árfolyam a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai és a Reuters adatbázisa szerint legutóbb 2002 tavaszán, azt megelőzően pedig 2000-ben fordult elő. (2000-ben egyébként 300 forint feletti szintekre is volt példa.) 

Az Investor.hu összefoglalója szerint az euró mostani, dollárral szembeni gyengülése részben azzal magyarázható, hogy a piac szerint növekszik az esélye a görögök eurózónából való távozásának.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

80 ezer forint eltűnt a bukszánkból

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá

Lecserélik a 20 eurós

A világ legdrágább fotója

Hány évre számíthatnak a magyarok?

Kik adnak 50 ezerrel nagyobb fizetést?

0 Tovább

Kitágul az eurózóna

Csütörtöktől Litvánia is tagja lesz a valutaövezetnek. Magyarország jó darabig nem kér belőle.

Csütörtöktől bővül az eurózóna: Litvánia belépése után összesen 19 ország használja majd hivatalos pénzként az eurót. (Az eurózóna tagjai mellett több ország van, ahol - külön megállapodás alapján - szintén az euró a mindennapos fizetőeszköz, ilyen például Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, míg Montenegró és Koszovó hivatalos megállapodás nélkül vette át az eurót.)


Litvánia mostani csatlakozása előtt, idén nyáron határozták meg az átváltási árfolyamot: 3,45 litas ér 1 eurót. A litasszal 2015. január 16-ától már nem lehet fizetni, de a meglévő érméket, bankjegyeket határozatlan idei visszaváltják. (1 litas mostani árfolyamon 91 forintot ér.) 

11-ből 19 lett

Az eurót egyébként 1999-ben vezették be számlapénzként 11 országban (Belgium, Németország, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Ausztria, Hollandia, Írország, Finnország, Luxeumburg), majd Görögország 2001-ben vezette be szintén számlapénzként.

Forrás: Európai Központi Bank
 Euróérmék Európa-szerte - a képre kattintva nagyobb méretben is megjelenik a kép

2002-ben pedig megjelentek az euróérmék és -bankjegyek ebben a 12 országban. Később további államok csalatkoztak: 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Málta és Ciprus, 2009-ben Szlovákia, majd jöttek a balti államok 2011-ben Észtország, 2014-ben pedig Lettország lépett be az eurózónába, most pedig Litvánián a sor. 

Messze van a magyar euró

Magyarország egyelőre nem kíváncsi az euróra függetlenül attól, hogy teljesíti-e a feltételeket. Orbán Viktor miniszterelnök többször is jelezte, rövid távon - néhány éven belül - nem számol az euróval. 2011 elején például azt mondta, 2020 előtt elképzelhetetlen a magyar euró, tavaly novemberben pedig azt, nem években, hanem évtizedben, évtizedekben kell gondolkodni a magyar euróról.

A forint euróra való cseréjével azért sem lehet számolni, mert a Magyar Nemzeti Bank idén szeptemberben az új tízezres bevezetésével kezdte meg a nagyszabású bankjegycserét, amelynek keretében 2018-ig a meglévő bankjegyeket biztonságosabbak váltják fel. Ez pedig arra utal, hogy 2018-ig semmiképp nem lesz magyar euró, és várhatóan még pár évig utána sem. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Lemondhatunk a műanyag forintokról

Melyik a legnépszerűbb forintbankjegy?

A 3 billió forintos bankjegycsere

Jön az új tízeurós

Új érmékkel bővült az eurócsalád

Új pénzt köszönt Európa

0 Tovább

Napokon belül indul a 3 billió forintos bankjegycsere

Decemberben jönnek az új tízezresek, ezzel megkezdődik a mostani sorozat cseréje. Összesen 3,3 ezer milliárd forint értékű bankjegyet kell leváltani 2018-ig.

A magyar jegybank szeptemberben jelentette be, hogy leváltja a mostani bankjegysorozatot, újratervezett, a korábbinál biztonságosabb - nehezebben hamisítható - bankjegyeket vezet be.

Forrás: MNB

A cserére azért van szükség, mert bár csekély számban, egyre profibb hamisítványok jelentek meg, amelyek megtéveszthetik például a pénztárosokat.

0 Tovább

Mi lesz a Golgota téri kincs sorsa?

Milliomossá válhatnak a kincsgyanús rudat megtaláló közmunkások a legjobb forgatókönyv szerint.

Két közmunkás aranyrúdnak látszó tömböt talált vasárnap a józsefvárosi Golgota téren- írta az Origo vasárnap. A megtalálók értesítették a főnöküket és a rendőrséget, utóbbi lefoglalta az aranyrúdgyanús tárgyat, a szakértők pedig megkezdték annak vizsgálatát.

Fotó: Origo - Józsefváros.hu

Egyelőre nem tudni, valódi aranytömbről van-e szó, látszólag igen. A fenti fotón látható tömbhöz hasonló, igazi aranyrudak pedig sokat érnek, áruk a tömegüknek megfelelően emelkedik. Egy tízdekás tömb közel 1 millió forintba kerül, a negyedkilósé valamivel 2,5 millió forint alatt mozog, az egykilósé pedig 9,8 millió forintot ér a jelenlegi világpiaci árfolyam alapján.

Egyelőre tehát az egyik kérdés, hogy valódi aranytömbről van-e szó, a másik, mi lesz a lelet sorsa - feltéve, hogy nem derül ki, hogy ki a tulajdonos.

0 Tovább

Lemondhatunk a műanyag forintról

Műanyagból készült bankjegyek tartósabbak, de könnyen összetapadnak. A jövő a papír-műanyag kombóé lehet, csak nem Magyarországon.

Az elmúlt másfél évtizedben világszerte több jegybank tért át a papíralapú bankjegyekről a műanyagból készült bankókra, de arányuk azért még mindig elenyésző. Ausztráliában már több mint egy évtizede használják a műanyag bankjegyeket, Kanadában is ilyenekkel lehet fizetni, ahogy Romániában is, a Bank of England (az angol jegybank) pedig úgy döntött, hogy 2016-tól műanyagra cseréli az 5 és a 10 fontost.

A műanyag 5 fontos - Forrás: Bank of England

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn megjelent cikkében ír a műanyag és a papíralapú bankjegyek közötti különbségekről. A jegybanki dolgozat szerint a műanyag bankjegyek elterjedésének gátja, hogy a papíralapú bankjegyekétől jelentősen eltérő nyomdai technológiával készülnek.

0 Tovább

Benézték az új ötezrest - fantáziabankó miatt tesz lépéseket az MNB

Egy amerikai online lap szerint a Pénzjegynyomdából ellopták az új 5 ezer forintos mintáját. Ez nem igaz, egy fantázianyomatot hittek az új forintbankónak - közölte a Bukszával a magyar jegybank. 

Egy bankjegyekkel foglalkozó - egyébként hitelesnek tűnő - amerikai online portál , a Banknotenews.com ismertetett két képet, amelyen a lap szerint az új 5 ezer forintos elő- és hátlapja látható. A lap azt írta, hogy az aláírás és dátum nélküli bankjegymintát a Pénzjegynyomdából lopták el.

Forrás: Banknotenews.com

A Buksza megkérdezte a Magyar Nemzeti Bankot, valóban az új ötezres szerepel-e az amerikai portálon. Az érzékeny ügyre lényegében azonnal reagált jegybank, amely Bukszával közölte: a magyar jegybank az új forintbankjegy-sorozatról szóló tájékoztatóiban nyilvánvalóvá tette, hogy eddig csak  a szeptember elején bemutatott tízezres és a jövőre érkező 20 ezres megjelenését rögzítették. A többi címlet (ezres, kétezres és az ötezres) grafikai terve sincs meg, és a kibocsátásuk időpontja sincs meghatározva. A bankjegycsere menetrendjét készpénzállomány és a selejtes bankjegyek számának alakulása alapján alakítja ki a jegybank.

Fantázianyomat, nem igazi bankó - Forrás: Banknotenews.com

"Mindezekből egyértelműen következik, hogy a képen (illetve a hivatkozott honlapon) látható 5000 forintos nem a megújuló forintbankjegy-sorozat tagja, hanem egy, a korábbi években tesztelés céljából készült, értéket nem képviselő fantázianyomat" - tisztázta a kérdést az MNB. A jegybank jelezte, tájékoztatni fogja a Banknotenews.com portált arról, hogy az általa közölt 5000 forintos bankjegyképek és az arról szóló információk nem helytállók, s alkalmasak a Pénzjegynyomda Zrt. és az MNB jó hírnevének megsértésére.  

Szigorú előírások

A jegybank hangsúlyozta azt, hogy a Pénzjegynyomda és a Magyar Nemzeti Bank pénzkezelési gyakorlata szigorú szabályok alapján történik, mely előírások az értékkezelési folyamatokban nem teszik lehetővé a visszaélést. 

A jegybanki készpénzgyárában tett korábbi látogatás, valamint a témában készült cikkei alapján a Buksza szerint állítható, hogy a magyarországi, azon belül is a jegybanki készpénzgyártás, -kezelés meglehetősen szigorú szabályok szerint működik. (A Buksza a jegybanktól kapott válaszra reagálva szerda reggel arról is érdeklődött a jegybanknál, hogyan kerülhetett az amerikai portálhoz a fantázianyomat. Amint mégérkezik a válasz, azzal bővítjük a cikket.)

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Átírhatják a személyi igazolványról szóló szabályt

Lehet menni a cukorért

Durva különbségek meglepetésekkel

Fogamzásgátlókat vontak ki a forgalomból

Álarcos mérgek bujkálhatnak az ételeinkben

Ennyi nyugdíjas képtelen gyakran húst enni


0 Tovább
«
123

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek